V. Ferdinánd Jablonczay Pethes János búcsúja lányától a leopoldvári tömlöcben 1674-ben

2.1:Ifj. Kiss Bálint festõmûvész (Szentes, 1802. dec. 29. – Budapest, 1868. jan. 27.) Szentesen született 1802-ben. Apja, Kiss Bálint szentesi református lelkész volt. Tanulmányait Szentesen kezdte, majd Kecskeméten, Temesváron és Debrecenben folytatta. 1827-ben beiratkozott a bécsi Akadémiára, ahol történelmi festészetet tanult Peter Krafftnál. Itt életre szóló barátságot kötött Barabás Miklós festõmûvésszel. 1830-ban Szentesen telepedett le, fõleg arcképeket festett. Szentesi tartózkodását a Falusi vacsora és a Kurca híd címû tájképei bizonyítják. Kevés munkája akadt, azt sem fizették meg kellõképpen, ezért néhány arckép elkészítése után 1832-ben tanulmányútra indult. Olaszország, Svájc, Németország festõiskoláiban gyarapítja mesterségbeli tudását. 1834-tõl Debrecenben próbált szerencsét. Az arcképfestés mellett romantikus tájképeket, klasszicizáló allegorikus kompozíciókat festett. 1837-tõl haláláig Pesten élt. Divatlapok mûmellékleteihez készített litográfiákat, kõrajzokat. Ez idõ tájt festett képein az alföldi tájat, népéletet idézte fel. Festõiskolát nyitott, alapító tagja volt a Pesti Mûegyletnek. 1842-tõl rendszeresen részt vett alkotásaival különbözõ tárlatokon. A szigorú kritikák nem szegték kedvét, tudatos témaválasztással és alkalmi megrendelésekkel egyaránt foglalkozott. 1847-ben a Magyar Nemzeti Múzeum képtárának õre lett, de a szabadságharcban való részvétele miatt elvesztette állását. Történelmi és hazafias érzelmû témák is foglalkoztatták. A nemzeti öntudatra ébredõ ország elnyomás elleni tiltakozását fogalmazta meg a “Dobó István az egri hõs” és “Hunyadi János a rigómezei csata után” címû alkotásaiban. Osztatlan sikert aratott a “Jablonczay Pethes János búcsúja lányától a leopoldvári tömlöcben” címû képével, melyet több példányban is megfestett. Ifjú Kiss Bálint festõmûvész törekvéseit Székely Bertalan és Madarász Viktor váltotta valóra a történelmi festészet újszerû megfogalmazásával. Szenteshez kötõdõ jelentõs alkotása Boros Sámuelt, Szentes város jegyzõjét, fõbíráját, elsõ polgármesterét és országgyûlési képviselõjét ábrázolja.