Enyelgés Száz korona Jézus és a samariai asszony

2.4:Hegedûs László festõmûvész (Szentes, 1870. jan. 3. – Budapest, 1911. júl. 7.) Elszegényedett köznemesi család tizenegyedik gyermekeként született Szentesen. Kézügyességét bérmakeresztapja ismerte fel, aki vásárhelyi papként vallási tárgyú rajzos feladatokkal látta el. Tanulmányait Münchenben, Bécsben, Párizsban, majd Benczúr Mesteriskolájában végezte. Elsõ sikereit a Szent Imre herceg és a Szent család címû bibliai témájú képeivel nyerte el: 1894-tõl állította ki bibliai és történelmi témájú festményeit. 1903-tól a Képzõmûvészeti Fõiskola tanára lett, ahol akt és fejrajzot tanított. 1895-ben Liliomos Magdolna, valamint Káin és Ábel címû képével több díjat nyert. A millennium éve (1896) a közönség figyelmét a magyar történelem felé irányította. Felkérést kapott az Országház freskóinak tervezésére is. Ekkor készült a Vérszerzõdés és az Árpád pajzsra emelése címû alkotása. További történelmi témájú képei: Budavár bevétele, Mátyás Bécs elõtt, Bem Szászvárosnál. A kor társasági életének mozzanatait is megjelenítette alkotásaiban. Az 1905-ös milánói nemzetközi kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Festett életképeket, készített grafikai illusztrációkat is. Az Osztrák-Magyar Bank a száz koronás bankjegy tervezésével Hegedûs Lászlót bízta meg, mert a pályázaton az õ rajza aratott sikert. Szentesen leghíresebb munkája az evangélikus templom számára készült oltárképe, mely Jézus és a samariai asszony találkozását ábrázolja. Rövid életének utolsó éveiben kerámiakészítéssel is foglalkozott. A szentesi fekete kerámia készítéstechnológiáját alkalmazta vázatervei, szobrászi megfogalmazású kerámiái kivitelezé-séhez. Szentesen 1932-ben utcát neveztek el róla. A szentesi Koszta József Múzeum számos rajzát, festményét õrzi.