A MÁV Sport Egyesület tagjai az 1940-es években Csapattagok Gerecz Elemér oldalán Szentesi Kinizsi (1961) A Vízmû futballcsapata edzõmérkõzésen. (1981) (Sz. I.) A Szentesi Vízmû Öregfiúk csapata

1.16:Labdarúgás Szentesen az elsõ labdarúgócsapat 1913-ban alakult Szentesi Torna Egylet (SzTE) néven több kisebb együttes fuzionálásával. Egyes híradások 1912-re teszik a klub megalakulását, a jelenlegi bélyegzõn az 1913-as év található. (Az új egylet elnöke dr. Cicatricis Lajos fõispán lett, választmányi elnöke pedig dr. Csúcs János vármegyei fõjegyzõ.) Az új csapat a környéken szinte mindenkit nagy gólkülönbséggel gyõzött le, csupán az akkori bajnokcsapattól, a Szegedi TK-tõl szenvedett vereséget 3:2 arányban. A háború alatt stagnáló sportág 1922–23-ra összeszedte magát, és sorra aratta gyõzelmeit. Lehetõséget kapott a képviselõ-testülettõl, hogy az akkori Erzsébet-ligetben kialakítson egy fedett tribünös labdarúgópályát. A társadalmi rétegzõdés hatására ezekben az években az akkori munkástársadalom megalakította a Szentesi Munkás Testedzõ Klub-ot (SzMTK), amely jó évtizedes mûködése után újból összeolvadt az SzMTE-vel, és SzTE néven is szerepelt. A város megfelelõ reprezentálása végett 1926-ban professzionalista alapon jött létre az Árpád Sport Klub. Elmondások szerint még Hollandiába is kijutottak, de a lendületes kezdés után a neves játékosok 1927 tavaszán szétszéledtek, és a klub is feloszlott. 1945-ben alakult meg a szintén tiszavirág életû MADISZ, amely egy évig veretlen volt, és soraiban játszott a késõbbi magyar válogatott Babolcsay György is. A II. világháború után a SZMTE ÉDOSZ, majd Kinizsi néven szerepelt. Jelenleg is ez a neve. Eleinte még NB III-ban, az utóbbi évtizedekben viszont csak a megyei bajnokságban küzdött. A Szentesi Honvéd csapatával Szentesi KMTE-ként is hívták az egyesületet, de 1968-ban szétváltak Kinizsire és Damjanich SE-re. Noha a Kinizsi a fénykorát a háború elõtt élte, a nevesebb NB I-be és a különbözõ válogatottakba jutó játékosokkal az 50-es évektõl dicsekedhet. A kapus Mészáros Károly, Tóth Lajos vagy Gujdár Sándor ugyanúgy innét indult, mint Orosz Pál, (elõtte Szentesi MÁV) Pusztai László, Petõ László, Kovács Pál vagy a késõbbiekben Szarvas Zsolt. A másik nagy múltú szentesi egyesület a Szentesi Vasutas SC, amely egyes források szerint 1928-ban, mások szerint 1930-ban alakult. Alapító tagja, majd fõtitkára 1930–51-ig Gerecz Elemér volt. Legendás elnökei közé tartozott Náday Géza, aki egyben Szentes állomásfõnöke is volt. A Szentesi MÁV legjobb eredményeit a II. világháború alatt érte el, amikor a csapat megnyerte a Délvidéki Területi Bajnokságot, és osztályozó meccset játszhatott az NB II-be jutásért. Ezt sajnos nem sikerült megnyernie, így a feljutás elmaradt. A háború után általában a megyei I. osztályban szerepelt a Vasutas, az 50-es évek korszellemének megfelelõen esetenként Törekvés, esetenként Lokomotív néven. Tudomásunk szerint 1957-ben megyei I. osztályú bajnokságot nyert, de az átszervezések miatt a magasabb osztályba jutás megint elmaradt. Megemlítendõ ebbõl az idõbõl Dora Tóth Imre edzõ, aki évtizedeken keresztül