Városi Fúvószenekar
Városi Fúvószenekar
Balász Árpád Erkel-díjas zeneszerzõ
elõadja Szentes Város Fúvószenekara, vezényel: Mihály Béla
A Lajtha László Zeneiskola emblémája
Hangversenyeink vendégei voltak
Meghívó 1995-bõl
2.4.4:A Móricz Zsigmond Mûvelõdési Ház Fúvószenekara (Úttörõzenekar)
Alapítása: 1950. Karnagya Puruczkai Mihály, aki igen sokoldalú, tehetséges, sok hangszeren játszó muzsikus volt, és a zenészek generációit nevelte. Mint képesítés nélküli oktató zeneiskolai státust is kapott, ami eredményes munkát biztosított számára, ám ennek megvoltak a maga korlátai képzetlensége miatt. Azonban veleszületett jó zenei adottságai támaszt nyújtottak karmesteri mûködésében.
A Szentesi Fúvószenekar napjainkban Mihály Béla vezetésével érte el országos szakmai tekintélyét. A csoport egyesületi keretben mûködik, s tagjai között általános iskolai tanulótól a nyugdíjasig minden korosztály képviselteti magát. Az együttes repertoárja igen széleskörû; a magyar történelmi indulóktól a klasszikus átiratokon keresztül a kortárs komoly és könnyûzenéig szinte minden stílusú mû megtalálható.
A zenekart Csongrád Megye Közgyûlése 1993-ban „Alkotói díjjal” jutalmazta a több évtizedes eredményes tevékenységéért. 1999-ben az országos minõsítésen a kis közösség elnyerte a kitüntetõ „Fesztiválzenekar” címet. Évente átlag 35-40 fellépésük van Szentesen és a város környékén, de eljutottak az ország számos távolabbi részébe is, sõt külföldön is gyakran és sikeresen szerepelnek.
A város zenei életének jelentõsebb képviselõi
Dr. Aranyi Gábor (Szentes, 1926. - Szentes, 1999.) köztisztviselõ, hegedûoktató. Lehota Lajos prímás és Briher István magántanítványa. Jogi doktori végzettségét a Királyi Magyar Pázmány Péter és a Szegedi Tudományegyetemen szerezte meg. Szívesen foglalkozott helytörténeti kutatómunkával. 1954-84-ig hegedûoktató. Egész életében aktívan kivette részét a város zenei életének fejlesztésében.
Balázs András (Szentes, 1913. - Szentes, 1992.): tanár, zenepedagógus, kórusvezetõ. Szegeden szerzett földrajz-ének-zene szakos fõiskolai diplomát. 1933-1974-ig tanított a Felsõpárti (Deák Ferenc) Általános Iskolában. 1951-tõl Szentes Város Szövetkezeti Bizottsága Vegyeskarának vezetõ karnagya. Számos rádiófelvételen vett részt kórusával. 1951-ben létrehozta a Munkásénekkart („Népdalkör”-t), majd rövid ideig kórust vezetett szakmunkástanulóknak. Ének-zenei munkásságáért több elismerést is kapott.
Balázs Árpád (Szentes, 1937. -) Erkel-díjas zeneszerzõ, 1988 óta városunk díszpolgára. Pedagógus szülõk gyermeke. Édesapja is aktívan foglalkozott zenével. (L. Balázs András!) A helyi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett. Zenei tanulmányait itthon és külföldön folytatta. 1964-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola zeneszerzés szakán. Tanárai között szerepel többek között Farkas Ferenc és Aram Hacsaturján. A fõiskola elvégzése után Szentesen népdalokat, kubikos dalokat gyûjtött. Számos gyermekkari mû szerzõje, melyek közkedvelt darabjai az iskolai kórusok repertoárjának. Természetesen minden korosztály számára komponál. Zeneszerzõi munkásságára jellemzõ a népdalelemek felhasználása. Több hazai és nemzetközi verseny zsûritagja, számos egyesület, alapítvány elnöke. Alkotásaiért méltán kapott számos elismerést, kitüntetést.
Balogh Gyula (Hódmezõvásárhely, 1914. - Szentes, 1973.) kántortanító, általános iskolai énektanár, zeneiskola-igazgató. Tanulmányai elvégzése után a szentesi Deák Ferenc Általános Iskolában éneket tanított, ahol nagy sikerrel vezette az iskola kórusát. Késõbb a Petõfi Sándor Általános Iskola ének-zene tagozatának létrehozását segítette. Közben bekapcsolódott a munkacsoport (munkaközösség) tevékenységébe, zongorát, szolfézst tanított, mindezek mellett vezette a Városi Pedagóguskórust. 1960 és 1962 között az Állami Zeneiskola igazgatója volt.
