Exlibris Drahos István Exlibris Drahos István kézzel rajzolt könyvének címlapja Drahos István kézzel rajzolt könyvének elsõ oldala Drahos István, Nagy Árpád, Rúzs Molnár Lajos közös kiállítása a Megyeháza dísztermében

2.11:Drahos István grafikusmûvész (Budapest, 1895. dec. 14. – Szentes, 1968. máj. 12.) Az alföldi kisvárosban, Szentesen élõ Drahos István fametszõ mûvész neve a nemzetközi csereforgalom révén már a harmincas évek derekán túljutott az ország határán. Életútja a fõvárosból indult, Budapesten született 1895-ben. Itt szerezte meg tanítói okleveléhez az Iparmûvészeti Fõiskolai végzettséget is. A grafikához való vonzódását nyomdász édesapjától örökölhette. A két világháború közel egy évtized alkotóidejét rabolta el tõle, szerszámai és vésésre váró, sokáig pótolhatatlan körte- és puszpángfa dúcai megsemmisültek. A húszas-harmincas évek mûvésznyomorában a családja sorsát építgetõ Drahos gyakorta kényszerült tõle távol esõ feladatok elvégzésére, különféle tankönyvek, sebészeti szakmûvek illusztrálására. 1933-tól 1957-ig, nyugalomba vonulásáig Szentesen mûködött mint rajztanár. A fokozódó gyûjtõi kedv fellángolása végleg az ex libris és az alkalmi grafika területére irányította. Tenyérnyi lapjain gyakran találkozunk antik motívumokkal, az örök nõ és férfi kissé gunyoros szerelmi célzásaival, intelmeivel, önmagát vagy visszásságokat, kapzsiságot kifigurázó véseteivel. Gyakran kerül elénk a békére, a testvéri kézfogásra buzdító nemes szándék képi megformálása is. A megrendelõktõl kapott feladatokat nagy beleélõ-képességgel, sokszor meglepõ ellentétek fokozásával, újszerû beállításokkal szólaltatja meg. Mûvészi adottsága mellett emberszeretetében, harmonikus családi életében kell keresnünk grafikáinak meghittségét, szeretetet sugárzó melegét, életszerûségét. Fametszõi ars poeticája: “… Rajztudás nélkül nem lehet fát metszeni, a vésõ nem ecset, nem lehet rábízni, hogy véletlenül valamit csináljon. … A betûket a mûvész rajzolja meg és ne a vésõ bütykölje a fába. És akármilyen csöppnyi alkotás az exlibris, azt bizony meg kell komponálni…” Grafikai munkásságának eredménye közel kilencszáz ex libris. Jelentõs irodalmi mûvekben szerepelnek grafikai illusztrációi: Thomas Mann: A törvény; Sadoveanu Mihail: Medveszem. Számos tankönyv grafikai munkáit is elkészítette. Hazai és nemzetközi kiállításokon rendszeresen szerepelt alkotásaival. Magángyûjtemények, közgyûjtemények õrzik grafikai lapjait.