tevékenykedett a csapat körül, és a minden poszton játszó kétlábas csupaszív Váradi Illés, aki 40 éves kora felett is aktív játékosa volt a csapatnak. A MÁV volt az anyaegyesülete az elõbb említett Orosz Pálnak, aki a Ferencvárosban játszva olimpiai bajnok lett. 1957 után a járási és megyei II. osztályban játszott a Vasutas, amely 1978-ban szüntette meg a felnõtt csapatát, majd 1982-ben a labdarúgó szakosztályát. A Szentesi Vízmû labdarúgó csapata e néven érte el legnagyobb sikereit, de megalakulásakor, 1960. november 19-én a Szentesi Helyiipari SK nevet rögzítették a jegyzõkönyvek. Fõ támogatója a Csongrád Megyei Vízmû volt. Innen került ki a klub elsõ elnöke is Kozma Sándor személyében. Elõbb a járási bajnokságban szerepelt a csapat, majd ezt megnyerve 1963 õszétõl a megyei I. osztályban játszott. Itt 1968-ban nyert bajnokságot, majd az elsõ NB III-as idényben érte el eddigi legjobb helyezését. Ekkor a 3. helyen végeztek Mikecz Sándor edzõ vezetésével. Még négy évig szerepeltek itt, majd az 1975/76-os megyei bajnoki címet megszerezve az azóta eltelt idõszakban az NB III és a megyei I. osztály között ingáztak. A 70-es években Zámbori Mihály, Janiga László, Fodor Sándor és Ulbert Tibor került különbözõ NB I-es csapatokhoz, míg a közelmúltban Némethy László mutatkozott be az élvonalban. Ebben az idõszakban Gergely József látta el a sportkör elnöki teendõit, aki éppen negyedszázadot töltött el az egyesület élén. A Csongrád Megyei Vízmû Vállalat átszervezésével a csapat elvesztette fõ anyagi támogatóját, és 1993-ban a nevét is megváltoztatta. Azóta Szentesi Futball Club néven szerepel. A Szentesi Spartacus labdarúgócsapata 1952-ben alakult meg mint a szövetkezeti dolgozók együttese. Elsõ elnöke Dancsó Imre volt. Általában a járási bajnokságban vitézkedtek több-kevesebb sikerrel, 1968-as megszûnésükig. A Szentesi Honvéd különbözõ neveken hasonló pályát futott be, mint a Spartacus, csak õk a megyei I. osztályban is szerepeltek, majd a Kinizsivel való néhány éves fúzió alatt Klapka Munkás Testnevelõ Egylet (KMTE) néven NB III-ban is. Az 1968-as szétválás után néhány évvel a csapat Damjanich SE néven fejezte be pályafutását. Rövid életû volt a Szentesi Építõk futballcsapata, amely az építõiparban dolgozók együttese volt. 1950-tõl 1954-ig létezett, és a járási bajnokságban játszott. Hasonló kvalitású együttes volt a Szentesi Vörös Meteor, amely a kiskereskedõk csapata volt, és kb. egy évtizedig létezett az ötvenes években. Szentes város labdarúgása neves játékvezetõket is adott a magyar labdarúgás számára Géczi Lajos, Tóth László és Pádár László személyében, hogy csak a legnevesebbeket említsük. Sok-sok futballista, edzõ, játékvezetõ neve kívánkozna még ide, de egy ember nevét feltétlenül le kell írnunk: Janó György szertárosét, aki hosszú évtizedeken keresztül végezte munkáját lelkiismerettel a Kinizsinél, és sportágtól függetlenül Szentesen minden sportoló ismerte, tisztelte és szerette. 1999 augusztusában a Szentesi FC és a Szentesi Kinizsi fúziójaként megalakult a Szentesi Torna Egylet. Elsõ elnöke Tóth László volt, akit néhány hónap múlva Földvári István váltott föl.