I. Szentesi Online Internetes Vetélkedő

"A" FELADATSOR  

A válaszokat e-mailben várjuk a Szerkesztőség mozaik@szentesinfo.hu címére.

A levélbe a feladatok sorszáma alatt (pl. A/1.) csak az értelemszerű - feleletválasztásos vagy kiegészítéses - válaszokat kérjük beírni. A szövegek átemeléséhez használjuk a vágólapot (kijelölés, másolás [Ctrl-C], beillesztés [Ctrl-V]). A vaktérképeket le kell menteni, majd bármely alkalmazással (pl. Paint - a Windows része) megfelelően átrajzolva csatolni kell a levélhez. A kész rajz mentésekor törekedjünk a kis fájlméretre (pl. gif vagy jpg, de ne bmp formátum)! Az eredményhirdetésnél azonosításra a feladó e-mail címét és becenevét (jeligéjét) használjuk. A sorrendet a megszerzett pontszám, ennek azonossága esetén a beérkezés sorrendje dönti el. Ugyanaz a jelige mindkét fordulóban szerezhet pontokat, ilyenkor ezek összeadódnak. Az esetleges vitás helyzeteket a megfejtő által behozott (kinyomtatott) és a zsűrihez beérkezett e-mail összevetésével döntjük el. 

Eredményes versengést, jó szórakozást kívánunk!

A rendezõk: Polgármesteri Hivatal - Szentesi Levéltár - SPHINX '96 Kft. - TEAM Számítástechnika -
 Hegedûs László Helyõrségi Mûvelõdési Klub

A/1. MÁSKÉNT MONDJÁK, MÁSKÉNT ÍRJÁK

A korszak nagy alakjai közül sokan a kiejtéstől eltérően írták a nevüket. Írjuk mellé helyesen!

.................. Lajos       (battyányi)

.................. István      (szécsényi) 

.................. Arisztid)  (dezsőfi) 

.................. Miklós    (veselényi) 

.................. József    (svejdel) 

(5 pont)

A/2. KÉPES FEJTÖRŐ 

Kiket ábrázol a felvétel (1 pont)? Nevezd meg őket! (9 pont. Csak a hibátlan helyesírással leírt nevek érnek pontot!) 

A2/A: ...........   A2/B: ...........   A2/C: ...........   A2/D: ...........   A2/E: ...........   A2/F: ...........   
A2/G: ...........   A2/H: ...........   A2/I: ...........   

 (Összesen 10 pont)

A/3. AZ ÖNVÉDELMI HARC KEZDETEI

Az 1848/49. évi szabadságharc kiteljesedését megelőzték a délvidéki harcok. Az alábbi mondatokból kimaradtak e fontos eseménysor kulcsszavai (helységnevek, személynevek, fogalmak...stb.). A kipontozott helyekre írd be ezeket!

A magyar kormánynak már 1848 májusától sok gondot okoztak a délvidéki .................... és ................. nemzeti mozgalmak. 

Május közepén megkezdődött a "rendes nemzetőrség" toborzása. Ezekből lettek későbbi elnevezéssel a .................... alakulatok, amelyekből .......... zászlóaljat állítottak fel, összesen ............ fős létszámmal.

1848 júniusában katonai intézkedések történtek a .............- vonal védelmének megszervezésére.

Július és szeptember között magyar részről három sikertelen támadás történt ................... ellen.

Szeptember 2-án a magyar erőknek sikerült elfoglalnia a .................. tábort.

Szeptember 11-én ....................... seregei átkeltek a .................., és betörtek a Muraközbe.

Szeptember 13-tól magyar részről megkezdődött a ................... tábor szervezése, a katonai erők összevonása.

Szeptember 21-én ................ nádor tárgyalásra várta a .......................... gőzös fedélzetére 

......................... horvát bánt, de az nem jelent meg. Még ezen a napon átadta a főparancsnokságot ............................... tábornoknak, ő pedig visszatért Budára.

A feszültséget tovább növelte, hogy a ............. nép szeptember 28-án felkoncolta ......................................... altábornagyot, a magyarországi összes haderő újonnan kinevezett főparancsnokát. 

(16 pont)

A/4. EGY KIS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ

A vaktérképet (rákattintva képként új ablakban jelenik meg) le kell menteni, majd (pl. a Windows Paint-tal) az alábbiaknak megfelelően átrajzolva csatolni kell a válaszlevélhez.

vaktérkép

1) Mely országok határolták a reformkori Magyarországot? (Írd a vaktérkép köré!) 

(5 pont)

2) Rajzold be és nevezd meg az ország két legfontosabb folyóját! 

(1 pont)

3) Hol tartották a reformkori országgyűléseket? A 12 pont megfogalmazói hová kívánták áthe lyezni az országgyűlés helyszínét? (Jelöld a térképen!) 

(2 pont)

4) Nevezd meg és jelöld be Csongrád vármegye korabeli székhelyét! 

(2 pont)
(Összesen 10 pont)

A/5. A SZABADSÁGHARC ÜTKÖZETEI

Melyik csatákat örökítették meg Than Mór alábbi festményei? Mikor volt az ütközet?

A5/1: ............................................................                  A5/2: ............................................................          

A5/3: ............................................................                  A5/4: ............................................................          

