Használati edények • Molnár Sándor • Varga Imre • Gyarmati András • Berényi Bálint
Ácsi Kovács Lajos • Dósa Sándor • Koncz Antal • Pardy István • Bese László • Bors Károly
Víghné Wolford Ilona • Vígh László • Janó Tibor • Kádár Barbara • Kádár Virág
Használati edények
Az ebbe a csoportba tartozó tárgyak jelentőségét elsősorban a funkció szolgáltatja, mivel az olcsó gyári eszközök elterjedését megelőzően szerves részét alkották egy-egy paraszti háztartásnak. A néprajzi gyűjteményben található feketeedények közül igyekeztük azokat kiválasztani, amelyek a szentesi kerámiaművesség sajátos stílusjegyeit hordozzák magukon.
 |
Kanta Leltári szám: 54.1053.1. Méretek: Koszta József Múzeum, néprajzi gyűjtemény |
 |
Bögre Leltári szám: 54.1078.1. Méretek: Koszta József Múzeum, néprajzi gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, egy fülű, csiszolt virágmintákkal és vonalakkal. | Leírás: Redukciós eljárással készített, egy fülű, oldalán csiszolt vonaldíszítéssel. | ||
 |
Mozsár Leltári szám: 54.1080.1. Méretek: Koszta József Múzeum, néprajzi gyűjtemény |
 |
Padlólocsoló Leltári szám: 54.1076.1. Méretek: Koszta József Múzeum, néprajzi gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, egy fülű, az oldalán csiszolt vonalakkal. | Leírás: Redukciós eljárással készített, oldalán csiszolt vonaldíszítéssel, fogóval. | ||
Molnár Sándor
Molnár Sándor készítményeinek igen széles választéka található meg a Koszta József Múzeum gyűjteményeiben. Munkáinak jellegzetessége az, hogy a kerámiák külső felületét teljes mértékben csiszolással igyekezett tetszetősebbé tenni. Nem tudjuk biztosan azt, hogy azonos-e azzal a Molnár Sándorral, aki 1845-ben született Szentesen, 1870-ben pedig az Uj utca 1402 számú házban lakott. Varga Imréhez hasonlóan számos kiállításon részt vett.
Az 1891-ben Temesváron szervezett mezőgazdasági és iparkiállításon is szerepelt. A kiállítási bizottság elfogadásra és segélyezésre ajánlotta munkáit, nevezetesen 1db kulacs vázát, 1 db kis kulacsot, 1 db kis díszkantát, 1 db kis díszkorsót, 1 db kis virágvázát és 1 db nagy virágvázát. Részt vett az 1891. május 15-én megnyitott agyagipari kiállításon, amelyet az országos kereskedelmi múzeumban rendeztek. Az 1896-ban megrendezett milleniumi kiállítás agyagipari csoportjában is képviseltette magát munkáival, amelyeket elismerő oklevéllel tüntettek ki.
 |
Váza Leltári szám: 62.44.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
 |
Váza Leltári szám: 62.45.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, tojás formájú, öblösödő, négy részre tagolódó szájjal, csiszolt felülettel. Az edény alján a következő felirat olvasható: "Molnár Sándor Szentes 1913.év." | Leírás: Redukciós eljárással készített, csiszolt felületű, hármas tagolódású talppal, az alján a következő felirattal: "12. sz Molnár Sándor Szentes 1913" | ||
 |
Váza Leltári szám: 62.46.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
 |
Váza Leltári szám: 62.53.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, csiszolt felületű, talpas, karéjos szájjal, az alján a következő felirattal: "640. sz. Molnár Sándor..." | Leírás: Redukciós eljárással készített, csiszolt felületű, talpas, két fülű, hasas, az oldalán körbefutó karcolt, párhuzamos vonalakkal. Az alján a következő felirat olvasható: "91. sz. Molnár Sándor Szentes 1914" | ||
 |
Váza Leltári szám: 62.55.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
 |
Váza Leltári szám: 62.56.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, csiszolt felületű, talpas, az alján a következő felirattal: "61 sz Molnár Sándor Szentes 1914" | Leírás: Redukciós eljárással készített, csiszolt felületű, talpas, öblösödő. Az alján a következő felirat olvasható: "62 Molnár Sándor Szentes..." | ||
 |
Váza Leltári szám: 62.58.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
 |
Váza Leltári szám: 62.70.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, csiszolt felületű, öblös, hosszú nyakú. Az alján a következő felirat olvasható: "80. Molnár Sándor Szentes Jokai út. 8." | Leírás: Redukciós eljárással készített, csiszolt felületű, talpas, két ívelt füllel, az alján a következő felirattal: "Készítette: Molnár Sándor Szentes 1924. év." | ||
 |
Váza Leltári szám: 62.72.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
 |
