Móricz Zsigmond Csallány Gábor múzeumigazgató, Móricz Zsigmond, Lampel Béla bankigazgató és Böszörményi Jenõ ref. lelkész (1935) Zsoldos Andor, Stammer Béla, Móricz Zsigmond (1935)

4.5:Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. jún. 30. - Budapest, 1942. szept. 4.) Baráti kapcsolat fûzte Böszörményi Jenõ szentesi református lelkészhez, aki maga is íróember. Nincs még szentesi jellege a Magyarok c. kötetben megjelent öt novellának. Pedig ezeknek témáit az író saját bevallása szerint Böszörményi Jenõtõl kapta. Móricz Zsigmond 1935-ben a Rózsa Sándor c. regényéhez gyûjtött adatokat Szentesen. Ekkor tanulmányozta Kiss Bálintnak (1772-1853), a 19. sz. elsõ felében mûködött, tudós református esperesnek a feljegyzéseit, kéziratos munkáit. Ekkor járt a Ratkai családnál (dr. Lakos Imre u. 17.), akikrõl A kubikos c. riportját írta. Móricz 1935. október 26-án rádióelõadásban beszélt Szentes népérõl. "Szentes városának tiszta magyar lakossága a magyar faj típusos képlete. Ami érték a magyar földben s a magyar népben van, az itt mind fölismerhetõ." "Sehol sem láttam a magyart ily megfontoltnak és nyugodt életûnek. Mintha egy fokkal civilizáltabb lenne..." "A kubikusok is olyanok, mintha valamennyien mérnökök lennének." A Rózsa Sándor c. regényében teljes képet ad a reformkor szentesi problémáiról. A Bor lelke c. fejezetben szentesi telkes jobbágyok Rózsa Sándornak így panaszkodnak. "Uram, gazduram, egymillió-háromszáz-ötvenezer-hetvenhét kommenciós pengõt köll nekünk kifizetni a három kicsi grófnak. Rózsa Sándor nevetett. - Miúta? - Mán tíz esztendõ úta ki köllene fizetni mindönnap. De hogy löhessön fizetni, mikor a grófok elvöttek húszezör holdat biztosításra. Tizenhatezröt mög hogy az nekik jár. Elvötték a földet, csak az adósságot nyomták rá a községre." Móricz szentesi tartózkodásai alkalmával legtöbbször a Kiss Bálint u. 1. számú református paplak vendége volt. Szívesen látogatott a ligeti múzeumépületbe, Csallány Gábort ásatás közben is meglátogatta. Jelen volt színésznõ leánya, Móricz Lili szentesi bemutatkozásakor is (Nem élhetek muzsikaszó nélkül).