Jézus születését ünnepelték a Szent Anna templomban

Éjféli mise

Lukács evangéliuma így meséli el az eseményeket:

Abban az időben Augustus volt a római császár. Parancsot adott, hogy birodalma összes lakóját számolják össze, mégpedig úgy, hogy mindenkit ott írjanak össze, ahonnan származik. József, aki Dávid családjából származott, a nemzettség pedig Betlehemből való volt, elindult várandós feleségével, Máriával Betlehembe. Ott azonban sehol nem kaptak szállást, csak egy istállóban. Itt szülte meg Mária kisfiát, Jézust, akit jászolba fektetett.

Pásztorok tanyáztak a vidéken a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat. Egyszer csak egy angyal jelent meg előttük Nagyon megijedtek. De az angyal megnyugtatta őket: ''Ne féljetek! Örömhírt mondok nektek! Menjetek betlehembe, mert megszületett a Megváltó, Jézus. A jel, amiről felismeritek: bepólyálva fekszik egy jászolban.'' Akkor a pásztorok gyorsan útra keltek, s meg is találták a szent családot: Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket, és elmesélték, mit jövendölt Jézusról az angyal. Eközben, mint erről, Máté evangéliumában olvashatunk, bölcsek -mágusok, csillagjósok- jöttek napkeletről gazdag ajándékokkal, őket egy fényes csillag vezette Betlehembe. A csillag éppen a fölött a hely fölött állt meg, ahol a gyermek volt. A bölcsek köszöntötték őt és Máriát, s királyhoz méltó ajándékaikat átadták nekik.

Az éjszaka, amelyen Jézus született, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe lett.

A Szent Anna Római Katolikus templomban 2003. december 24-én éjfélkor több százan gyűltek össze, hogy ünnepi szentmisén örvendjenek, hogy megszületett a kis Jézus.

A szent beszédben Veréb László nem a születést és annak dicsőségét emelte ki, hanem azokat a körülményeket, amelyekről nem szólnak a ''híradások''. Így hallhattunk Johanna szállásadónőről, aki fia kérésére megkönyörült a szent családon és igaz az istállóban, de szállást adott nekik.

Szentes, 2003. 12. 25.