4.1:Jókai Mór (Komárom, 1825. febr. 18. - Budapest, 1904. máj. 5.) Elsõ regényének, a "Hétköznapok"-nak második fejezete a következõ mondattal kezdõdik: "Sz. városában, éppen a falu közepén egymás mellett két avult ház van." Ehhez a mondathoz csatlakozik a lapalji jegyzet: "Ennek a jó városnak az a szép tulajdonsága, hogy a két széle mezõváros, a közepe falu." A regény élményanyagát Jókai kecskeméti jogászhallgatóként szerezte. Amikor 1875-ben a Szabadelvû Párt képviselõjelöltjeként járt Szentesen, a tiszteletére rendezett díszvacsorán felemlegette, hogy kecskeméti diákkorában bálozott városunkban. Zsigmond Ferenc: Jókai c. mûvében idézi Jókai errõl szóló visszaemlékezését: "Télviharban, hófuvatban elszánkáztam pajtásaimmal Szentesre, a kaszinóbálba, s a reggelig tartó csárdás után megint vissza Kecskemétre, hogy leckét ne mulasszunk. Meg sem látszott rajtunk a korhelykedés." Jókai 1875-ös képviselõjelölti programbeszédében azt is elmondta, hogy az 1848-as toborzó körút alkalmával is járt Szentesen, de mert ebben a beszédében Kossuth nevét nem mondta ki, a függetlenségi párti Szentesi Lap megrótta. Jókai 1875-ben a szentesi képviselõválasztáson alul maradt. 524:509 szavazati aránnyal az ellenzéki Simonyi Ernõ került ki gyõztesen. "De hát kormánypárti volt Móricz bácsi - írta Komáromi János 1926-ban egy Szentesrõl szóló riportjában - meg kellett buknia." |