Európai Autómentes Nap
2003. szeptember 22.
1997 óta évenként ugyanabban az időpontban - szeptember 22-én - kerül megrendezésre az Európai Autómentes Nap.
Az Európai Autómentes Nap környezeti tudatosságot erősítő rendezvény, amely közvetlenül bevonja az európai polgárokat a városi környezet megóvásába, de nem ez az egyedüli üzenete. Üzeni azt is, hogy az emberek a számukra elengedhetetlen szabad helyváltoztatás jogát úgy gyakorolhassák, hogy annak gazdasági és szociális előnyeit ne rontsák le környezeti és egészségügyi hátrányok sem saját magukra és családjukra, sem más emberekre nézve. Ezt a gondolatkört a legtömörebben a fenntartható városi mobilitás fogalma fejezi ki. E felfogásból következik az is, hogy a legérintettebbek - vagyis a polgárok és a választott helyi közhatalmi szervek - összefogása a döntő egy-egy településen belül az Autómentes Nap megrendezésében és sikerében. A kormányzat - a maga eszközeivel - segíti és támogatja ezt a deklaráltan önkéntességen alapuló ön-kormányzati kezdeményezést.
A zajjal, a levegő minőségével, a városi környezettel, a fenntartható közlekedéssel kapcsolatos EU kezdeményezések biztosítják a politikai hátteret az Európai Autómentes Nap megvalósításához. Ez az összeurópai akció lakossági egyetértést állít a Bizottságnak a városi közlekedés és környezet javítására irányuló javaslatai mögé. Az Autómentes Nap lehetőséget nyújt a tájékoztatásra, akció céljainak megismertetésére. Felhívja a nyilvánosság és a döntéshozók figyelmét arra, hogy társadalmunkban az autó eltúlzottan domináns szerepe milyen negatív hatásokat gyakorol a városi élet minőségére, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az európai összlakosság 80 %-a városokban él. Hat jelentős városban, (Barcelona, Koppenhága, Hamburg, Helsinki, Lille, Torinó) a 2001. évben végzett közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a polgárok kb. 80%-a az akcióval egyetért, és szeretné, ha az évről-évre rendszeresen ismétlődne, mivel lehetőséget nyújt a tömegközlekedés javítására, az alternatív mobilitási megoldások (pl. Park and Ride, környezetbarát járművek, stb.) előtérbe állítására, a kiterjesztett "sétáló övezetek" és a kerékpározást előmozdító megoldások vizsgálatára.
A 2002. évben kontinens-szerte már 1446 város (közöttük 40 magyar önkormányzat) vett részt az Európai Autómentes Nap kezdeményezésben. A rendezvények megszervezésével a résztvevő városok megtapasztalhatóvá teszik polgáraik - különösen a gyermekek, az idős korúak, a mozgásukban korlátozottak - számára a zaj, a zsúfoltság, a levegőszennyezés drasztikus lecsökkenését, az autók jelenlétéhez és túlzott használatához kötődő veszélyek eltűnését.
A csatlakozó európai városok számának növekedése (2000: 760, 2001: 1005, 2002: 1446) annál inkább örvendetes, mivel a részvétel feltételei évről-évre szigorodnak. A helyhatóságoknak kötelezettséget kell vállalniuk a zsúfoltság, szennyezés és zaj csökkentését célzó tartós intézkedések foganatosítására is.
Így érhető el, hogy az Autómentes Nap hozzájáruljon mind a közvélemény megnyeréséhez, mind tartós várospolitikai intézkedések megtételéhez.
A mozgalom támogatására vonatkozó kötelezettség vállalásával 2000-2001-ben 28 ország kormánya politikai szinten juttatta kifejezésre eltökéltségét a helyhatóságok összehangolt lépéseinek előmozdításában. Ez a kötelezettségvállalás az elkövetkező évekre is érvényben marad:
Mi motiválta a kezdeményezés elindítását?
