|
198 éve született
Iskolánk névadója az 1800-as évek vezető politikusa, országgyűlési képviselője, az első magyar, kormány minisztere volt. Apja katonatiszt, aki érdemiért nemességet, ezzel együtt nemesi birtokot kapott Csongrád megyében. Itt nősült, Babarczy Ágnest vette feleségül. Fiuk Pesten született, ott is járt iskolába. A pesti gimnáziumban tanult Klauzál Gáborral egyidőben Kossuth Lajos, Toldy Ferenc, Vukovics Sebő is. (Toldy Ferenc a "magyar irodalomtörténet-írás atyja, a Kisfaludy Társaság egyik alapítója; Vukovics Sebő reformpolitikus, a szabadságharc tevékeny résztvevője). Névadónk kitűnő eredménnyel vizsgázott jogi kérdésekből, ügyvédként megyénkben vállalt állást. (Aljegyző, majd táblabíróvá választják.) Később országos adóösszeírás során megyei ellenőrző biztos, majd nádori biztos Horvátországban. E munkái során érlelődött meg benne az ország megújítását szolgáló polgári reformok gondolata. 1836-ban az ő közvetítésével kötött örökváltsági szerződést (1.300.000 ezüstforintért (Szentes a Károlyi grófokkal, ezzel megszüntetve a város feudális függőségét. A reformországgyűléseken (1832-36, 1840, 1844) a megye választott képviselőjeként vett részt. Itt az ellenzék egyik vezére; felkészültségről tanúskodó szónoklatai gyakran váltottak ki viharos tapsot. Támogatta Kossuth Védegyletét a hazai ipar fejlesztéséért. (A tagok a hazai ipar termékeit vásárolták.) Ekkor kötött barátságot Széchenyi Istvánnal, Deák Ferenccel, Eötvös Józseffel. 1848. március 23-án a Batthyány kormány földművelési, ipari és kereskedelmi minisztere. A szabadságharc kitörésekor lemondott: a politikai rendezés híve. A magyarok veresége után Deák Ferenc, a haza bölcse mellett előkészítője a kiegyezésnek a két nemzet között. Ez biztosította Magyarország viszonylag önálló fejlődését. Ennek csak előkészítője, hiszen 1866-ban, 62 éves korában meghalt. A szentesi születésű történetíró, Horváth Mihály méltán írta róla: "A feddhetetlen, tiszta jellem".
|