A város legújabb sportlétesítménye

1:Szentes sportélete Boros István – Kis-Rácz Antalné Szentes város szerteágazó sportéletét igen nehéz röviden bemutatni. Ezért csak vázlatosan jeleníthetõ meg egy-egy sportág múltja, jelene, de olyan is elõfordul, hogy információhiány miatt néhány sportágról csak itt, az elõszóban lehet megemlékezni. Elsõsorban az egykori MHSZ keretein belül mûködõ sportágakról van szó, melyek már legfeljebb munkahelyi szinten vannak jelen a város életében. Ennek a fejezetnek nem feladata Szentes sporttörténetének részletes, átfogó ismertetése. A lehetõségekhez mérten igyekeztünk pontos adatokat, ismereteket gyûjteni, de ennek ellenére kevés dokumentum állt rendelkezésünkre. Ezért a sportágakat évtizedek óta legjobban ismerõ edzõk, sportvezetõk visszaemlékezései, dokumentumai jelentették a támpontot a munkákban, melyért köszönet jár mindannyiójuknak. Ráadásul Szentes sportélete is folyamatosan változik; egyesületek szûnnek meg, olvadnak össze, esetleg Csipkerózsika-álmukat alusszák, de persze újak is alakulnak. A város sportéletében az elsõ jelentõsebb eseményt az 1881. május 18-án megalakuló Korcsolyázó- és Csónakázó Egylet jelentette, melyet nyolc évvel késõbb, 1889-ben követett a Sport Egylet. Még ugyanebben az esztendõben a sportrajongók létrehozták a Kerékpár Egyletet. Ezekrõl a csoportokról kevés feljegyzés maradt fenn, de mûködésük életrevalóságát bizonyítja, hogy belõlük sorra alakultak az újabbnál újabb klubok, egyesületek. 1912-ben kezdte meg mûködését a Szentesi Torna Egylet (SzTE), amelybe beleolvadt a Kereskedõ Ifjak Sport Egylete. A sikeres évek után a város egységes sportélete egyesületekre bomlott, társadalmi osztályok szerint tagozódva. Elsõnek a Szentesi Munkás Testedzõ Klub (SzMTK) kezdte meg tevékenységét, majd 1926-ban megalakult az Árpád Sport Klub, mely mindössze egy évig mûködött. Legsikeresebbeknek a futballisták mellett az atléták bizonyultak, de szép teljesítményt nyújtottak a birkózók, a teniszezõk, a sakkozók, a vívók és a lövészek is. Az utóbbiak önállósodtak, így jött létre a Szentesi Sakk Klub, a Szentesi Vívó Klub és a Szentesi Polgári Lövészegyesület. Ekkor már olyan kiemelkedõ eredmények születtek, amelyek nemzetközi viszonylatban is számottevõek voltak. E korszakból meg kell említenünk Kádár Árpád, Csallány Gábor, Bottyánszky János, Nittinger Géza, Szántay László, Ibolya János és Szathmáry János nevét, akik sokat tettek azért, hogy városunkban a sport magas színvonalával méltó alapot adjon napjaink eredményeinek. A II. világháború szinte teljesen szétzilálta a város sportéletét. 1945 után Simon Tibor gimnáziumi testnevelõ tanár volt az egyik kezdeményezõje a városi sportélet újjászervezésének. Megalakultak ismét az atlétika, a röplabda, az ökölvívás, a birkózás, a kerékpározás, a labdarúgás, asztalitenisz, az úszás és a vízilabda szakosztályai. Ezek életérõl vallanak az alábbi sorok. Szentes 1997-ben elnyerte a NEMZETI SPORTVÁROS kitüntetõ címet. Tény, hogy az ezredfordulón 27 sportegyesület 46 szakosztálya és 11 diáksportköre mûködött.