5.6:Az avar kori települések Szentes határából összesen 63 avar kori lelõhely ismert. Ezek közül csupán 8 lelõhelyen kerültek elõ településre utaló nyomok, a további 55 lelõhelyen temetkezések maradványaira bukkantak (1. kép). A települések és temetõk mennyisége közti különbség a kutatottság különbözõ intenzitásával magyarázható. Míg a temetõkben talált avar kori hagyaték az egykor élt nép hitvilágába, viseletébe, társadalmi berendezkedésébe enged bepillantást, addig a települések emlékei az avar falvak hétköznapjairól, többek közt a letelepedetten élõk étkezési kultúrájáról nyújtanak adatokat. Az avar kori települések értékelhetõ leletanyagát kizárólag a felszíni gyûjtéseinkbõl származó edénytöredékek jelentik, mivel Szentes környékén avar kori települést eddig még nem tártak fel. A kerámiaanyag elemzése során kiderült, hogy a 8 avar kori település közül egy sem keltezhetõ a korai avar korra, mindet a 8. század második felére, leginkább a 8. és 9. század fordulójára, legfeljebb a 9. század közepéig lehet keltezni. A terepjárás során gyûjtött leletanyagban a kerámia megformálása szerint megkülönböztethetjük a fazekaskorongon készült és a korongolatlan edények töredékeit. A korongolatlan példányok hombárok, kisebb és nagyobb fazekak, sütõharangok, fedõk és bográcsok töredékei voltak. A korongoltakban elsõsorban fazekak darabjai ismerhetõk fel. Összesen öt lelõhely anyagában fordult elõ sütõharang töredéke. A vastag falú, kifejezetten durva kidolgozású, alig átégett sütõharangok anyagát cseréptörmelékkel és szerves anyaggal soványították. Falvastagságuk 1,6-1,8 cm, peremük lekerekített, színük világossárga. Feltehetõleg egyetlen megvastagodó, kerek átmetszetû fülük volt, amely felül helyezkedett el. A sütõharangok átmérõje, párhuzamok alapján kb. 30-40 cm között lehetett. A terepbejárások során gyûjtött korongolt edénytöredékek egy kivétellel fazekak töredékei. A lassú korongon készült, talán gömbös testû edényeket magasabb hõfokon égették. A töredékeken párhuzamosan vagy hullámvonalban bekarcolt vonalkötegek jelentik a díszítést. A Szentes környéki temetõk és a települések leletanyagát összevetve arra a megállapításra juthatunk, hogy a késõ avar korra helyezhetõ temetõk népességében kell látnunk az egykori avar telepek lakosságát. A griffes-indás leletanyaggal jellemezhetõ népesség használta a töredékekben megtalált sütõharangokat, korongolatlan cserépbográcsot, kézikorongon formált fazekakat, edényfedõket és a korongolt, sárga bögrét.