A Szent Anna római katolikus templom (Szélpál I.)
A templom fõoltára – 1. (V. L.)
A templom fõoltára – 2. (Szélpál I.)
Oltárkép
A karzata az orgonával (Szélpál I.)
A templom árkádsora (Niethammer Z.)
Zene: BACH: C-dúr adagio és fúga
Orgonán elõadja Nagy János
1.5:A Szent Anna római katolikus templom
A középkori templom alapjaira épült kis méretû és rossz állagú templomot a váci püspök 1842-ben bezáratta. 1844 tavaszán a templomot a ma is álló háromszintes barokk toronytest kivételével lebontották.
Az újjáépített templom jelenlegi klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte el, melyet Szent Anna tiszteletére szenteltek föl.
A torony újabb emeletet és hagymatagos késõbarokk toronysisakot kapott.
A bejárati oldalon, falfülkében elhelyezet két barokk megfogalmazású szobor — Szent József és Szent Péter — korábbi építési idõszakból származhat. A templom szentélyében Szent Anna tiszteletére készült fõoltár látható. Az oltárképen Szent Anna a kis Máriát a tízparancsolatra tanítja, háttérben Joachim alakjával. Az oltár oromzati képén Szent István felajánlja a koronát Máriának. A szentély boltozatát, az Angyali üdvözletet ábrázoló szecessziós stílusú falkép díszíti, mely Endre Béla alkotása. A templomhajót a szentélytõl elválasztó diadalív boltívén Terney Béla seccoja (falképe) látható, mely A magyar szentek hódolatát ábrázolja. A diadalív két oldalán egy-egy mellékoltár áll, balra a Szentháromságot, jobbra Szûz Mária és Szent József eljegyzését jelenítik meg. A templomhajó boltívekkel osztott mennyezetének falképeit Rudnay Gyula festette 1910-ben. A Napkeleti bölcsek, a Tizenkét éves Jézus a templomban, Jézus a gyermekek között, Jézus a kereszten, Jézus feltámadása jeleneteit ovális mezõkben helyezte el. A templom figyelemre méltó alkotása a bejárattól balra, a karzat alatt elhelyezett Fájdalmas Mária oltár. A nagypénteki ájtatosság céljára készült klasszicista alkotás a Piéta és a Sírbatétel kompozícióját ábrázolja a Fájdalmas Máriával.
Az oltár menzáján (oltárlap) az oszlophoz kötözött Krisztus festett faszobra áll. Az oltár alsó részének elõlapja levehetõ, ez a Szent sír, a halott Krisztus közel életnagyságú szobrával. Mindkét szobor anatómiailag kitûnõ, szuggesztív erõvel ható alkotás.
A templom oltárai és a szószék az 1890-es évek neobarokk stílusjegyeit hordozzák, fehér alapon aranyozott ornamentikával készültek. A faragással díszített tölgyfapadokat Antal János szentesi asztalosmester készítette.
Az orgonát Angster József pécsi orgonaépítõ mester készítette 1889-ben.
A templomot boltíves árkádsor, kerengõ köti össze az 1937-ben épült új plébánia épületével.
Az épület elõtti téren az 1886-ban felállított neoreneszánsz Szentháromság (Atya, Fiú, Szentlélek) oszlop látható a négy evangélista János, Lukács, Máté, Márk szobrával.
A Szent Anna római katolikus templom és környezete a város meghatározó építészeti együttesét képezi.