Dobozáruházak Szentesen?

Közös gondolkodás a kereskedőkkel multinacionális hálózatok megérkezése előtt.

 

 

Közös gondolkodásra hívta össze a szentesi kereskedőket Mészáros Zoltán a Szentesi Áfész vezetője. A mindennapokon egymással versengő kereskedők, azért ültek össze, hogy közösen találják meg azt az utat, amellyel kikerülhetik azt a problémát, amit egy multinacionális üzletlánc Szentesre való ideköltözése jelentene. Erre a megbeszélésre meghívást kapott Szirbik Imre Szentes város polgármestere, aki rövid tájékoztatást tartott a városi lepésekről, amelyet a „multik” felé tettek, és ismertette a városi koncepciót amelynek egy „multinak” meg kell felelnie. - Először is azt kell megnéznünk, hogy hol lenne olyan terület, ahova egy üzletlánc tudna települni. Egy ilyen nagyméretű bevásárlóközpont alapterületileg is nagy, de a parkolók kialakítása is hatalmas területet vesz igénybe. Erre alkalmas belvárosi terület most már csak egy van, amely a Somogyi B. utca végén a tömbházak háta mögött található.

 

 

A város más („külső”) területei e célból jobban hasznosíthatók, mert kiterjedésük nagy elhelyezkedésüket tekintve pedig fő közlekedési út mellett fekszenek. (Szentesen található két körforgalom melletti terület, Iparipark és a 451-es elkerülő út szomszédsága.) A város közel tíz multinacionális üzletláncot keresett meg azzal a kérdéssel, hogy kívánnak-e terjeszkedni Szentes és vonzáskörzetében, mert ez a vidék (Hódmezővásárhelyt kivéve) szűz terület a multiknak. Ezek a cégek határozott NEM-el válaszoltak a kérdésre, mert üzletpolitikájukban kis területnek és vásárlóerőnek számít Szentes és környéke. Van azért olyan „multi” is, aki magánszemélyektől kíván területet vásárolni azzal a feltétellel, hogy a városrendezésbe ne ütközően lehessen építkezni azon a területen (a régi épületet lebontva) és ezáltal új vásárlóközpontok épülhetnek a város szívében. Ha minden előírásnak megfelel a tervezett épület és minden engedélyt beszereznek akkor nem akadályozhatják meg, hogy valaki üzletközpontot építsen belvárosi területen. Erre alkalmas terület több is van a városban (pl. Gólyás ház melletti terület). A városi vezetőknek, szem előtt kell tartaniuk, a választók érdekeit, és azt leszögezhetjük, hogy a választók többsége vásárló és nem kereskedő. A város érdeke az is, hogy az elköltött pénz Szentesen maradjon, mert adó tekintetében ez a város kasszájában jelenik meg.

 

 

A város vezetése nem kívánja beengedni a „dobozáruházakat” a városközpontba, hanem ehelyett olyan üzlet központ építését támogatja amely komplex funkciókat is ellátna (üzletek, lakások, irodák). Ez a beszélgetés arra ad alkalmat, hogy felkészüljünk egy multi megjelenésére, hogy ne az utolsó pillanatban kezdjünk el gondolkodni.

 

A kereskedők ezután feltehették kérdéseiket, amely a beszámoló alatt megfogalmazódott bennük:

Dr. Szin Imre (CBA) határozott kérdésre határozott választ várt a polgármestertől, hogy a város adókedvezményben kívánja-e részesíteni azt a multit, aki Szentesre jönne? Nem ellensége ő az egészséges versenynek, de akik rövid távra gondolkoznak (ilyenek a multik) azoknak egy esetleges öt éves adókedvezmény jelentős előnyt jelentene. Szirbik Imre határozott NEM-el felet, azaz nem kívánnak adni adókedvezményt, mert ez nem kedvezmény lenne, hanem hátrány a többi kereskedőnek.

 

Mészáros Zoltán (Áfész) azt a félelmét fejtette ki, hogy egy multi (mint a Tesco) gyorsan rövid idő alatt lekaszálja a vásárlókat és odébb áll. Nekik viszont itt kell élniük. Egy ilyen bevásárlóközpont kevés munkaerőt foglalkoztat, amelyet olcsón kíván foglalkoztatni, de a vásárlóerő elvonása pedig annál nagyobb. A minőségről nem is beszélve, mert a kevés személyzet és a nagymennyiségű árú miatt itt a legtöbb a lejárt szavatosságú árú. Nem biztos, hogy az olcsó az jobb, és milyen áron kerül kevesebbe.

 

Lantos Balázs helyi vállalkozó nem a multikban látja jelenleg a legnagyobb konkurenciát, hanem a „volt KGST” piacon áruló külföldiekben. Az árújuk minőségét lehetne vitatni, de a garanciális feltételeknek sem felelnek meg ezek az árúk. Úgy néz ki, hogy a helypénz megfizetése legalizálja a tevékenységüket. Ezeknek a kereskedőknek a bevételük adóvonzata nem itt, hanem a környező települések kasszájában jelenik meg (Hong-kong).

 

Hornyik László két tisztségben volt jelen, mert mint képviselő és az Áfész Kála áruházának vezetője is kapott meghívást a rendezvényre. Elmondta, hogy ezek a „multik” profitorientáltak, és ha nem jön a pénz, akkor tovább állnak oda ahol ezt meg tudják termelni. Azért azt sem kell elfelejteni, hogy a városban található kereskedők rengeteg rendezvényt támogatnak, de a „multik” ezt nem teszik meg. A nagy üzletláncok személytelenek, nincs meg az a kontaktus az eladó és a vevő között amely kedvezően befolyásolhatja a vásárlás kimenetelét. A csalogatást az olcsó árakkal teszik meg, de ne feledjük, hogy nem minden olcsó ezekben a hipermarketekben.

 

Móra József képviselő azt kérte a kereskedőktől, hogy tegyenek meg mindent, hogy kulturált környezetben tudjanak vásárolni az emberek, mert akkor biztos, hogy nem egy zsúfolt pénztárakkal teli „multit” választanak. Sokan aggódtak a Penny megnyitásától, de ugyanúgy megélnek mellette a kisebb kereskedők, mint ahogyan régen. Nem szabad megelégedni a jelenlegi „jól menő” állapottal, hanem fokozatosan építve, szépítve fejlődjenek az üzletek. A Kossuth utcai üzletekkel kapcsolatban megemlítette, hogy a kereskedő beparkol az üzlete elé és amikor bezár addig ott foglalja az amúgy vásárlóknak csalogató parkolóhelyet. (Tisztelet a kivételnek!)

 

Mészáros Zoltán (Áfész) végezetül elmondta, hogy eddig ők mint kereskedők burokban éltek, ami egy védettséget szolgált, de most ennek vége. Fel kell készülniük az első „multi” érkezésére (1,5 – 2 év), amellyel ezáltal egészséges verseny alakulhat ki és ennek a versenynek nyertesei a vásárlók lesznek.

Szentes, 2003. 04. 24.