Kancsó Leltári szám: 62.47.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, külső felületén csiszolt, szája tagolt kehelyben végződik, egyik füle hiányzik. Az edény alján a következő felirat olvasható: "Molnár Sándor 1913 év Szentes" | Leírás: Redukciós eljárással készített, csiszolt felületű, ívelt fülű, kiöntős, talpas, az alján a következő felirattal: "Molnár Sándor Szentes 1913" | ||
 |
Kancsó Leltári szám: 62.73.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
 |
Kanta Leltári szám: 54.1054.1. Méretek: Koszta József Múzeum, néprajzi gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, külső felületén csiszolt, talpas, ívelt füllel, hosszú csőrszerű kiöntővel. Az edény alján a következő felirat olvasható: "Készítette Molnár Sándor Szentes. Jókai út. 8.sz." | Leírás: eljárással készített, egy fülű, nyakán és oldalán karcolt, csiszolt virág- motívumokkal. Az edény alján a következő felirat olvasható: "Molnár Sándor Szentes" | ||
 |
Kanta Leltári szám: 62.51.1-2. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
 |
Kanta Leltári szám: 62.68.1-2. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
| Leírás: Leírás: Redukciós eljárással készített, csiszolt felületű, ívelt fülű, gombban végződő fedéllel. Az alján a következő felirat olvasható: "Molnár..." | Leírás: Redukciós eljárással készített, csiszolt felületű, gombban végződő fedéllel, ívelt füllel. Az alján a következő felirat olvasható: "II. sz Molnár S Szentes 1913." | ||
 |
Korsó Leltári szám: 62.64.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
 |
Kulacs Leltári szám: 62.50.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, csiszolt felületű, hosszú nyakú, ívelt füllel, az alján a következő felirattal: "51 sz Molnár Sándor Szentes..." | Leírás: Redukciós eljárással készített, csiszolt felületű, négy lábbal, hármas tagolódású nyakkal. | ||
Varga Imre
A 19. század végén és a 20. század elején a szentesi díszedény-készítés egyik meghatározó alakja, aki számos kiállításon részt vett. Csak sajnálni tudjuk azt, hogy munkáiból csupán két darab szappantartó került be a Koszta József Múzeum iparművészeti gyűjteményébe. Bánfalvi Lajos 1891-ben a helyi sajtó hasábjain Varga Imréről azt írta, hogy tevékenysége kiválóan kifejlődött műérzékkel párosul.
1885. március 12-én bírálták Szentesen az országos kiállításon bemutatandó termékeket, amelyeknek a minősítését Draskóczi L. és Lázár J. valamint a helyi végrehajtó bizottság végezte el. Varga Imre egy pár fekete kantáját és kézimunkák tárolására alkalmas kosarát zsűrizték, amelyeket alkalmasnak ítéltek a budapesti megmérettetésre. 1890-ben Varga Imre megjelent az Osztrák Országos Gazdasági Egyesület Bécsben rendezett kiállításán, amelynek a fővédnöke Ferenc József volt. A zsűri a szentesi mestert elismerő oklevéllel és bronz éremmel tüntette ki.
1891. május 15-én nyílt meg az országos kereskedelmi múzeumban az agyagipari kiállítás, amelynek a célja az agyagművesség fejlettségének bemutatása mellett a hazai és a külföldi piaci lehetőségek elősegítése volt. Az intézmény igazgatója is felfigyelt a szentesi iparosok tevékenységére, majd 40 vázát rendelt Varga Imrétől azért, hogy az edényeket külföldön népszerűsítse. Varga Imre termékeiből tehát az országos kereskedelmi múzeum igazgatósága több alkalommal rendelt, Tergina Gyula tanfelügyelő pedig korsókat jutatott el a szegedi "nőipariskolába", ahol az edények festésével kísérleteztek. 1896-ban megrendezett milleniumi kiállítás agyagipari csoportjában is képviseltette magát munkáival, amelyeket elismerő oklevéllel tüntettek ki.
 |
Szappantartó Leltári szám: 62.54.1-3. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
 |
Szappantartó Leltári szám: 62.65.1-2. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, ovális, átlyuggatott betéttel, fogóban végződő fedéllel. Az edény oldalán átlós, csiszolásos díszítés található, az alján "Varga Imre" felirat olvasható. | Leírás: Redukciós eljárással készített, kerek, betétes. Az edény oldalán átlós, csiszolásos díszítés található, az alján "1900 Varga Imre Szentes" felirat olvasható. | ||
Gyarmati András
Az 1870-es összeírásban több Gyarmati nevű iparos is szerepel, akik az 1830-as évek végén illetve az 1840-es években születtek. Azt azonban nem tudjuk eldöntetni, hogy melyikük leszármazottja lehetett Gyarmati András, aki korsóstanoncként készítette a kiállított vázát, amelynek formai kivitelezésén érződik a kiforratlanság.
