1.8:A Horváth Mihály Gimnázium A középiskolai szintû oktatás kezdetei a 18. század elejéig vezethetõk vissza. A gimnáziumi képzést a vallási és közoktatási miniszter azzal a feltétellel engedélyezte, ha a város megfelelõ épületet biztosít az intézmény részére. A közgyûlés 1886. márciusában meghozta a szükséges határozatot, és Sarkadi Nagy Mihály polgármester elnökletével megalakult az építészeti bizottság. Telket vásároltak a Szent Anna katolikus templom szomszédságában, és megbízták Benkó Károly neves építészt a gimnázium épületének tervezésével. A minisztérium kifogástalannak találta a terveket, és engedélyezte a megvalósítást. Szegedi vállalkozók kivitelezésben az épület elkészült. 1888. szeptember 3-án az iskolát ünnepélyes keretek közt adták át. A kétszintes, klasszicista stílusú téglaburkolatú épület a mai gimnázium központi magja. A középrizalitos homlokzatú, szimmetrikus építmény timpanonos fõbejáratot kapott. A lépcsõház és a díszterem falait, mennyezetét klasszicista stukkódíszítéssel látták el. A tanintézet 1891-re nyolcosztályosra bõvült, elnyerte a fõgimnáziumi besorolást és az érettségi vizsgák tartásának jogát. A tanulók száma jelentõsen megnövekedett, az épület szûknek bizonyult. A gimnázium kibõvítését évekig tartó huzavona kísérte, végül az 1897-ben állami kezelésbe került intézmény bõvítésére Boncz Ödön miniszteri tanácsos ígéretet tett. A tervek elkészítésével Ybl Lajos mûépítészt bízták meg. Az építkezés az elsõ világháború kitörése ellenére 1915-ben elkezdõdött, de pénz- és anyaghiány miatt vontatottan haladt. A korábbi fõépület jobbról eklektikus stílusú, “L” alakú emeletes, tornatermes szárnnyal, balról pedig földszintes igazgatói és gondnoki lakkal egészült ki. Az építkezés 1918-ra fejezõdött be. A fõgimnázium 1922-ben fölvette Szentes nagy szülöttének, Horváth Mihály történetírónak, csanádi püspöknek, a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterének a nevét. 1975-ben a fõhomlokzat elõtti kertben kapott helyet Horváth Mihály egészalakos bronzszobra, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása. A Szent Anna utcai szárnyat 1964–65-ben átépítették. 1986-ban udvari kiegészítésként modern könyvtárral bõvült az épületegyüttes. A több építési periódust és stílust magán viselõ intézmény városképi jelentõségû épülete Szentesnek. |