Kiss Bálintra emlékeztek

Kiss Bálint halálának

150. évfordulójának alkalmából rendezett megemlékezések

(Vésztő, 1772. dec. 9. - Szentes, 1853. márc. 25.)

2003. március 25-én a Kiss Bálint halálának 150. évfordulójának alkalmából rendezett városi megemlékezések a lelkipásztor sírjánál kezdődtek, ahol a nevét felvevő iskolák (Szentes, Vésztő) helyezték el az emlékezés koszorúit.

Ki volt Kiss Bálint?

Református lelkész, esperes, egyházi író, tankönyvíró, gazdasági reformer. Tanulmányait a debreceni református kollégiumban és a jénai egyetemen végezte. 1798-ban Csehországban, Németországban és Ausztriában tett tanulmányutat. 1799-ben Szentesen vállalt lelkészi állást, melyet haláláig betöltött. 1836-ban a békés-bánáti egyházmegye esperesévé választották. Pestalozzi pedagógiai elveinek egyik első hazai követője. 1803-ban iskolát építtetett Szentesen. Tankönyveit - Első évi oktató (1844), Falusi földművelőket oktató (1846), Női tan (1846) - korában széles körben használták. Új, termékenyebb munkaeszközöket tervezett. Az 1815-ben készített vasekéjéről 1817-ben a Nemzeti Gazda hasábjain számolt be. Dolgozott az aratógép és a cséplőgép tervein; tanulmányt készített a malmok korszerűsítéséről. 1820-ban a Tudományos Gyűjteményben a tetőcserép készítésének technológiáját népszerűsítette. Közben - elődei nyomdokain haladva - folyamatosan írta a Szentesi Református Eklézsia történetét. Lefordította és jegyzetekkel látta el a magyar középkor egyik jelentős forrását, a Váradi Regestrumot. A gazdasági, pedagógiai, történeti és egyházi irodalom terén kifejtett munkásságáért 1839-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjául választotta. Az õ idejében épült a szentesi központi református nagytemplom. 1906-ban utcát neveztek el róla a városban. A Református Általános Iskola az õ nevét viseli.
 

Emléktábla avató a Kiss Bálint utcában

Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség Lelkészi Hivatalának oldalfalán elhelyezett Kiss Bálint halálának 150. évfordulójára emlékező márványtábla előtt Szűcs Lajos alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, majd nagytiszteletű dr. Imre Ernő ny. református esperes mondott avatóbeszédet.

A Kiss Bálint Református Általános Iskola tanulói emlékeztek névadójukra, aki nemcsak lelkipásztor, hanem tankönyvíró, történeti kutató, feltaláló és gazdasági reformer volt.

„Az Ekklesia Tagjairól."

Szentes népélete a XIX. század első felében

A Koszta József Múzeumban 2003. március 25-én nyílt kiállítás „Az Ekklesia Tagjairól." - Szentes népélete a XIX. század első felében címmel, Kiss Bálint halálának 150. évfordulójának alkalmából.

Szirbik Imre Szentes város polgármestere az alábbi szavakkal nyitotta meg a kiállítást:

"Kiss Bálint iskolát épített, templomot épített, paplakot épített. Ezt többen megtehetik, de hogy ebben a sorrendben építette meg, az azt a gondolkodást jelzi, hogy legfontosabb először a közösség és a jövő, utána a jelen és a lélek és legutolsó sorban az ezeket szolgáló személyek."

A kiállításon Tímár Ferenc mutatta be az Interneten is megjelent A SZENTESI REFORMÁTUS EKKLÉZSIA TÖRTÉNETE című forráskiadványt.

A közzétett webes kiadványban a várostörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű kéziratos ekklézsiák szkennelt oldalai kapcsolódnak össze Dr. Takács Edit főlevéltáros tudományos alaposságú értelmező szövegátírásával.

Szentes, 2003. 03. 26.