A volt Megyeháza (1999) (Szélpál I.) A volt Megyeháza párkánydísze (Szélpál I.) Levéltári részlet a volt Megyeháza épületében

1.7:A Megyeháza Szentes városképét meghatározó, legjelentõsebb középület az 1883-ban épület neoreneszánsz stílusú Megyeháza. Szegvár után 1883 és 1950 között, 67 éven keresztül Szentes adott helyet a Csongrád megye közigazgatási székhelyének. Többszöri tervezés és pályázati felhívás után Makay Endre budapesti mûépítész terveit fogadta el bíráló bizottság egyhangú szavazattal. A központi helyen felépült székház fõ homlokzata a Kossuth térre néz. Középrizalitja a kocsifeljárót foglalja magában, mely fölött a közgyûlési terem helyezkedik el. Az ionoszlopokkal tagolt, boltíves ablakok szegleteiben a mesterségek allegorikus nõalakjai láthatók a földmûvelés, állattenyésztés, ipar, kereskedelem, halászat, hajózás attribútumaival. A rizalit attika falán Csongrád megye címere, két oldalán Justicia és Minerva ülõszobrai alkotnak timpanonszerû kompozíciót. Az épület déli és nyugati homlokzata síkszerû, plasztikai díszítése mértéktartó. A székház elõcsarnokát, fõlépcsõházát, a közgyûlési nagyterem oldalfalait és mennyezetét antik görög építészeti elemeket idézõ gipszstukkó díszíti. A nagyterem festészeti munkáit Hegedûs (Herzl) Vilmos helybeli mester készítette. A közgyûlési terem díszes csillárja fõvárosi bádogosmester munkája. 1950-ben Csongrád megye székhelyét Hódmezõvásárhelyre helyezték, ettõl kezdve az épületben különbözõ hivatalok mûködtek. Jelenleg a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára gyûjteményének ad helyet az épület, mely az 1883-ban kialakított eredeti helyén õrzi a történeti Csongrád vármegye értékes iratait.