|
|
 Jómódú,
földműves családból származó gazdálkodó volt.
1829. június 19-én született Hódmezővásárhelyen. Elemi iskoláit és a gimnázium
alsóbb osztályait szülővárosában végezte, majd apja mellett gazdálkodott.
1855-ben házassága révén került Szentesre, nőül vette egy tekintélyes helyi polgár
leányát, Tóth Krisztinát.
A közügyek iránt kezdettől fogva élénk érdeklődést
tanúsított. Az 1867. évi kiegyezés után kibontakozott helyi közéleti küzdelmek
során az ún. "néppárt"-hoz csatlakozott, amely a rendezett tanácsú városi
jogállás helyreállításáért, a vármegye hatalmának megtöréséért, valamint az
értelmiségi és legvagyonosabb elemek önkormányzatban érvényesülő túlsúlyának
visszaszorításáért szállt síkra. A párt egyik vezéreként - a "népfenség" eszméje
alapján - meggyőződéssel hirdette a nép alsóbb osztályainak hivatását az
igazgatásra.
1869-ben az országgyűlési választásokat lebonyolító központi
választmány elnökévé választották. A szentesi mandátumot az emigrációban élő
Kossuth Lajos nyerte el, aki Bartha Jánoshoz címzett levelében mondott
köszönetet a bizalomért. A pótválasztások során a szélsőbaloldali 48-as jelöltre
szavazók között találjuk.
Közéleti működése sokirányú: folyamatosan tagja a
városi képviselőtestületnek és a megyei törvényhatósági bizottságnak, 1871-tôl a
Polgári Olvasókör alelnöke, 1873-tól kezdeményezője és ideiglenes elnöke a
hosszú vajúdás után csak 1897-ben megalakult Polgári Ipari és Gazdasági Körnek.
1874-1879 között a református egyház főgondnoka. Városi képviselőként éveken
át szorgalmazta a korszerű gazdaképzés megszervezését, törekvésével azonban
kisebbségben maradt.
A kudarc nemes elhatározásra sarkallta. 1890.
szeptemberében feleségével együtt végrendeletet készített, amelyben számottevő
vagyonuk nagyobbik részét a városnak adományozták egy női ipariskola és egy
gazdasági iskola felállítása céljára. Az adományuk képezte alapját az 1940-ben
elkészült Téli Gazdasági Iskolának, amely 1943 és 1946 között Bartha János nevét
viselte.
1890. december 4-én hunyt el Szentesen.
A város kegyeletből 1898-ban megfesttette a nemes adományozó arcképét
(Ábrányi Lajos alkotása). Bartha Jánosról pedig 1906-ban utcát nevezett el (ma
Arany János utca). Utóbb a nagylelkű házaspár emléke majdnem feledésbe merült.
Szerencsére nem végleg: 1988. április 1-től a szentesi Kertészeti
Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet ismét Bartha János nevét viseli.
Labádi Lajos
főlevéltáros
|
|
