Kollázs Kiállítás a Galériában

2.17:Halász-Szabó Sándor festõmûvész (Szentes, 1920. jún. 11. – Budapest, 1997. febr. 2.) Halász-Szabó Sándor szentesi kereskedõcsaládból származott. Az apai mesterség helyett a mûvészeti pályát választotta. A gyermek és ifjúkor gyökerei szorosan kötötték szülõvárosához. Az országosan is elismert festõ Koszta József tanácsokkal, korrigálással segítette az ifjú Halász-Szabót. Gallé Tibor szabadiskolája után a Képzõmûvészeti Fõiskolán Rudnay Gyula növendékeként 1944-ben kapott diplomát. Az óhajtott alkotói szabadságot sikerei ellenére nem Magyarországon találta meg. 1963-tól Svédországban lelt otthonra. Mûvészetének három forrása van: a közép-európaiság, a magyar képzõmûvészet, melyen nevelkedett, a skandináv kultúra, melyben élt és a klasszikus mediterrán hagyományok, melyek fokozták igényét a mûvészi egyensúly megteremtése iránt. Alkotásainak fõ mûfaja a kollázs. Képek töredékeit új összefüggésbe csoportosítva váratlan élményeket adó új mûveket hozott létre. Kompozícióit mindig áthatja a humanizmus, a görögös tisztaság, tájain mágikus mélység sejthetõ. Titkokat rejtõ mûveiben a hellén-kultúra ihletõ forrását fedezhetjük fel. A tiszta formák és színek festõi lehetõségeinek felismerésén át jutott el az absztrakcióig. Halász-Szabó Sándor alkotásai, fõként kollázsai a beérett mûvészi tudás és a kiküzdött mûvészi szabadság kifejezõdései, az egyetemes mûvészet méltó képviselõi. Irodalom Építészet Bugár Mészáros Károly 1990., Gerle J.– Kovács A.– Makovecz I. 1990., Gerõ László 1994., Labádi Lajos 1998c., Labádi Lajos 2000a. 607–672. Képzõmûvészet Bényi László 1959., Bényi László é. n., Zádor Anna 1967., Bodrits István 1985., Bodrits István 1986., Galambos Ferenc 1986., Bodrits I. – Labádi L. 1987–1989., Katona I. – Rózsa G. 1988., Sz. Kürti Katalin 1989., Beke László 1994., Bodrits István 1996., Labádi Lajos 1996a., Rózsa Gábor 1997.