Felesége arcképe Szent László Szent Margit Szerecsen Kéztanulmány Szárkúpok

2.13:Terney Béla rajztanár–festõmûvész (Orosháza, 1905. dec. 12. – Szentes, 1972. jan. 27.) Édesapja pénzügyi fõtisztviselõ volt. Pályáját képzõmûvészeti érdeklõdése határozta meg. A Képõmûvészeti Fõiskolán rajztanári oklevelet szerzett 1928-ban. Mesterének Karlovszky Bertalant vallotta. Óradíjas rajztanár volt Békésen, Mezõberényben, Békéscsabán és Szegeden. Szenttamáson és Újvidéken iskolaigazgatóként tevékenykedett. A katonai szolgálat letöltése után került Szentesre, 1946-ban az Állami Polgári Fiúiskolában, 1947-tõl a Horváth Mihály Gimnáziumban tanított, igazgatott nyugalomba vonulásáig. A gimnáziumban ábrázoló geometriát és mûvészettörténetet oktatott. Tanítványai értékelték és szerették óráit. A tehetséges tanulókkal rajzszakkör keretében az akadémiai módszerek alapján foglalkozott. Mesterségbeli tudását állandó rajzolással, akvarellezéssel fejlesztette, ezt bizonyítja közel háromszáz forma, téma és színvázlata. A szabadban vagy modell után készült rajzait használta fel elõképeknek olajfestményeihez. Mûvészetének fõ témája az ember és a természet, de készített mesekönyv-illusztrációkat is. Szentes egyházmûvészetét is gazdagította, a Szent Anna-templom apszisára a Magyar Szentek hódolata témájú seccot festette Szent László, Szent Margit, Szent Erzsébet alakjával. Munkáival több alkalommal szerepelt a Csongrád megyei képzõmûvészek kiállításán. Nagy szakértelemmel és rátermettséggel végzett pedagógiai munkája mellett festõmûvészi pályája rejtõzködõ volt, látványos sikerek nem kísérték életmûvét. Terney Béla az ország legkiválóbb rajztanárai közé tartozott, hitt az ember szeretettel, okos szóval való nevelhetõségében. S hogy jó úton járt, bizonyítják hálás tanítványai tisztelettel, szeretettel áthatott visszaemlékezései.