A szentesi Vízmû OB I-es csapata (1985) (Sz. I.)


Egy férfi vízilabda-mérkõzés


A nõi vízilabdacsapat tagjai

1.35:Vízilabda

Városunkat fémjelzõ sportágunk a vízilabda lassan hét évtizedes múltra tekint vissza lévén, hogy a ligeti 50 m-es uszodát 1932-ben avatták föl, és értelemszerûen ekkor játszották az elsõ vízilabda-mérkõzést is.

A sportágat a Nittinger (Nádai) Géza által irányított MÁV Sportklub karolta föl a 30-as években, és a vízilabda azóta is töretlenül virágzik minden nehézség ellenére. A sportág komoly tradíciókkal rendelkezik, csapataink híre az ország határain túl is ismertté vált. Jelenleg — a nõi csapatokat is beleszámítva — 10 csapatunk indul és mérkõzik a különféle országos és vidéki szervezett bajnokságokban.

Jelentõs szerepet töltött be a sportág életében dr. Haraszti Ervin, aki 1948-tól 1964-ig volt a vezetõje városunk úszó és vízilabda sportjának. Joggal emlegetik ezt az idõt "hõskornak", hiszen a szép úszósikerek mellett nagy harc folyt városunk vízilabda sportágának fennmaradásáért. Ebben az idõszakban a felnõtt csapat szinte páternoszterként közlekedett az I. és II. osztály között. Az idõközben külföldre távozott dr. Haraszti Ervin jó alapokat és sok mindenben követendõ példát hagyott az itthoniakra, akik elsõsorban a szervezés tanítómesterekét tisztelhették.

Mindezekre építve szükség volt szakmai elõrelépésre is, melyet dr. Rébeli Sz. József személye képviselt, aki a 60-as évek közepétõl elõször mint edzõ, majd 1978-ig mint szakmai vezetõ kiváló munkát végzett a csapatnál. Dr. Rébeli ifjúsági korú csapatával szinte a nulláról indult. Elõször a Budapest bajnokságban rajtoltak sikeresen, majd késõbb az Országos Bajnokság II. osztályában szerepeltek eredményesen.

A szakmai fejlõdés mellett még ki kell emelni két igen jelentõs momentumot a város vizes sportjainál. Az egyik, hogy 1960-ban a Csongrád Megyei Vízmû igazgatója Lengyel Károly és fõmérnöke, id. Kozma Sándor megalapította a Szentesi Vízmû Sportegyesületet utóbbi elnökletével, melynek természetszerûen tagja lett a labdarúgás mellett az úszó és vízilabda szakág is. A következõ sportköri elnök Gergely József lett, õ 25 éven át irányította az egyesületet. Mindhárman nagyon sokat tettek a klub és a város sportéletéért. A másik fontos körülmény, hogy 1972-ben elkészült az új 33 1/3-os versenymedence korszerû lelátóval. A városi összefogással felépített sportuszoda óriási lökést adott a vízilabdázásnak.

A Központi Sportiskola utánpótlás-nevelõ tevékenységével kibõvítették az alapokat, azaz lehetõvé vált az utánpótlás-korosztályok kialakítása és rendszeres versenyeztetése. Felnõtt férfi csapatunk helyzete az évek múlásával egyre jobban stabilizálódott. Mutatja ezt az a tény is, hogy az elmúlt negyedszázadban csak 1983-ban kényszerült a gárda a 2. osztályba, a többit az OB I-ben töltötte.

A jelentõsebb külföldi túrák 1976-tól kezdõdtek. Ekkor Hollandiában és az NSZK-ban túrázott a csapat. 1980-ban finn–svéd túra következett, majd 1988-ban Izraelben, 1992-ben pedig Egyiptomban vett részt különbözõ nemzetközi tornákon az együttes, többnyire magukkal hozva a gyõzteseknek járó serleget.

