Csongrád Vármegye czimere (1731) Az új megyeháza Szentesen

1.10.2:A megyeszékhely elnyerése Szentes város fejlõdése szempontjából nagy jelentõséggel bírt az a körülmény, hogy az 1870-es évek végén Csongrád vármegye közigazgatási központjává vált. A megyeszékhely elnyerését többéves kemény küzdelem elõzte meg, mely Szentes és a megye többi városa között folyt. A székhely kérdésében kirobbant ellentétek gyökerei a távoli múltba nyúltak vissza. A megyék szervezésérõl szóló 1723: 73. tc. elrendelte, hogy a megyék jelöljék ki székhelyeiket, s ott egy biztonságos épületben helyezzék el pénztárukat, levéltárukat és börtönüket. Csongrád Vármegye Nemesi Közgyûlése hosszas latolgatás után - anyagi megfontolásból és nem csekély földesúri ráhatásra - elutasította Szeged szabad királyi város ajánlkozását, s 1767-ben határozatilag kimondta, hogy megvásárolja az akkor már igen romos állapotú szegvári Károlyi-kastélyt, s felújítás után abban rendezi be széképületét. Noha a kastély helyére valójában egy új megyeházát építettek (ami ma is látható), az mégis kezdettõl fogva szûknek és alkalmatlannak bizonyult a megyei testületek és hivatalok befogadására. Ennek ellenére több mint 100 éven át hivatalosan Szegvár maradt a megye székhelye. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után életbe lépõ császári királyi m hatóság (élén a megyefõnökkel) Szegedrõl irányította a megyét, de 1865-ben a székhely ismét visszakerült Szegvárra. 1873-ban a belügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a megyék területének rendezésérõl. E javaslat szerint Csongrád megye Csanád megye egy részével egyesítendõ lett volna, székhelyéül pedig Szegedet szemelték ki. A megyék tiltakozása miatt a tervezetet idõlegesen félretették, ennek ellenére Szeged városa mozgalmat indított a számára kedvezõ székhelyváltoztatás keresztülvitelének érdekében. Válaszként Hódmezõvásárhely és Szentes is lépéseket tett a székhely elnyeréséért. Kiélezett küzdelem indult az érintett városok között. Szentes esélyeit növelte az a tény, hogy Szeged és Hódmezõvásárhely önálló törvényhatósági jogállásánál fogva közigazgatásilag kiszakadt a megyébõl, így furcsán hatott volna, ha a megye székhelyét a megye területén kívül helyezik el. Mint a megye legnagyobb kiterjedésû és legnépesebb városa (lakóinak száma ekkor már meghaladta a 28 000 fõt) méltán remélhette, hogy a választás ráesik. E körülményekre hivatkozva Szentes város közönsége 1874 decemberében folyamodványt nyújtott be a megyegyûléshez, amelyben határozatilag kérte kimondani, hogy székhelyváltozás esetén Szentes városát jelölik ki a megye székhelyéül. Ennek fejében felajánlotta, hogy a Szentesen felépítendõ új megyeháza céljára megfelelõ telket, 1 millió faltéglát és kellõ számú fedélcserepet minden díjazás nélkül rendelkezésre bocsát. A megyegyûlés osztatlan tetszéssel fogadta az ajánlatot, de a székhely kérdésében nem hozott végleges határozatot. Majd csak a következõ év decemberében mondta ki, hogy változás esetén egyedül Szentest tartja alkalmasnak a megye székhelyének. Tényleges intézkedés azonban nem történt. Tovább tartott a küzdelem, ekkor már csak Szeged és Szentes között. Az éveken át elhúzódó rivalizálásnak Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminiszter vetett véget, amennyiben 1878. március 31-én kelt leiratában jóváhagyta Csongrád megye székhe-lyének Szegvárról Szentesre leendõ áttételérõl szóló megyegyûlési határozatot. A többéves küzdelem tehát Szentes javára dõlt el. Újabb évekbe telt, mire a megye székhelye ténylegesen Szentesre került. A székházépítés elõmunkálatai igen lassan haladtak. Az alapkõ letételére - benne a díszoklevéllel - csak 1882. május 18-án kerülhetett sor. A Makay Endre tervei alapján épült, klasszicista stílusú székház 1883 decemberére elkészült. A megyegyûlés és a megyei tisztikar a december 10-én megtartott ünnepélyes díszközgyûléssel vette birtokába új otthonát. (Ekkor költözött be a levéltár is a jelenlegi helyére.) Szentes 1950 májusáig maradt Csongrád megye székhelye. Ekkor - máig ismeretlen okokból - a székhely átkerült Hódmezõvásárhelyre, majd 1962-ben Szegedre. Szeged 1990 óta ismét megyei jogú város, megye a megyében. Vagyis mégis megvalósult az a múlt századi elképzelés, hogy Csongrád megye székhelye a megye közigazgatási határán kívülre kerüljön. Irodalom Zsilinszky Mihály 1900. III. 316-323., Czímer Károly 1909., Sima László 1909., Ruszoly József 1987. 8-25., Csongrád megye évszázadai 1987. II. 59-69., Labádi Lajos 1995a. 112-115.