Gróf Blankenstein János (Oberalm, 1907. - Szentes, 1983.) zongoratanár. Tanulmányait 1930-32-ig a Nemzeti Zenede zongora, orgona, karmesterképzõben végezte. 1955-tõl az Állami Zeneiskola közkedvelt, nagy tudású zongoratanáraként tevékenykedett 1971-ig, majd nyugdíjazása után is hosszú évekig óraadóként tanította a zenekedvelõ növendékeket.
Bríher István (Nagykanizsa, 1897. - Szentes, 1949.) hegedûtanár, karnagy, magánzeneiskola-igazgató. Budapesten a Nemzeti Zenedében szerzett hegedûtanári diplomát. Ezt követõen Szentesen adott hegedûórákat magántanítványoknak. 1939-tõl a magán-zeneiskola igazgatója és a városi szimfonikus zenekar vezetõje. 1947-tõl a Horváth Mihály Gimnáziumban énektanítást vállalt. Elsõként ismerte fel, hogy a zenei oktatást az államosítással lehetne leggyorsabban és legeredményesebben fejleszteni. Sajnos ez csak közvetlenül a halála elõtt következett be.
Dr. Dégi Lászlóné (Miskolc, 1924. -) hegedûtanár. Tanulmányait Budapesten a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola hegedû szakán végezte. Pályafutását Szentesen kezdte, s 1954-57-ig a zeneiskola tanára és elsõ igazgatója volt. Késõbb ismét Miskolcra került. Számos országos hírû zenekar nagy tudású, elismert tagja.
Galli János (Bátaszék, 1921. -) zenetanár. A szegedi Pedagógiai Fõiskola ének-zene szakán végzett, majd a Zenemûvészeti Szakiskola Tanárképzõ szakán hegedûtanári diplomát szerzett. 1953-55-ig a Csongrád-Szentes Zenepedagógiai Munkacsoportban szolfézstanárként tevékenykedett, 1955-1957-ig az Állami Zeneiskola szolfézstanára, majd 1960-ig az intézmény igazgatója volt. Zenei munkásságát ettõl kezdve Csongrádon folytatta. Számos kitüntetést kapott zenepedagógiai tevékenységéért.
Kálmánchey Zoltán fõvárosi zenepedagógus, hegedûtanár, karnagy, szentesi zeneiskola-igazgató.
Majtényi András (Szentes, 1948. -) zenetanár, karnagy, zongorakísérõ. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola Zeneisk. Tanárképzõ Int. Szegedi Tagozatán zongora-szolfézs szakon végezte, majd ugyanott magánének szakos diplomát szerzett. 1978-tól nagy sikerrel vezeti a Horváth Mihály Gimnázium kórusát. Számos rádió- és tévéfelvétel, valamint külföldi szereplés résztvevõje. A gimnázium leánykarával 1985-ben elnyerte az „ÉV KÓRUSA” kitüntetõ címet. 1993-tól szervezi a Derzsi Kovács Jenõ Országos Népdaléneklési Versenyt. Szentes város kulturális életének többszörösen kitüntetett, sokoldalú személyisége.
Mihály Béla (Hódmezõvásárhely, 1954. -) zenetanár, karnagy. Zenei indíttatását édesapjától kapta, aki kántortanító volt, s maga is játszott orgonán és hegedûn. 1975-ben a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola Zeneiskola Tanárképzõ Intézet Szegedi Tagozatán Zene- és Énektanárképzõ Szakán szerzett oklevelet, majd Budapesten 1982-ben fúvós-karnagyképzõ tanfolyamot végzett. A helyi zeneiskolában 1975 óta klarinétot tanít. Vezeti a Városi Fúvószenekart. Eredményei városi, országos és nemzetközi viszonylatban is elismertek. Kitüntetéseit, elismeréseit hosszasan lehetne sorolni. Pedagógiai és zenei munkásságának megbecsüléseként 1999-ben Arany Katedra emlékplakettet kapott.
Nagy János (Szegvár, 1940. -) zenetanár, zeneiskola-igazgató, orgonista, elõadómûvész, karnagy, tanügy-igazgatási szakértõ, a Magyar Zeneiskolák és Mûvészeti Iskolák Szövetségének Csongrád megyei elnöke. 1963-ban a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola Zeneiskola Tanárképzõ Intézet Szegedi Tagozatán szerzett zongora-szolfézs szakon diplomát. Mûvészi orgonajátékát Virágh Endre, Rózmann Ákos, Szatmári Lilla, Csanádi László és Lehotka Gábor segítségével alakította ki. Karvezetést Párkai Istvántól tanult, majd 1987-ben részt vett Conci karnagyi mesterkurzusán. Számos zenei rendezvény szervezõje és résztvevõje. 1963-tól tanít az Állami Zeneiskolában, ahol 1981-tõl az igazgatói teendõket is ellátja. Zenei tevékenysége nemcsak a diákokat érinti, hanem kihat az egész város kulturális életére. Kórusainak hangját számos rádió- és televízió-felvétel õrzi. A hazai és nemzetközi zenei élet jeles szakembere. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 2000-ben megkapta a „Szentes Városért” elismerést.