 |
Váza Leltári szám: 62.62.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, talpas, díszesen megmunkált, indás fülekkel, az alján a következő felirattal: "Készitette Gyarmati András Korsostanonc Szentesen 1898..." | |
Berényi Bálint
Berényi Bálint műhelyeBerényi Bálint a Jókai utca 14. szám alatt lakott, iparengedélyét 1904-ben kapta meg. Alkotói pályája első felét változatos formagazdagságú, tökéletes technikájú kerámiák jellemzik, amelyeket több darabból állított össze. 8 hold földdel rendelkezett, amit bérbe adott. 1927-ben a Szentesen megrendezett Tiszavidéki Mezőgazdasági, Ipari, Kereskedelmi és Kulturális Kiállításon a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara oklevelét 
kapta Bozsik Kálmán kunszentmártoni és Badár Balázs mezőtúri műfazekasokkal egyetemben, akik a szentesi mesterhez hasonlóan termékeikkel megjelentek e jeles seregszemlén. Piacra nem dolgozott, használati edényeket sem készített az 1940-es évek elején, 
kiállításokon viszont rendszeresen megfordult. A Budapesti Nemzetközi Berényi Bálint termékeiVásáron többször nyert nagydíjat.
Berényi Bálint termékeivel
 |
Hamutál Leltári szám: 92.1.3. Méretek: Megszerzés módja: vétel (Borbás Miklóstól, 1992) Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
Dísztál Leltári szám: 90.1.1. Méretek: Megszerzés módja: vétel (Borbás Miklóstól) Koszta József Múzeum, történeti gyűjtemény |
|
| Leírás: Redukciós eljárással készített, hengeres, oldalán körbefutó domború madár és virág díszekkel. | Leírás: Redukciós eljárással készített, csiszolt, a pereme alatt körbefutó préselt mintákkal, az alján a következő felirattal: "Berényi Bálint fazekas m Szentes" | ||
Hamutál Méretek: egszerzés módja: vétel (Borbás Miklóstól, 2009) Koszta József Múzeum, néprajzi gyűjtemény (leltározás előtt) |
|
||
| Leírás: Redukciós eljárással készített, hengeres, oldalán körbefutó bogyós díszítéssel, az alján nyomott mesterjeggyel: "BERÉNYI BÁLINT FAZEKAS SZENTES" | |||
Ácsi Kovács Lajos
Az Ácsi Kovács családnak lehetett a tagja, amely Szentesen közismertnek számított a fazekasok körében. Az 1828-ban született Ácsi Kovács János 1870-ben a Korsós utcában lakott. A 2009-ben vásárolt fehér engóbos, zöldmázas kerámia azért kerülhetett be a kiállított tárgyak közé, mert forma szempontból számos hasonlóságot mutat más alkotók termékeivel, ugyanakkor arról árulkodik, hogy a szentesi agyagiparosok mázas kerámiával is foglalkoztak.
Schupiter Elemér a Nagy Imre szerkesztésében 1928-ban megjelent monográfiában a szentesi agyagiparos-szakosztály elnökére, Mazura Vilmos kályhásmesterre hivatkozva utal arra, hogy a városban a mázas edények készítése az 1850-60-as években kezdett divatossá válni, a feketekerámia gyártását a Molnár és az Ácsi Kovács család folytatta tovább.
 |
Váza Leltári szám: 92.1.2. Méretek: Megszerzés módja: vétel (Borbás Miklóstól, 1992) Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
 |
Kaspó Méretek: Megszerzés módja: vétel (Borbás Miklóstól, 2009) Koszta József Múzeum, néprajzi gyűjtemény (leltározás előtt) |
| Leírás: Mangán mázas, feketekerámiát utánzó, talpas, öblös, két fogóval, az alján a következő felirattal: "CSKL Szentes" | Leírás: Fehér engóbos, zöld mázas, plasztikus fülekkel, az alján benyomott mesterjeggyel: "Cs. Kovács L. fazekas Szentes" | ||
Dósa Sándor
Pardy István mestere, aki az 1940-es évek végén tanfolyamot tartott Szentesen. Közeli kapcsolatban lehetett Koncz Antallal, akinek a hatását edényei is tükrözik. Az Alföldi Újság 1930. augusztus 10-én arról számolt be, hogy Dósa Sándor nyugalmazott városi tisztviselő feketeedényein hun motívumokat használ fel, amelyekkel Orosházán illetve Budapesten az Országos Iparművészeti és Háziipari Kiállításon szerepelt. 1949. március 16-án hunyt el.