A5/5: ............................................................          

(Képenként 5 pont, dátumonként + 1 pont)

A/6. A SZABADSÁGHARC HŐS KATONÁI

Milyen alakulat (fegyvernem) katonáját látod a képen?

A6/1: .........................         A6/2: .........................           A6/3: .........................        

(3 pont)

A/7. HELYTÖRTÉNETI TOTÓ

Válaszolni a kérdés sorszáma mellé írt a-b-c betűjellel kell!

A7/01. Mi volt Szentes jogállása 1848/49-ben?

a) Jobbágyközség  b) Rendezett tanácsú város  c) Mezőváros

A7/02. Ki volt Szentes 1848-as országgyűlési képviselője?

a) Kiss Zsigmond  b) Horváth Ferenc  c) Simonyi Ernő

A7/03. Mikor volt az újonnan szervezett szentesi nemzetőrség ünnepélyes eskütétele?

a) 1848. május 28.  b) 1848. június 10.  c) 1848. október 6.

A7/04. Hány fő tette le ekkor az esküt?

a) 1200 fő  b) 800 fő  c) 2400 fő

A7/05. Milyen alakulatokba szervezték ekkor a nemzetőröket?

a) Gyalogos, lovas és tüzér századokba

b) Gyalogos és lovas századokba

c) Gyalogos, lovas és vadász századokba

A7/06. Mikor szálltak táborba első ízben a szentesi nemzetőrök?

a) 1848 június  b) 1848 július  c) 1848 szeptember

A7/07. Hány fő indult útra ekkor a Délvidékre?

a) kb. 400 fő  b) kb. 1200 fő  c) kb. 2000 fő

A7/08. Hol táborozott tartósabban az első csapat?

a) Szegeden  b) Törökbecsén  c) Óbecsén

A7/09. 1848. október közepén hány szentesi nemzetőr vonult Aradra? 

a) 1340 fő  b) 2652 fő  c) 2820 fő  

A7/10. Kik vezették az Aradra vonulókat?

a) Bartha János és Beliczay Pál

b) Basa János és Kamocsay János

c) Müller Lajos és Boros Sámuel

A7/11. Kossuth Lajos mikor mondott toborzó beszédet Szentesen?

a) 1848. augusztus 12.  b) 1848. október 1.  c) 1849. május 15.

A7/12. Kossuth Lajos beszédének hatására hányan jelentkeztek népfölkelőnek Szentesen?

a) 232 fő  b) 554 fő  c) 628 fő  

A7/13. Becslések szerint összesen hány szentesi honvéd vett részt a szabadságharcban?

a) kb. 440  b) kb. 820  c) kb. 240

A7/14. Mikor értek Szentesre a császári alakulatok? 

a) 1849. július 28.  b) 1849. augusztus 2.  c) 1849. augusztus 13.

A7/15. A szabadságharc leverése után ki volt Szentes első kinevezett polgármestere?

a) Basa József  b) Sréter Antal  c) Kugler János

A7/16. 1850 március elején császári sorozó bizottmány működött Szentesen. Hány volt honvéd és mozgó nemzetőr szerepelt az előállítandók jegyzékében?

a) 386 fő  b) 460 fő  c) 552 fő

A7/17. Az előállítottak közül hány főt soroztak be büntetésből a császári ezredekbe?

a) 123 főt  b) 280 főt  c) 432 főt

A7/18. Hány alkalommal járt Kossuth Lajos Szentesen?

a) Két alkalommal  b) Négy alkalommal  c) Hat alkalommal

A7/19. Városunk szülöttei közül ki töltött be miniszteri tisztséget a szabadságharc idején?

a) Klauzál Gábor  b) Vukovics Sebő  c) Horváth Mihály

A7/20. Milyen tárcát irányított?

a) Földművelésügyi, ipari és kereskedelmi

b) Vallás és közoktatásügyi

c) Igazságügyi

(20 pont) 

A/8. BOROS SÁMUEL HITELES ÉLETRAJZA - VAGY MÉGSE?

Boros Sámuel itt közölt életrajzában van néhány kihagyás és hiba. Pótoljuk a kihagyást a hiányzó adat beírásával, javítsuk a hibát (zárójelbe téve) a jó adat beszúrásával!

BOROS SÁMUEL

(Szentes, 1787. szeptember 16. 3 Szentes, 186... december 27.)

Jobbágy családból származott. Alsóbb iskoláinak elvégzése után joghallgató lett Debrecenben. Tanulmányait megszakítva, .......... elején Szentesre érkezett, s írnoki állást vállalt. Később a város jegyzőjévé választották. Az ő nevéhez fűződik az ....... -ban a város és a Károlyi grófok között létrejött örökváltsági szerződés. 1837. április 30-án Szentes polgármesterévé választották. 1848. március 15-én ............. tartózkodott. Hazatérése után nyomban hozzálátott a ......................... szervezéséhez. Kossuth alföldi toborzó körútja során Boros Sámuelt nevezte ki a népfölkelők .................................. A szabadságharc leverése után .................................... ................................................... ítélték. 1868-ban Szentes országgyűlési képviselőjévé választották. Halála után a szentesi katolikus középtemetőben helyezték örök nyugalomra. 

(12 pont)

Szentes, 2003. 03. 15.