Európa polgárai aggódnak a városi mobilitás esélyegyenlőtlenségei miatt, amelyeket a környezetszennyezés tovább súlyosbít. A nagyvárosok lakói közül egyre többen panaszkodnak a romló életminőségre: a hulladékra, a szennyezett levegőre, a zajra, az utakon és a közterületeken uralkodó zsúfoltságra. Mindennek ellenére az autók száma folyamatosan gyarapodik.
Az "Autó nélkül a városban!" elnevezésű kampány ezért tűzi ki általános célként annak tudatosítását, hogy a városokban a magán-gépjárműforgalom rohamos növekedése miatti kényelmetlenségek és szennyezés ellen fel kell lépni. Ez nem csupán a levegőszennyezés, vagy a zaj elleni fellépésre értendő, hanem az életminőség általános javítására is a városokban.
A tevékenység három súlypontra koncentrál:
- a személyautók mellett alternatív közlekedési és utazási módok elérhetővé tételének ösztönzése,
- a tudatosság erősítése, a városlakók tájékoztatása arról, mi forog kockán a fenn-tartható mobilitás és a nem-környezetkímélő, egészségkárosító közlekedés versengése esetén,
- a városok más fényben való bemutatása, különös tekintettel a gépjármű forgalom és a parkolás szabályozására a belső területeken.
Valamennyi résztvevő város bemutathatja, hogyan foglalkozik a közlekedési eredetű környezetvédelmi problémákkal. A rendezvény ugyanakkor alkalmat nyújt a városlakók számára is támogatásuk, érdeklődésük, részvételük bemutatására jobb életminőséget szolgáló intézkedések sürgetése érdekében. Ahhoz, hogy mindenki számára alternatív lehetőségek álljanak rendelkezésre, át kell gondolni a közlekedési rendszer egészének jobbá tételét, beleértve az infrastruktúrát, a területhasználatot, a járműállományt, a közlekedési szolgáltatókat és a közlekedésben résztvevők viselkedését, stb. Ezért az "Autómentes Nap" az év egyik jeles eseménye, amikor a városok vezetősége és lakossága "élőben" tesztelheti a helyi közlekedéspolitikát.
A légszennyezésnek számos forrása van, eredhet természeti jelenségekből (erdőtűz, porvihar, pollen-koncentráció megemelkedése, stb.) az életciklusok részét képezve, vagy emberi tevékenység következtében. A 96/62/EK Irányelv felsorolja az utóbbiakat és széles európai kereteket határoz meg a levegő minőségének javítását célzó nemzeti, regionális és helyi intézkedésekre.
Az ember sokféle tüzelőanyagot használ: fűtésre, az ipari termelés számára szükséges energia előállítására, a hulladéktól való megszabadulásra. Az ipari és a háztartásihulladék-égetők szennyező anyagokat, elsősorban nehézfémeket, port, stb. bocsátanak a légkörbe.
A közúti és a légi közlekedés igen jelentős szennyező forrás: egyedül a közúti közlekedés a légkörbe kibocsátott lebegő részecskék több mint 40 %-áért felelős. Városi környezetben ez a légszennyezés fő forrása.
A mobilitás iránti igény egyre erősebb
Napjainkban a teljes üzemanyag-fogyasztás 80 %-a a közúti közlekedés számlájára ír-ható és ez a tendencia tartós. Az EU-n belül a közúti árufuvarozás az utóbbi 8 év alatt 7,2 %-kal bővült. A személyautók használatának bővülése ettől is jelentősebb - ugyan-ezen időszak alatt 9,4 %-ot tett ki. Ezzel együtt változnak a közlekedési szokások - különösen a városi agglomerációkban nő az egy főre eső naponkénti utazások hossza; 1975. óta a lakóhelyek és a munkahelyek közötti átlagos távolság megduplázódott. A lakosság egyre gyakrabban használja az autót a bevásárlásokhoz továbbá a szabadidő eltöltéséhez.
A szennyező anyagok súlyosbítják az egészségügyi problémákat
A közlekedési eredetű szennyező anyagok jórészt a levegőbe kerülnek. Az egészségre gyakorolt hatásuk változó, anyagonként más és más és mivel ezeket belélegezzük, né-ha nem könnyű az összeadódó hatások szétválasztása.