 |
Váza Leltári szám: 92.1.1. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
 |
Váza Leltári szám: 92.1.9. Méretek: Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, két gyöngysorral díszített füllel, az alján a következő felirattal: "Dósa Szentes" | Leírás: Redukciós eljárással készített, külső felületén csiszolt, 6 szögletű, peremén hármas tagolódású díszítéssel, az alján nyomott mesterjeggyel: "Dosa Szentes" | ||
Koncz Antal
1884. augusztus 6-án született Orosházán. Az elemi iskola elvégzése után kereskedőtanoncként dolgozott Szente- sen, de figyelmét már gyermekkorától kezdve az agyag formálhatósága és mintázása kötötte le. 1905-ben édesapjáról készített kisméretű mellszobrot, majd több portrét csinált a tehetősebb szentesi családok tagjairól. A helybeli agyagiparosok számára népies ihletésű zsáner szobrocskákat mintázott. Kis terrakottái, jellegzetes feketekerámiái keresettnek számítottak a művészetkedvelő közönség körében.
 |
Váza Leltári szám: 92.1.10. Méretek: Megszerzés módja: vétel (Borbás Miklós) Koszta József Múzeum, iparművészeti gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, külső felületén csiszolt, tojásdad alakú, a peremén préselt díszítéssel, 2 füllel. Az alján a következő felirat olvasható: "Koncz 1927 Szentes" | |
Pardy István
Pardy István agyagot gyúr1917-ben született Börvelyen, ami Nagykároly közelében fekszik. Családjával együtt gyermekként került Debrecenből Szentesre, ahol kibontakozott
érdeklődése a fazekasság iránt, ám környezetében nem akadt senki, aki e népművészeti ág felé irányította volna tudatosan. 1936-ban érettségizett Szentesen, majd az 1940-es években Szegeden szerzett egyetemi diplomát. 1950 és 1974 között Szentesen a Berekháti Általános Iskolában, valamint a Horváth Mihály Gimnáziumban tanított. A feketekerámia készítésének a fortélyait az 1947-48 telén rendezett tanfolyamon 
sajátította el Dósa Sándortól, amelyre huszonhárman jelentkeztek, ám az első órák után rajta kívül mindenki lemorzsolódott. Dósa Sándor halálát követően átvette mestere műhelyét és felszereléseit. Miután 1978-ban kisajátították a 
házukat, a család Aszófőre költözött. Az 1970-es években fordult a figyelme a népi edényformák felé, tányérait, kancsóit, kulacsait és aratókorsóit egyedi ábrákkal és kézi véséssel díszítette. Tevékenységét Drahos István és Koncz Antal is segítette, akik a tervezésben és a mintázásban hatottak rá. 2000-ben hunyt el.
Pardy István költeménye
 |
Plakett Leltári szám: 89.4.6. Méretek: Megszerzés módja: vétel (Pardy Istvántól, 1987) Koszta József Múzeum, történeti gyűjtemény |
 |
Kanta Leltári szám: 89.4.2. Méretek: Megszerzés módja: vétel (Pardy Istvántól, 1987) Koszta József Múzeum, történeti gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, kukoricát kapáló férfit és csípőre tett kezű nőt ábrázoló fazekastermék, a hátoldalán a következő felirattal: "Haragszom a töködre, mert Rámászott a kukorica fő’demre! Pardy Aszófő" | Leírás: Redukciós eljárással készített, külső felületén csiszolt, füles, csúcsos fedéllel, hosszú nyakkal, az alján a következő felirattal: "Pardy Aszófő 1987" | ||
 |
Aratókorsó Leltári szám: 89.4.1. Méretek: Megszerzés módja: vétel (Pardy Istvántól, 1987) Koszta József Múzeum, történeti gyűjtemény |
 |
Bokály Leltári szám: 89.4.3. Méretek: Megszerzés módja: vétel (Pardy Istvántól, 1987) Koszta József Múzeum, történeti gyűjtemény |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, füles, szűrős, nyakán és a hasán csiszolt díszítéssel, az alján a következő felirattal: "Pardy Aszófő 1987" Az oldalán a következő versike olvasható: "Idézem a régi nyarat, A kaszával buzát aratót, verejtéknek a sós ízét, gémeskutnak hideg vízét." | Leírás: Redukciós eljárással készített, füles, csiszolt virág és geometrikus mintákkal, az alján a következő felirattal: "Pardy Aszófő 1987" | ||
Bese László
Bese László 1926. augusztus 1-jén született Szentesen. Édesapja, Bese Lajos parasztcsaládból származott, téglagyári munkásként, vagyis „cserepesként” dolgozott. Nősülését követően vállalkozó lett, tetőcserép készítésével foglalkozott. Minden tavasszal megkereste valamelyik téglagyárat, és egy szezonra szerződött. Később már bérmunkásokat is alkalmazott, de a gyerekek is besegítettek.
