|
Vőfélytalálkozó Szentesen
Hagyományos, mulatós lakodalmak elengedhetetlen "kelléke" a jó vőfély. Mint kedves, falusi házigazda rigmusokkal fogadja az érkező vendégeket, kérésre pikáns - vagy kevésbé pikáns szófordulatokkal szórakoztatja a társaságot. Ő tálalja fel a vacsorát a párnak, minden fogáshoz megjegyzést fűzve, játékokkal szórakoztatja az este folyamán a vendégeket, ő vezényli le a menyasszonytáncot.
2003. október 24-én (pénteken) megyei vőfélytalálkozót rendeztek Szentesen, melyre kilenc vőfély, és öt zenekar jelezte részvételét. Erre a jeles eseményre több százan voltak kíváncsiak, mert az igazi rigmusokkal teli lakodalom mára már igazi kuriózum lett. Itt a rigmusokat nem mérték szűken, melyeket cifra beszéddel és népies hangsúllyal adtak elő a vőfélyek. Itt mindenki úgy vehetett részt, hogy nem kellett nászajándékon gondolkodni, hanem egy igazi nagy mulatásra kellett csak számítani.
Köszöntő a vacsora közben
Este hét órakor nagy dirrel és dúrral érkeztek meg az est vendégei, akik nyomban munkához is láttak. Aszerint, hogy ki minek a mestere úgy láttak neki az "ünnepeltek" az esti munkának. A felszolgálást a vőfélyek végezték, és közben a rezesbandák húzták a talpalávalót. Elsőként a pörköltfőzőt köszöntötték, aki már kora délutántól főzte az omlós marhapörköltet, és utána jöhetett az összegyűlt vendégsereg köszöntése, és hogy ezután mi következett (Tánc-Móka-Kacagás), azt nem lehet szavakba önteni, hanem jövőre ki kell próbálni és meg kell nézni! Szentes, 2003. 10. 27.
|