Nagy Jánosné Szabó Anna (Nagykamarás, 1937. -) zeneiskolai szolfézstanár. 1958-ban Szegeden a Pedagógiai Fõiskola magyar-ének szakán szerzett diplomát. Hosszú éveken keresztül Csongrád megye szolfézs szakfelügyelõjeként segítette a zeneiskolák elméleti képzését.
Ráfi Péter (Gyula, 1931. -) általános iskolai tanár. 1955-ben a Szegedi Pedagógiai Fõiskolán történelem-ének szakos általános iskolai tanári diplomát szerzett. 1969-tõl általános iskolai szakfelügyelõként, majd 1985-tõl megyei vezetõ szakfelügyelõként egyengette az iskolai ének-zene oktatás Kodály-módszer szerinti megvalósulását. Hosszú évtizedeken keresztül nagy szeretettel szervezte az Éneklõ Rajok, Éneklõ Ifjúság hangversenyeit. Munkásságának elismeréséül 1972-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címet, majd 1988-ban Kiváló Pedagógus címet kapott.
Steiner Béla (Érsekújvár, 1927. -) zeneiskolai tanár, karnagy, zeneszerzõ. Munkássága elsõsorban Hódmezõvásárhelyhez kapcsolódik, de városunk zenei életének is egyik meghatározó személyisége. Egyaránt komponált nõi, vegyes- és gyermekkarra. Számos híres költõ mûvét is megzenésítette. Közkedveltek gyermekoperái: Az aranycipõ, A hét betû, A király kenyere, Sulimuri.
Szánthó Lajos (Szentes, 1935. -) zeneszerzõ, zongora-, szolfézstanár. Zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola zeneszerzés szakán végezte, ahol többek között mesterei Szervánszky Endre és Ferenczy György voltak. Számos mûvet komponált kórusoknak, de zenekari alkotásai is sok sikert hoztak. Hangszeres kamaramûvek, zongoradarabok, hegedû-zongoraszonáták, népdalfeldolgozások teszik színessé zeneszerzõi munkásságát. Számunkra igen értékes és érdekes az a tanulmánya, melyet „In memoriam Derzsi Kovács Jenõ, a zeneszerzõ” címmel írt. 1974-ben szerzõi estje volt szülõvárosában.
Veréb Imre (Makó, 1936. - Szentes, 1982.): zenetanár, zeneiskola-igazgató. 1961-ben Szegeden a Zenemûvészeti Szakiskola Szaktanárképzõ szakán zeneiskolai fagott- és szolfézstanári diplomát szerzett. 1958-64-ig az Állami Zeneiskola fafúvó tanára, majd 1964-tõl haláláig igazgatója. Munkássága elismeréseként több kitüntetést kapott.
Veréb Imréné Szánthó Anna (Szeged, 1942. -): zenetanár. 1963-ban szerzett diplomát Szegeden a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola Tanárképzõ Intézet zongora és szolfézs szakán. 1963-tól tanítja zongorázni tanítványait a helyi zeneiskolában, ahol a zongora tanszak vezetõje. Zenepedagógiai tevékenységéért számos elismerést kapott.
Irodalom
Papp Lajos 1919-20. II. 45, 49-50., Nagy Imre 1928. 222-226., Sima Ferenc 1939., Székely András 1978, 1988., Csajághy György 1987., Labádi Lajos 1987. 18., Szánthó Lajos 1987., Szentesi ki kicsoda? 1988. 8., 13., 19., 134., 140., 150., 176., 230., Bodrits István 1988. 44., Bodrits István 1989. 37., Bodrits István 1990. 109-112, 144-145, 180-182, 219-226, 249-251., Molnár Henriett 1994., Bodrits István 1996., Rózsa Gábor 1996. 6-7., Kis-Rácz Antalné 1996. 14., 25-27., Falvy Zoltán 1998. 134., Labádi Lajos 1998c. 38.
Ezúton illeti köszönet mindazokat, akik a zenei fejezetek létrejöttében közremûködtek, adatokat, dokumentumokat szolgáltattak: † Aranyi Gábor, Aratóné Kovács Anita, Bácskai Mihályné, Becsák János, Bodrits István, Galli János, Galli Márta, Hankó Györgyné, Hojcsi Pál, ifj. Horváth János (Genf), Istenes Ferencné, Kocsis Istvánné Balogh Zsuzsanna, Kocsis Györgyi, Mihály Béla, Mihály Béláné, Nagy János, Nagy Jánosné, Rózsa Gábor, Takács Lászlóné, Veréb Imréné, Visontai Istvánné Briher Mária, Zsiros Katalin.