A kisebbik fiú, László 13 évesen simítóként dolgozott apja mellett, de törékeny, apró termete miatt nem bírta a nehéz munkát. A családfő úgy határozott, hogy inasnak adja. Télen nem akadt kubikmunka, ezért ekkor Bese Lajos a kocsmában muzsikált bandájával. Mindenki ismerte, így könnyen talált a fiának helyet. Berényi László fazekas éppen inast keresett, akivel sikerült megegyeznie. Bese László 1940. április 1-jén került a Korsós sor 14 szám alá próbaidős inasjelöltként egy hónapra. A mesternél kosztot és kvártélyt kapott, a műhelyben aludt. Hajnalban 3-4 óra tájban keltek, és késő estig dolgoztak. A mesterrel szemben dolgozott, így minden mozdulatát követhette, figyelhette, így elsajátíthatta a legfontosabb technikákat.
A műhelyben kiadott munka mellett gyakran ellátta a ház körüli teendőket is, mivel a gyerekekre vigyázott, bevásárolt, vagy a piacon segített. Bese László számára az agyag nem számított idegennek, könnyen elsajátította a fogásokat. Gyorsan beletanult a mesterségbe, hiszen két év múlva már minden termékféleséget el tudott készíteni. Ő vezette a műhelyt, és helyettesítette a főnökét, ha távol tartózkodott. A tanonciskolába egy héten egyszer csütörtök délután járt, ahol az elméleti ismereteket (anyagismeret, kalkuláció, könyvelés, edénydíszítés) sajátította el annak érdekében, hogy majd önállóan is meg tudja állni a helyét.
A harmadik tanulóév után, 1943. november 3-án érkezett el a vizsga ideje. A szabadító bizottságot Csákó Lajos, Szilágyi József, Rácz János és az elnök, Berényi Bálint alkotta. A vizsga Berényi László műhelyében zajlott, ahol meg kellett mutatnia azt, hogy mit tanult az inasévek alatt. 6-8 edényt készített el, mivel minden mester egy vagy két darabot (kis tálat, paraszttálat, kis és nagy köcsögöt, lekváros fazekat, kemencés kantát és egy díszedényt is) kért tőle.
Szabadulás után Berényi Lászlónál maradt segéd munkakörben, ami azt jelentette, hogy darabbéresként az eladási ár 10%-át kapta fizetség gyanánt. A városi kertészet műhelyében is dolgozott, ahol virágcserepeket készített. 1944 szeptemberében leventeként besorozták, decemberben került csak haza. Távolléte alatt Szekszárdon Tamási Józsefnél dolgozott, ahol elsajátította egy dél-dunántúli fazekasmester fogásait. Hazatérését követően kubikmunkát vállalt, és csak időszakosan dolgozott eredeti szakmájában Rácz fazekasnál, Csáknénál valamint Berényi Lászlónál. 1948-ban felhagyott a mesterséggel és bevonult a honvédségbe. 1948 és 1950 között tisztiiskolát végzett az I. ejtőernyős századnál, majd Pécsett a gyalogos tisztiiskolán tanult, 1970-ben pedig a Kossuth Lajos Műszaki Főiskola továbbképzésén vett részt. 1950-ben alhadnaggyá avatták, 1974-ben őrnagyi rangfokozatban nyugdíjazták. 2001. október 23-án alezredessé léptették elő.
Nyugdíjazását követően a Jókai utcában házát vásárolt magának, ahol fazekasműhelyt alakított ki, majd ismét munkához látott. 1980-ban a Koszta József Múzeumban Vígh Lászlóval kerámiastúdiót indítottak, ám egy év után Bese László Nádor István hívásának eleget téve a helyőrségi klubba tette át a székhelyét. Tanítványai közül jó néhányan egyéni stílust kialakítva viszik tovább a mesterüktől elsajátított technikai megoldásokat, motívumkészletet. 1988 és 1991 között rendszeres résztvevője volt a Mesterségek Ünnepének, ahol tevékenységével, munkáival a nagyközönség is megismerkedhetett.
Kizárólag feketekerámia készítésével foglalkozik, munkáit csiszolt növényi mintákkal díszíti. Alkotásai között megtaláljuk a kantákat, a korsókat, a lisztes bödönöket, azokat az edényféleségeket, amelyeket inasévei alatt csinált. A csiszolt díszítésnél a Drahos István rajztanár és grafikus művész által gyűjtött mintákat használja fel. Megrendelésre is dolgozik, előzetes egyeztetés alapján kizárólag feketekerámia készítését vállalja.
Csoportos kiállítások:
Ifjúsági, Kulturális és Sportnapok (Vác) 1984, 1989; Ifjúsági, Kulturális és Sportnapok (Szentes) 1985; Ifjúsági, Kulturális és Sportnapok (Hatvan) 1986; Ifjúsági, Kulturális és Sportnapok (Székesfehérvár) 1987; Ifjúsági, Kulturális és Sportnapok (Budapest, Miskolc) 1988; Tehetségeink tárlata (Szentes) 1985-1990; Csongrád Megyei Népművészeti Kiállítás (Szeged) 1989.
