A Jézus Szíve római katolikus templom (Szélpál I.)
Templombelsõ
Az oltár fõképe (V. L.)
Zene: ARCADELT: Ave Maria
Elõadja a Bárdos Lajos Vegyeskar, vezényel Nagy János
1.17:A Jézus Szíve római katolikus templom
Szentes katolikus népességének növekedése miatt a Felsõpárton igény jelentkezett új templom építésére. A váci megyés püspök 1920-ban kiadott rendeletében a szentesi plébánia két részre osztását szorgalmazta. A Felsõpárton felállított új plébániát Jézus Szent Szívérõl keresztelték el.
Az építendõ templom terveit Fábián Gáspár készítette el, és Cseuz Béla városi fõmérnök hagyta jóvá. A templom freskóinak elkészítésére Márton Lajos budapesti festõmûvészt kérték fel. Õ rajzolta meg a színes üvegablakok terveit, melyeket Palka József üvegfestõ valósított meg. A kararai márványból készült fõoltár Nordio N. oltárépítõ-mester munkája.
Az új templom egy év alatt elkészült, 1943. július 4-én szentelték fel. Nyugati, fõbejárati homlokzatát Jézus Szent Szívét ábrázoló bronzszobor díszíti. A neoromán stílusban épült modern küllemû, kecses, szép vonalú templombelsõ kiképzése is tetszetõs. Az oltárképek, a dombormûvû stációk és a szentek szobrai méltó díszei a templomnak.
Juhász Irén atya a templomépítés lelkes harcosa a következõket mondta el a templom átadását követõen a Szentesi Napló munkatársának:
“A középsõ oltárkép címe Szentes város hódol Jézus Szent Szívének, s úgy ezen, mint a többi képen látható alakok mind szentesi emberekrõl vannak mintázva, úgyhogy ha a hívõk az oltárképre tekintenek, csupa szentesi arcot látnak. ... A fõkép aranymezejébõl kiemelkedõ Jézus szívét átadja édesanyjának Szûz Máriának, aki viszont azt közvetíti az egész világnak. Jézusnak és Máriának azután hódol a magyar szentek kara: Szent István, a liliomot tartó Szent Imre, a térdelõ Szent Gellért, az evangéliumot tartó Balog Mór pécsi püspök, Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet és Margit, s a keresztes vitézek zászlajával a törökverõ Szent Lõrinc. A fõkép alsó részén látható Szentes város katolikus lakóinak a hódolata, a kép hátterében a város látképével. ... A kép elõterében pedig középen ott látható: Fekete Dömötör és felesége Aradi Viktória (gazdálkodó és neje, akik hagyatékukkal lehetõvé tették az új templom építésének elindítását), s Irén páter, amint elhatározva az új templom építését, hármasban hódolnak Jézusnak, és egyúttal bemutatják a templom modelljét. Velük együtt mutatják be hódolatukat a város minden rendû és rangú polgárai...
A jobb oldali oltárkép Szent Ferenc a greccói barlangban címet viseli, s azt a jelenetet örökíti meg, amint a Pápa engedélye alapján 1221-ben a greccói barlangban misézõ Assisi Szent Ferenc karjai között megjelenik a kis Jézus.
A fõoltár harmadik képe: Szent Klára az oltári szentség szolgálatában. Ez a kép azt a jelenetet mutatja, amikor a szaracénok megtámadták Szent Klára kolostorát, és Szent Klára védekezésül az oltári szentséget hozta ki, mire a szaracénok az abból kiáradó fényességtõl megriadva elmenekültek.
A negyedik, a Mária oltár feletti kép a Rózsafüzér királynõje címet viseli, s azt ábrázolja, hogy Szûz Mária rózsafüzért ad a kis Jézusnak, aki viszont azt továbbadja a köréje sereglõ kongreganista lányoknak és fiúknak.”
1958-ban a templom belsejét, majd az 1980-as években a külsejét újították fel.