Csúcs Ferenc Koszta-érem Csúcs Ferenc plakett Akt Nõi portré

2.12:Csúcs Ferenc szobrászmûvész (Szentes, 1905. okt. 8. – Törökbálint, 1999. jún. 24.) 1905. október 8-án született Szentesen, 1916-tól 1920-ig a Horváth Mihály Gimnázium tanulója volt. Az idõs mester vallomása szülõvárosáról: “Szentesen — sajnos — születésemtõl fogva 15 éves koromig éltem. Gyermekkoromból elõvillannak néhai örömképek, Karácsonyok, nagy gyaloglások — megismerni a várost. legjobb emlékeim a gimnáziumi 4 osztály elvégzéséig tartanak. Szeretett Matyó tanár osztályfõnökünkhöz, a nagy hazánkhoz, a magyar nyelv: Arany Toldijához, és a latin nyelvhez-, szerettem a matekot is és a ligeti sportpályát, lubickolni a strandon, ahol úszni is megtanultam. …” Budapesten a mûötvösség kitanulása után Vignali Rafael öntödéjében volt segéd. Erõs vágyat érzett, hogy saját szobrain dolgozhasson, ezért nagy szorgalommal járt az Iparmûvészeti Iskola esti tanfolyamára Lux Elekhez mintázni. 1927-ben iratkozott be a Képzõmûvészeti Fõiskolára, ahol Szentgyörgyi István növendéke volt 1933-ig. 1932–1934-ig fõvárosi és római ösztöndíjas volt. Rómában az Accademia di Belli Arti szobrászati osztályán alkotott Angelo Zanelli professzornál, és tanulmányozta Nápoly, Firenze valamint Velence mûvészeti emlékeit, múzeumainak gazdag anyagát. Olaszországból való hazatérésével kezdõdött el termékeny alkotói periódusa, melyet a II. világháború szenvedéssel, fájdalommal teli idõszak megakasztotta, a katonaság és hadifogság elszakította az alkotómunkától. Újrakezdéskor elsõsorban kenyérgondjain kellett enyhítenie. A Képzõmûvészeti Alap Kivitelezõ Vállalatánál kapott kõszobrászati munkát, majd a Mezõ-gazdasági Múzeum restaurátora volt 1974-ig. Csúcs Ferenc mûveit két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyikben találjuk nemesen formált érmeit, a másikban a szobrászat õsi eszközeivel kialakított, a tömegek és formák harmonikus egységét közvetítõ plasztikáit. Az egymást váltó évfordulók, ünnepségek teremtettek alkalmat érmek, emlékérmek adományozására és készítésére. Az éremmûvészet menedék volt a tehetségek számára a kortárs mûvészet és kultúrpolitika világában. A mûvészek legtöbbször saját mondanivalójuk közlésére az érmek hátlapját használták fel. Csúcs Ferenc már Olaszországban elkötelezte magát érzelmileg az érmészetnek. Az olasz reneszánsz természetes szépsége, az élet lüktetését megragadó reliefek szellemisége rabul ejtette. A hagyományos tökéletességre való törekvés és a modern kor irányzatainak keveredésébõl alakult ki a szobrász egyéni stílusa. A plasztika és a tipográfia szerves egészet alkot érmein. Emberi kézhez, tenyérhez illõ léptékû bronzain legszívesebben történelmünk nagyjait és nemzeti mûvelõdésünk kiváló képviselõit mintázta meg: IV. Béla, Mátyás, Széchenyi, Kossuth, Kölcsey, Csokonai, Ady, Bartók, Madách, Koszta. Csúcs Ferenc elsõ szobraival még fõiskolás korában jelentkezett. A Nemzeti Szalonban szerepelt elõször kiállításon önarcmásával. Jellemzõ emberábrázolásai sokkal többet adnak a puszta valóságnál, arcmásaiban túlment az egyéni vonások mûvészi megformálásánál, az általános emberi lényeg megragadására összpontosította figyelmét. Azt vallotta, hogy a nõi testtel, annak szépségével mindent ki lehet fejezni érzékletesen. A mûvész gazdag érzelemvilágának további kiteljesülése állatplasztikáiban érhetõ tetten, megértéssel, szeretettel mintázta a számára kedves állatkölykök ügyetlenségét, játékosságát. Munkásságának, szám szerint kisebb részét képezi a megbízásos feladatok teljesítése, de a megvalósult alkotások bizonyítják, hogy a mûvész a monumentális köztéri szobrászat területén is egyéni stílust képvisel. Murális munkái fõleg reliefek és dombormûvek. Az egyik legismertebb mûve a Munka címû szobra. Hat és fél évtizedes munkásságával a magyar szobrászat jelentõs egyéniségévé vált. Szentes, a mûvész szülõvárosa lehetõséget adott 1970-ben, 1990-ben és 1995-ben a bemutatkozásra, megrendelésekkel viszont szûkmarkúan bánt, mindössze egy “felszabadulási” emléktábla elkészítésével bízták meg, mely a tanácsháza folyosóján volt látható 1989-ig. A mester hosszú, töretlen pályáján nem találkozhatunk megtorpanással, megalkuvással. Következetesen megvalósította célját, melyet fiatalon állított fel magának. Alkotásai a világ számos országában, múzeumokban és gyûjteményekben, a Magyar Nemzeti Galériában és a szentesi Koszta József Múzeumban találhatók.