Bizonyos hatások azonnal érezhetőek, mások csak több nap elteltével mutatkoznak meg, nagyjából a következők szerint:
CO: szénmonoxid: a vörös vértestekhez kötődik, légzőszervi és szív-problémákat, fejfájást, szédülést, hányingert és látási problémákat okoz,
NOx: nitrogénoxidok: irritálják a légcsövet, csökkentik az immunrendszer ellenálló képességét. Fokozzák az asztmarohamok gyakoriságát, gyermekekben tüdőfertőzéseket okozhatnak,
HC: szénhidrogének: irritálják a légcsövet és a szemet, rákkeltő hatásúak lehetnek,
Pb, ólom/vegyületek: nagy adagban súlyos neurológiai hatásokkal járnak (ólommérgezés), valamint növekedési problémákat, vérszegénységet, vesebajt okoznak; az ólmozatlan benzin használatának köszönhetően azonban fokozatosan eltűnnek a környezetből,
Benzén: rákkeltő hatású, negatívan hat a központi idegrendszerre,
Részecskék: egyéb HC szennyező-anyagokat visznek a tüdőbe és az orr-nyálkahártyára. Különösen veszélyesek asztmások és szívbetegek esetében,
O3: földközeli ózon: erősen irritáló gáz. Megváltoztatja a légzési funkciót, irritálja a szemet, a mellkast és a tüdőt, különösen gyermekek esetében. Súlyosbítja az asztmát és a szívbetegséget.
Kik vannak a legnagyobb veszélynek kitéve?
Különösen érzékenyek a szennyező anyagokra a gyermekek, az idősek, a terhes anyák és magzatok, a szívbetegek, az asztmások és a dohányosok. A reakció attól is függ, mennyi ideig vannak kitéve egyes személyek ezen tényezők hatásának: városban, szabad térben erősebb a kitettség, mint épületeken belül.
Az autók veszélyesek
Az utca különösen veszélyes az 5 - 9 éves kor közötti gyermekekre. A balesetek gyakran az otthon közelében történnek, amikor a gyermek a szüleivel van együtt (27 %). A baleseteknek több mint a fele útkereszteződésnél történik, amikor - az esetek 35 %-ában - a gyermek éppen gyalogátkelőhelyen halad át.
A gyermekek több tényező miatt is sebezhetőbbek: alacsonyak, ezért rosszul láthatóak; nem érzékelik eléggé jól a hangokat, a sebességet, vagy a látványt (a periférikus látás csak 8 éves kor körül fejlődik ki); nem mérlegelik a közút veszélyeit. A közúti biztonság oktatása ezért fontos iskolai tantárgy, meg kell tanítsuk gyermekeinket, hogyan védjék meg magukat.
A balesetek következményei a gyalogosok számára
Az autó és a gyalogos közötti ütközés okozta sérülés súlyossága alapvetően a jármű sebességétől függ. 20 km/h alatti sebességgel közlekedő autó esetén a gyalogos általában csak kisebb sérüléseket szenved, míg 60 km/h feletti sebességnél az elgázolt gyalogos az esetek többségében maradandó sérülést szenved, vagy nem éli túl a balesetet.
A közút életeket vehet el
A járművekben évente több ezer ember, közöttük sok gyermek szenved súlyos sérüléssel járó, vagy halálos balesetet: tíz halálos kimenetelű balesetből négy közúton történik. Minden tíz halálos balesetet szenvedő gyalogos közül egy gyermek.
Európában évente ezerből három embert ér súlyos vagy halálos kimenetelű közúti baleset. A halálos kimenetelű közúti balesetek 2/3-a lakott területen kívül, a súlyos balesetek 60 %-a a városokban történik.
Lakott területeken a gépjármű-forgalom túl nagy, kevés hely marad az utakon más használók (kerékpárosok, gyalogosok, stb.) számára, akik emiatt is veszélyeztetve vannak.