Visszatérve a szervezési és szakmai munkához, a vízilabda szakosztályvezetõ Kozák János lett. A politikai rendszerváltás idején a sportegyesület elnökévé lépett elõ, és összességében 20 évig tevékenykedett a vízilabdaéletben. Sokáig tagja volt a HVSZ elnökségének, még ennél is több évet töltött és tölt jelenleg is a csapat mellett

Kiss Ottó technikai vezetõ, aki nélkül évtizedek óta nincs vízilabda-mérkõzés. Egészen pontosan 40 éve szolgálja nap mint nap a szentesi vízilabdasportot. Közben a szakmai irányításban is változás történt, hiszen 1978-ban a csapat volt játékosa, dr. Tóth Gyula került a felnõtt csapat edzõi posztjára. 1980-ban kiugró nagy siker volt a Magyar Népköztársasági Kupa megnyerése, ami a következõ években feljogosította a csapatot a Kupagyõztesek Európa Kupájában való szereplésre.

Itt a Szentesi Vízmû a 4. helyen végzett. Dr. Tóth Gyula egyébként 19 évet játszott az élvonalban (Bp. Honvéd, FTC, Szentes), ezzel ma is országos csúcstartó.

A hetvenes évektõl napjainkig a következõ szentesi játékosok öltötték magukra a címeres köpenyt: Soós László, Pengõ László, Horváth György, Horváth Csaba, Tóth László és Sprok Tibor.

Az utóbbi évtized legjobb eredménye az 1991-es évekhez kapcsolódik, ekkor ezüstérmes lett a gárda az OB I-ben! Az 1999–2000-es magyar bajnokságban Fülöp Tibor edzõ vezetésével a legjobb vidéki csapatként 6. lett a Kontavill Szentesi VK, amely az 1990-es évek második felében vette fel ezt a nevet.

Szólni kell még az utánpótlás eredményekrõl is, hiszen 1984-tõl 94-ig a serdülõktõl kezdve a juniorokig országos bajnoki címeket, illetve helyezéseket szereztek Mikó József, Mohácsi Attila, dr. Tóth Gyula és Kádár József edzõk irányítása alatt.

Feltétlenül meg kell említeni, hogy az egykori kupagyõztes és idõközben szenior korúvá vált csapat továbbra is szerepel az OB II-ben, és 1992 óta már négyszer voltak a Senior Világjátékokon és kétszer is gyõztesként tértek haza (1996. Sheffild, 1998. Casablanca).

Viszonylag fiatal sportág a nõi vízilabda, amely eredményeit tekintve minden valószínûséggel ranglistavezetõ. Szentesen 1983. augusztus 20-án került sor az elsõ nõi mérkõzésre (Szentes–Hódmezõvásárhely 6:1) A lányok rendkívül gyorsan fejlõdtek szakmailag dr. Tóth Gyula és segítõi (Pásztor Antal, Fülöp Tibor) munkájának köszönhetõen.

1987 óta már 9 magyar bajnoki címet szerzett felnõtt nõi csapatunk.

1990-tõl 10 éven át dr. Tóth Gyula volt a magyar nõi vízilabda válogatott szövetségi kapitánya, aki már 1991-ben Európa-bajnokságot nyert csapatával, amelyben hat szentesi játékos is szerepelt: Huff Zsuzsa, Eke Andrea, Vincze Edit, Rónaszéki Ildikó, Tóth Noémi és Szamosi Csilla.

1993-ban páratlanul szép siker született, mégpedig idehaza. Szentesen zsúfolt lelátó mellett lányaink a Bajnokcsapatok Európai Kupáját is megnyerték, óriási közönségsikert aratva. Íme a BEK gyõztes csapat tagjai: Huff Zsuzsa, Vincze Edit, Sipos Edit, Tóth Gabriella, Tóth Noémi, Rónaszéki Ildikó, Szamosi Csilla, Stieber Mercedes, Kádár Noémi, Debreceni Beáta, Sipos Anett, Sipos Ivett, Erdõháti Nagy Anett és Rafael Irén.

1993-ban dr. Tóth Gyula mesteredzõi címet kapott.

Az 1994-ben, Rómában megrendezett nõi vízilabda világbajnokságon a nagy rivális Hollandia elõtt Magyarország szerezte meg az elsõ helyet, soraiban megint csak 6 szentesi játékossal. A világbajnok játékosok névsora: Huff Zsuzsa, Tóth Noémi, Tóth Gabi, Eke Andrea, Sipos Edit, Stieber Mercedes.

Néhány éve megkezdõdött a nõi utánpótlás szervezése és rendszeres szakmai munkája. Ma már mintegy 50 lány látogatja az edzéseket, és három utánpótláscsapat játszik az országos utánpótlás bajnokságban.