Egyéni kiállítások:
Életműkiállítás 75. születésnapja alkalmából (Szentes, Hegedűs László Helyőrségi Klub) 2001; "Mester és tanítványai" című tárlat (Szentes) 2005; Életmű kiállítás 80. születésnapja alkalmából (Szentes, Hegedűs László Helyőrségi Klub) 2006.
Díjak:
Csongrád megyei népművészeti kiállítás fazekas kategória III. díj 1989; A kis gölöncsér gyermek alkotócsoport kiváló együttes címe 1990; Országos Amatőr Alkotó- és Képzőművészeti Fesztivál (Székesfehérvár) népművészeti kategória I. díj 2001; A Magyar Kultúra Lovagja cím 2005.; Népművészet Mestere 2008.
Elérhetőség:
Cím: 6600 Szentes, Jókai utca 61.
Telefon: 63/322-844
 |
Kanta Leltári szám: 89.85.12. Méretek: Megszerzés módja: vétel (Bese Lászlótól) Koszta József Múzeum, néprajzi gyűjtemény |
 |
Kanta Méretek: Bese László tulajdona |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, egy fülű, oldalán és nyakán csiszolt virágdíszekkel, az alján a következő felirattal: "Bese László Szentes" | Leírás: Redukciós eljárással készített, füles, az oldalán csiszolt virágdíszítéssel, a nyakán csiszolt vonalakkal, az alján a következő felirattal: "Bese Szentes" | ||
 |
Tál Leltári szám: 89.85.3. Méretek: Megszerzés módja: vétel (Bese Lászlótól) Koszta József Múzeum, néprajzi gyűjtemény |
 |
Köcsög Méretek: Bese László tulajdona |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, kihajló peremű, az oldalán csiszolt virágmintákkal, az alján a következő felirattal: "Bese László Szentes" | Leírás: Redukciós eljárással készített, füles, az oldalán csiszolt díszítéssel, az alján a következő felirattal: "Szentes" | ||
 |
Kancsó Méretek: Bese László tulajdona |
 |
Váza Méretek: Bese László tulajdona |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, ívelt fülű, az oldalán csiszolt virágdíszítéssel. | Leírás: Redukciós eljárással készített, csavart fülekkel, az oldalán csiszolt virágdíszítéssel. | ||
Bors Károly
1951. május 7-én született Szentesen, ahol 1969-ben az ipari szakközépiskola elvégzése után finommechanikai műszerészi végzettséget szerzett. 1971-ben órás szakmunkásvizsgát tett, majd 1972-ig a szakmában tevékenykedett. 1992-től a Rigó Alajos Általános Iskolában karbantartóként dolgozott nyugdíjbavonulásáig. A rajzolást Kerekes István kedveltette meg vele. Festészettel, grafikával és plakáttervezéssel is foglalkozott. 1985 körül kezdett a 
feketekerámia iránt érdeklődni, amelynek fogásait Bese Lászlótól sajátította el. Elképzeléseit nem elégítette ki a népi kerámia, mivel nem akarta utánozni az 50-100 évvel ezelőtt tevékenykedő mesterek munkáit. Hódmezővásárhelyen egy tanfolyamon sajátította el a vésés technikáját, amit áttört díszítéssel egészít ki. Szeret tányérokat készíteni, amelyeken nagy felület áll rendelkezésre. 1988-ban Korondon, 1994-ben pedig Olaszországban járt tanulmányúton. 1986 és 1993 között rendszeres résztvevője volt a Mesterségek Ünnepének, ahol tevékenységével, munkáival a nagyközönség is megismerkedhetett.
Csoportos kiállításai:
Ifjúsági, Kulturális és Sportnapok (Hatvan) 1986; Budapest (1988); Tehetségeink tárlata (Szentes) 1987-1990; Csongrád Megyei Népművészeti Kiállítás (Szeged) 1991; Hegedűs László Helyőrségi Klub (Szentes) 1995; Juhász Gyula Művelődési Ház (Szeged) 1997; Szentes (2000, 2001, 2002); Városi könyvtár (Szentes) 2005, 2006.
Elérhetőség:
Cím: 6600 Szentes, Tóth József u. 36.
 |
Váza Méretek: Bors Károly tulajdona |
 |
Dísztál Méretek: Bors Károly tulajdona |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, áttört, vésett virágmintákkal, csiszolt felületekkel, íves kiképzésű füllel. | Leírás: Redukciós eljárással készített, vésett, áttört, csiszolt virágmintákkal, páva figurával, karéjos peremmel, az alján a következő felirattal: "Bors Szentes" | ||
 |
Dísztál Méretek: Bors Károly tulajdona |
|
|
| Leírás: Redukciós eljárással készített, áttört, vésett virágmotívumokkal, az alján a következő felirattal: "Bors" | |||
Víghné Wolford Ilona
1954-ben született Szentesen. A középiskolai tanulmányait követően szeretett volna iparművészeti főiskolát végezni, de az érettségit követően másképpen alakult az élete, ezért Szentesen maradt. 20 év után döbbent rá arra, hogy álmaiból, elképzeléseiből még nem sikerült sok mindent megvalósítania. Az agyagművesség iránt érzett vonzódást, ezért felkereste 
Bese Lászlót, aki abban a házban élt, ahol ő született. Fél év alatt elsajátította a mesterség fogásait, majd hamarosan eladásra kezdett dolgozni. Kapcsolatba került a Déltiszamenti Napsugaras Népművészeti és Kulturális Egyesülettel, amely meghívta tagjai közé.
