Tanya a szentesi határban Asztalos mûhely

1.10.4:Társadalmi szerkezet, demográfiai jellemzõk Szentes város népességének száma a 19. század közepétõl - akárcsak a korábbi évtizedekben - folyamatosan növekedett. A rendelkezésre álló statisztikai adatok segítségével nyomon lehet követni a fontosabb változásokat: a lakossági létszám alakulását, a felekezeti megoszlást, a foglalkozási ágankénti elkülönülést, a lakhatási lehetõségeket, az írni és olvasni tudás adatait stb. Az 1850. évi népszámlálás adataiból kitûnik, hogy a város lakosságának létszáma 22.136 fõ (11.056 férfi, 11.080 nõ), ebbõl református 13.831, római katolikus 7075, izraelita 501, evangélikus 380, görögkeleti 349 fõ. A város területe: 68.157 katasztrális hold (az elkövetkezõ évtizedekben ez 68.696 kat. holdra növekszik). A házak száma: 2328 (telkes ház 594, zsellérház 1734). A városban 11 anyacéh mûködött. Az iparûzõk száma 432 fõ; a kereskedõk száma 65 fõ. A malmok száma igen jelentõs: vízimalom a Tiszán 31; szárazmalom a városban 44; szélmalom 2, olajmalom 5. Az 1869/70. évi a népszámlálás adatai szerint Szentes lakóinak száma az eltelt 20 év alatt 27.658 fõre növekedett (13.477 férfi, 14.181 nõ). A felekezeti megoszlás változása: református 16.418; római katolikus 9.582; izraelita 919; evangélikus 420; görögkeleti 289; görög katolikus 12; egyéb 18. A külterületi tanyákon élõk aránya 23 %. A népesség 41 %-a tudott írni és olvasni. A lakóházak száma: 4449. A 27.658 fõs népességbõl 11.000 fõ volt a keresõ, 16.658 fõ pedig az eltartott. A keresõ népesség foglalkozás szerinti megoszlása: mezõgazdasági foglalkozású 7402 fõ (67 %), ebbõl birtokos és haszonbérlõ 1867 fõ, éves szolga és napszámos 5524 fõ, halász 11. Kézmûves kisipart ûzõk száma 1594 fõ (15 %), ebbõl önálló iparos 796, munkás 798. Kereskedéssel foglalkozott 274 fõ (2,5 %), ebbõl önálló kereskedõ 108, segéd 166. Közszolgálati és szabadfoglalkozású (papok, hivatalnokok, tanítók, ügyvédek) 342 fõ (3 %). Egyéb foglalkozást ûzõk (egészségügy, szállítás, járadéktulajdonosok) 215 fõ (2 %). Személyes szolgálatot teljesítõk (cselédek, kocsisok stb.) 1173 fõ (10,5 %). Az 1900-ban felvett adatok szerint a város lakossága 31.308 fõ (15.651 férfi, 15.657 nõ). Felekezeti megoszlás: református 16.684, római katolikus 12.946, izraelita 945, evangélikus 446, görögkeleti 227, görög katolikus 51, unitárius 2, egyéb 7. A külterületi tanyákon élõk aránya 32 %. A népesség 68 %-a tudott írni és olvasni. A lakóházak száma: 6645. Ezek közül mindössze 98 készült kõbõl vagy téglából, 240 téglaalappal, 6300 vályogból, 7 pedig egyéb anyagból. A lakóházak tetõzetének anyaga szerint: 2306 cserép, 1092 zsindely, 3247 nád. A 31.308 fõs népességbõl a keresõk száma 13.503 fõ, az eltartottak száma 17.805 fõ. A fõbb foglalkozási ágak szerinti megoszlás (az eltartott családtagokkal együtt): mezõgazdaságból (õstermelésbõl) él 16.446 fõ (53 %); iparból él 5981 fõ (19 %); kereskedelembõl él 1157 fõ (3,5 %); közlekedésbõl él 624 fõ (2 %); közszolgálatból és szabadfoglalkozásból él 1382 fõ (4,5 %); napszámos munkából él 3385 fõ (10,5 %); házi cseléd 1082 fõ (3,5 %); egyéb foglalkozású 1251 fõ (4 %). A mezõgazdasági foglalkozásúak közül az önálló birtokosok és bérlõk száma 2347 fõ, ebbõl 63 birtokosnak volt 100 kat. h.-nál nagyobb, 1691 birtokosnak pedig 10-100 kat. h. földterülete. A mezõgazdasági munkások és cselédek száma (eltartott családtagokkal együtt) 7923 fõ (a mezõgazdasági népesség 48 %-a). Az ipari népességbõl az önálló iparosok száma 1009 fõ, a segédmunkásoké és tanoncoké 1421 fõ. Az ipari vállalkozások száma 1153, ezek közül segéd nélkül mûködött 778, 1 segéddel 209, 2 segéddel 76, 3-5 segéddel 67, 6-10 segéddel 20, 11-20 segéddel 2, 20-nál több segéddel 1. Az önálló kereskedõk száma 538 fõ, többségük segéd nélkül dolgozott. 1920-ra a lakosság létszáma - a háborús veszteségek ellenére - 32 387 fõre növekedett (15 473 férfi, 16 914 nõ). A felekezeti megoszlás változása: református 15 405, római katolikus 15 355, izraelita 754, evangélikus 565, görögkeleti 215, görög katolikus 74, unitárius 3, egyéb 16. A külterületen élõk aránya 36 %. Ír és olvas a lakosok 77 %-a. A lakóházak száma 6901, a többségük (84 %) vályogból épült. A fõbb foglalkozási ágak arányában 1900-hoz képest nem történt érdemleges változás. Irodalom: Palugyay Imre 1855., Kováts József 1927., Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 1900, 1910, 1920. évi népszámlálási kötetei, Takács László 1972., Labádi Lajos 1995a. 271-277.