Riport Takács Zoltánnal

Egy – két életrajzi adattal kezdeném kérdéseimet:

Neve: Dr. Takacs Zoltán

Foglalkozása: Kutató biológus

Jelenlegi munkahelye: Yale Egyetem

Honnan jött a késztetés, hogy ezt a veszélyekben gazdag, de különleges hivatást válassza? (pl. kígyókutatás)

Budapesten születtem és nevelkedtem de a nyarakat Szentesen a nagymamámmal, Mártélyon és Erdélyben töltöttem, innen jöttek a kígyók. Szentesen a lőtér mögötti nádasba jártunk vízisiklókat fogni, az állomás melletti térre (Vásár-tár) fürge gyíkokat. Dobos Sándor ("Öcsi", kb. 36 éves most, szobafestőnek tanult azt hiszem, van egy nővére), aki a Marx téren lakott az F épületben és édesanyja a Rendőrségen dolgozott, és Öcsém, Takács Szabolcs, jelenleg a Fotómozaik újság kiadója, voltak az alkalmi kígyásztársaim. Velük tettünk napos kirándulásokat Mártélyra is, ahol szintén vízisiklót, tőkés récét és gyíkokat gyűjtöttünk. Szentesen fogtam életem első kígyóját, egy vízisiklót a szentesi Tiszai strandon a Csongrádra vezető út mentén. Ezt azonnal hazavittem a nagymamám lakására és napokig tartottam, közben egyszer elszokott, de meglett. A ligetből galambokat, a Kurcáról békákat vittem haza. Szentesen kezdtem el fotózni apám segítségével, a játszótérre vittük a kígyókat és békákat mint fotómodelleket. A National Geographic Channel műsorában be fogok mutatni ezekből 1 képet, illetve néhány mártelyi képet, amelyiken Dobos Sándor ("Öcsi") is rajta van.

Egy szentesi díszállat kereskedőtől vettem első egérpáromat is, melyeket később szaporítottam és a kígyóknak eledelül is szolgáltak. Szintén itt neveltem első hullámospapagájomat, gyűjtöttem be kóbor kutyákat és kiscicákat.

Sokak életét befolyásolja a gyermekkor, és mondhatni, a óvodai jel kiválasztása jól tükrözi az ember érdeklődését. Mi volt az óvodai jele:

Sajnos nem emlékszem.

Hogyan emlékszik vissza Szentesre, milyen képe maradt meg Önben?

A szívemhez egyik legközelebb álló hely, minden utca, épület, környék "mind bennem élnek" és gyermekkoromról beszél. Nagymamánk, Takács Károlyné - Sárika néni - magyar-német szakos tanár volt, köszönhettem nagyon sok mindent. Ő tűrte, hogy a Marx tér F épület C lépcsőházában a vízisiklóim el legyenek szállásolva.

Mikor vágott neki a nagyvilágnak, és melyik volt az első „igazi nagy” kutatóútja?

1998-ban indultam Vietnámba, azóta minden évben 3-4 hónapot töltök a trópusokon. Eddig 96 országban jártam, minden földrészt érintve.

A veszélyeket magában hordozza a foglalkozása, de „harapta-e már meg mérges kígyó”?, ha igen hol és milyen körülmények között?

5 alkalommal mart meg kígyó, 4-szer otthon lakásomban, 1-szer Costa Ricaban. Túléltem őket, mert a kígyómarás nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ember bele fog halni - jól lehet kezelni őket.

A honlapját megtekintve ( http://zoltantakacs.com ) láthatjuk, hogy nem csak a kígyók vonzzák, hanem az egzotikus tájak, környezetek. Melyik volt a legegzotikusabb útja és helye ahova eljutott?

Papua Új Guinea - bennszülöttek fűszoknyában és pénisztartóban járnak, asszonyok levágják ujjukat ha családtag meghal, és az öregek még ettek embert életük korábbi szakaszában.

Jelenleg milyen kutatásokat folytat?

A kígyók miért rezisztensek a saját mérgükkel szemben.

A National Geographic Channel „Kígyóbűvölők” (szombatonként 21 órai kezdettel) című sorozatában láthatjuk legközelebb, de Szentesre mikor látogat haza?

Nem tudom, de nagyon vagyom Szentesre. Ha hazalátogatnék a következőket csinálnám: Dobos Sándort megkeresném, elmennék a lőtérre, a piacra, a strandra (itt mindig ettük az olvasztott zsiros kenyeret 1 Ft-ért).

További jó kutatást és munkát kívánunk minden kedves Olvasónk nevében!

Szentes, 2003. 03. 07.