A szakmai alapismeretek elsajátítása után elkezdte a maga útját járni, ami a saját alkotói stílus kialakítását eredményezte. A nyers termék kiégetésével férje foglalkozik, aki évek alatt megtanulta a folyamatot. Az égetőkemence tervrajzát Bese László készítette. Tíz éve jár Szegedre a karácsonyi vásárra, ahol a vevők egy része már saját gyűjteményük gyarapítása céljából vásárolja kerámiáit. Vázákat, kancsókat, 
tálakat, tányérokat, gyertyatartókat, köcsögöket, hamutálakat, mécseseket, ékszerdobozokat és egyéb dísztárgyakat készít. Műhelyében vásárlókat is fogad, zsűrizett, ipar- és népművészeti kerámiáikat megrendelésre is készít.
Elérhetőség:
Cím: 6600 Szentes, Pintér utca 1.
 |
Váza Méretek: |
 |
Tartóedény Méretek: |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, az oldalán csiszolt virágmintákkal, az oldalán a következő felirattal: "Wolford Szentes" | Leírás: Redukciós eljárással készített, fedeles, áttört díszítéssel, az oldalán a következő felirattal: "Wolford Szentes" | ||
Vígh László
1957-ben született Derekegyházán. Általános iskolába Nagymágocsra járt, majd a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Alapvető hatást gyakorolt rá rajztanára, Terney Béla. A szentesi képzőművészeti körben főként a rajzolással és a szobrászkodással ismerkedett meg, az agyag ettől kezdve végigkísérte egész életpályáját. Két évig Hódmezővásárhelyen, a majolikagyárban dolgozott égetőként, ahol megtanult korongozni is. 1979-től a szentesi Koszta József Múzeumban tevékenykedik restaurátorként, ahol megismerkedett a régészeti korok agyagművességével, amelyek közül a gepidák kerámiakultúrája ragadta meg. Bese László biztatására próbálkozott a redukciós égetéssel, amelyet közel egy évtizeden keresztül gyakorolt.
 |
Váza Méretek: Vígh László tulajdona |
 |
Fedeles edény Méretek: Vígh László tulajdona |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, nyakán csiszolással, oldalán geometrikus, préselt díszítéssel. | Leírás: Redukciós eljárással készített, gombban végződő fedéllel, oldalán geometrikus díszítéssel, nyakán csiszolással. Az alján a következő felirat olvasható: "Szentes Vígh L." | ||
 |
Tányér Méretek: Vígh László tulajdona |
|
|
| Leírás: Redukciós eljárással készített, peremén csiszolt, belső felületén geometrikus, préselt mintákkal díszített. Az edény alján a következő felirat olvasható: "Vígh L Nmágocs" | |||
Janó Tibor
1968. augusztus 29-én született Szentesen. 1974 és 1982 között a Köztársaság téri Általános Iskolába járt, majd Békésen, a Mezőgazdasági Szakközépiskolában folytatta tanulmányait. 1989-ben Békéscsabán a tanítóképző főiskolán szerzett oklevelet. 1985-86-ban Békéscsabán Görgényi Tamásnál szobrászatot tanult. A szentesi feketekerámia alapjait Bese Lászlótól sajátította el, aki pályafutását mindvégig figyelemmel kísérte.
A diploma megszerzése után a Deák Ferenc Általános Iskolában tanított, amely második otthonává vált. Folyamatosan képezte önmagát, és rendszeresen részt vett a kerámiakészítéssel foglalkozó táborokban. Szakmunkás és fazekas oktató bizonyítványt is szerzett, ami lehetővé tette számára azt, hogy a mesterség alapjait teljes mértékben elsajátítsa. Békéscsabán kandalló- és kályhakészítő vizsgát is tett.