A gépjárművezetők gyakran nem tartják be a sebességkorlátozásokat, a KRESZ-szabályokat, vezetés előtt alkoholt fogyasztanak. Közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek úgy vélik kiemelt veszélyforrás, hogy sok gépjárművezető nincs tekintettel másokra.
A személyautók használata egyre kiterjedtebb
Az EU polgárai városi környezetben 100 rövid utazás közül 82-t autóval, 12-t tömegközlekedési eszközzel, 6-ot kerékpárral tesznek meg.
A közlekedés iránti igény több oknál fogva folyamatosan nő: a lakóhely és a munkahely közötti távolság egyre nagyobb, a szabadidős vagy bevásárlási célú utazások egyre gyakoribbak. A lakosság mindinkább előnyben részesíti az autót a gyalogolással vagy kerékpározással szemben. A háztartások egynegyede két autót tart. A közlekedésben 12 év alatt (1989-2000.) a gyalogolás részesedése 35 %-kal, a kétkerekes járművek részesedése 55 %-kal csökkent, az autók részesedése pedig 23 %-kal nőtt. A tömegközlekedés részesedése nem változott.
Európai átlagban egy városlakó naponta 55 percet tölt utazással, ez kb. 23 km-es távolságot jelent. A fő közlekedési eszköz a személyautó. A csupán egy személyt szállító autó erős realitás: a kocsik átlagos kihasználtsági aránya 1,2 fő. A szállított személyek számára vetítve a személyautóval vagy tömegközlekedési eszközzel megtett utak között a fajlagos energiafogyasztás kb. 2-2,5-szeres eltérést mutat mind városi, mind távolsági viszonylatban.
Mint látható a fogyasztók az esetek többségében a legköltségesebb és a leginkább szennyező jármű - a személyautó - mellett döntenek. Ennek logikus következménye, hogy a közlekedés által felhasznált energia mennyisége, a kibocsátott szennyezés folyamatosan nő.
Hideg motor, meleg motor
Minden, személyautóval megtett két utazás közül az egyik 3 km-nél rövidebb! Minden öt utazás közül egy rövidebb, mint 1 km, és minden nyolc közül egy kevesebb, mint 500 méter. Ezek a hideg motorral és alacsony sebességgel megtett rövid menetek fajlagosan sokkal több energiát fogyasztanak, mint a hosszabb utak.
A motor és a katalizátor folyamatos forgalomban 10-12 km, torlódásos forgalomban 3-4 km megtétele után éri el a "melegüzemi" teljesítményt. A felhasznált energia és a kibocsátott szennyezés nagy mértékben függ a motor és a katalizátor hőmérsékletétől: hideg üzemben a járművek több szennyezést bocsátanak ki és több energiát fogyasztanak el - 80 %-kal többet az első kilométeren, 50 %-kal többet a második kilométeren. Az autóval megtett utazások több mint fele tehát fölös energiát fogyaszt és nagymértékben szennyez. A hidegtől az autó mechanikája is szenved: a motor jobban kopik, a katalizátor sem működik elég jól.
A legtöbb energiát a gyorshajtás fogyasztja
Meleg motorral 0 és 80 km/óra között minél sebesebben mozog az autó, annál kevesebbet fogyaszt; 80 km/óra felett viszont a fogyasztás a sebesség arányában megugrik.
Városi utakon a forgalmi dugók, a gyakori megállások és indítások miatt az autók 20-40 %-kal többet fogyasztanak, a motorok által felhasznált energia 60 %-a kizárólag gyorsításra és lassításra megy el. A fogyasztás a vezetési szokásoktól is függ: ugyanazon az úton 40 %-os eltérés is adódhat a gépkocsivezetőtől függően.
Tartsuk karban járművünket a fogyasztás optimalizálása érdekében!
Bármilyen típusú személyautó esetében a rendszeres karbantartás és a megfelelő beállítás megelőzi a többletfogyasztást. Rendszeresen ellenőrizni kell a motor különböző funkcióit: a gyújtást, a porlasztást, a befecskendezést. Városban egy rosszul beállított motor akár 50 %-kal is többet fogyaszthat. Fontos az abroncsokban a nyomás ellenőrzése is - 0,3 bar nyomáscsökkenés 3 %-os többletfogyasztást okozhat.