Több csoportos kiállításon (pl: Tehetséges művésztanáraink, 2001. március 30.; Tanultak és tanítók művészeti kiállítása 2002. április 11.) is bemutatkozott, két alkalommal pedig Csongrád megyét képviselve részt vett a Mesterségek Ünnepén. Eltökélt szándéka volt, hogy a fazekasmunkát minél több emberrel meg kell ismertetni, így a magyar és az egyetemes kerámiakultúrát sokkal nagyobb tisztelet övezi majd. 2007-ben tragikus körülmények között elhunyt.
 |
Váza Méretek: |
 |
Váza Méretek: |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, öblös, külső felületén csiszolt. | Leírás: Redukciós eljárással készített, hengeres, szűk nyakú, kihajló peremű, az oldalán csiszolt virágmintákkal. | ||
 |
Virágcserép Méretek: |
 |
Gyertyatartó Méretek: |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, vésett virágmintákkal, csiszolt peremmel, az alján a következő felirattal: "Janó Tibor Szentes" | Leírás: Redukciós eljárással készített, csiszolt virágmotívumokkal, talppal. | ||
Kádár Barbara
1975. február 18-án született Szentesen. Általános és középiskolai tanulmányait követően 1995-től 1999-ig a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskolára járt, majd a Békés Megyei Művelődési Központ Kézműves Szakiskolájában fazekas szakmunkás (2003-2005) és fazekas oktató (2005-2007) képesítést szerzett. 1999 és 2001 között a Kiss Bálint Református, 2001-től 2005-ig pedig a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolában tanítóként dolgozott. 2006-2009-ig a Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kerámia tanszakát vezette.
A Szegedi Tudományegyetem képi ábrázolás alapszakát 2 év után félbehagyta, mivel a munkaviszonya megszakadt. 1993-ban találkozott először az agyaggal. Mindig vonzotta és foglalkoztatta az alkotás, a művészetek iránti érdeklődés családi örökség. Bese László fazekasmester lépésről-lépésre adta át neki tudását és szakmaszeretetét, megtanította az agyag tiszteletére. A mázas edények gyártásával és a használati tárgyak formavilágával Hugyecz László ismertette meg.
Bese László tanítványai közül leginkább ő folytatja a szentesi feketekerámia készítésének hagyományait. Az agyaggal való foglalkozás számára még mindig varázslat, egyfajta játék, hiszen a lehetőségek végtelen tárházát adja a képlékenysége miatt. Az agyag olyan élő anyag, amelynek csupán formát ad a korongon. Munkáin erőteljesen érződik Bese László hatása, akit mestereként tisztel.
Csoportos kiállításai:
Szentesi Kismesterek (Szentes) 2005, 2006, 2007; Mester és tanítványai (Szentes) 2005.
Díjak:
Békés Megyei Népművészeti Egyesület 2003, 2004
Elérhetőség:
Cím: 6600 Szentes, Tóth József utca 18/a
Telefon: 63/314-185
E-mail: kadarbarbara@freemail.hu
 |
Tányér Méretek: |
 |
Korsó Méretek: |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, belül csiszolt, karcolt virágmintákkal, fodros szélű peremmel. | Leírás: Redukciós eljárással készített, füles, az oldalán csiszolt virágmintákkal, az alján a következő felirattal: "K B Szentes" | ||
 |
Méretek: |
 |
Bödön Méretek: |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, füles, az oldalán csiszolt virágmotívumokkal, az alján a következő felirattal: "Kádár B." | Leírás: Redukciós eljárással készített, fedeles, két fülű, az oldalán csiszolt virágmintákkal, abronccsal, az alján a következő felirattal: "K B Szentes" | ||
Kádár Virág
1975. február 18-án született Szentesen. Általános és középiskolai tanulmányait követően 1999-ben a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát.
1999-ben és 2000-ben a nagymágocsi Hunyadi János Általános Iskolában dolgozott, majd 2000 és 2004 között a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola tanára volt. 2002-től 2007-ig a Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tevékenykedett.
1993-ban ismerkedett meg a fazekasságal, amelynek fogásait Bese Lászlótól és Janó Tibortól sajátította el. Mázas és a szentesi feketekerámia készítésével is foglalkozik. Jelenleg fazekas szakmunkás tanulmányokat folytat és a Hegedűs László Helyőrségi Klub "Kis-Gölöncsér" szakkörének vezetője.
Csoportos kiállításai:
Mester és tanítványai 2005.; Szentesi kismesterek 2005., 2006, 2007., 2008., 2009.
 |
Tányér Méretek: Kádár Virág tulajdona |
 |
Korsó Méretek: Kádár Virág tulajdona |
| Leírás: Redukciós eljárással készített, belül csiszolt virágmintákkal. | Leírás: Redukciós eljárással készített, ívelt fülű, az oldalán csiszolt virágmintákkal. | ||
 |
Fazék Méretek: Kádár Virág tulajdona |
|
|
| Leírás: Redukciós eljárással készített, füles, az oldalán csiszolt virágmotívumokkal. | |||
Rövidítések:
M.: magasság
F. átm.: fenék átmérő
Sz. átm.: száj átmérő
H.: hosszúság
Sz.: szélesség
Sz. szél.: száj szélesség
F. szél.: fenék szélesség