A városlakók egyre nehezebben viselik el a közlekedés zaját
A közlekedés a városi zaj fő forrása, egyedül egy kocsi 80 dB zajt képes okozni. Forgalmas kereszteződésekben a zaj eléri a 90 dB-t!
Négy európai polgár közül legalább egy panaszkodik a zajra, a városokban pedig minden második. A kényelmetlenség igen jelentős mértékű lehet: egy nap során a városlakók fele 55 dB szintű zajnak, egyharmada 55-65 dB és 15 %-a 65 dB-nél nagyobb zajnak van kitéve. Utóbbi már az a küszöb, amelynél nagyfokú kényelmetlenség-érzet jelentkezik. A városokban a zajszennyezés 80 %-a a gépkocsiktól ered.
A forgalom mérsékelése és gördülékenyebbé tétele lehetővé tenné a zajszint jelentős csökkentését. Szabad térben 3 dB-es csökkenés a zajszint felére csökkenésének érzetét kelti!
Európai szinten rendeletek rögzítik a járművek okozta zajra vonatkozó követelményeket. A járművezetőktől függ, hogyan igazítják vezetési szokásaikat az útviszonyokhoz.
A zaj és rezgés káros az egészségre
Ha a fület nagyon hangos lokalizált zaj (pl. robbanás hangja), vagy ismétlődő zaj (diszkó, útbontás, repülőgépek le- és felszállása, főútvonal, stb.) éri, a hallást biztosító egyes idegsejtek tartósan sérülhetnek, ami halláskárosodást okoz.
A zaj ráadásul nemcsak a hallást befolyásolja, károsító hatással lehet az idegrendszerre is. A skála az egyszerű kényelmetlenség érzettől az idült stresszig terjedhet. Zajos területeken élő emberek gyakrabban fordulnak orvoshoz, emellett több vérnyomás-csökkentő, altató és nyugtató gyógyszert fogyasztanak, mint mások.
A zaj alvászavart is előidézhet. A mélyalvás időszaka lerövidül, az éjszaka során az éberségi időszakok gyakoribbá válnak.
Az autók túl sok helyet igényelnek; a közterületek telítődnek
A városközpontokban a zsúfoltság okozza a legnagyobb gondot az európai polgárok számára. A nagyvárosokban a hét bizonyos napjain túl sok az autó a közterület méretéhez viszonyítva. Annak ellenére, hogy ez a helyzet minden városban forgalmi torlódást és parkolási problémákat okoz, a személyautók száma az utakon és a városi forgalomban folyamatosan nő! Az EU-ban a háztartások 1/4-e két autót is tart. A személyautók elárasztják a városi közterületeket; az úttest a forgalom számára van fenntartva, így az autók a tereken, az út- és járdaszéleken parkolnak. A személygépkocsi a közlekedésen belül is a leginkább térigényes eszköznek számít: kerékpárral egynegyednyi hely elegendő, busszal jó esetben 1/30-adnyi hely is megteszi (egy főre vetítve).
A városi közterület közkincs - használatában méltányosság érvényesítendő. A városokban az utakat a gépjármű tulajdonosokon kívül más felhasználók (gyalogosok, kerékpárosok) igényeinek kiszolgálására is egyre inkább alkalmassá kell tenni.
A tömegközlekedés kedvező hatásai
Minden ember maga dönti el milyen közlekedési megoldás alkalmas mindennapi teendőinek ellátásához. A munkahely és az otthon közötti utazások, valamint a szabadidős utazások a napi tevékenységek sorába tartoznak. Ugyanazon út megtételére választhatunk különböző közlekedési megoldások közül, különösen a nagyvárosokban, ahol a tömegközlekedés széles körben rendelkezésre áll. Néha elegendő csupán néhány beidegződést megváltoztatni, hogy új felfedezéseket tegyünk. Utazásaink elemzésével és néhány egyszerű számítással tisztázható, mennyi fáradság, idő és pénz takarítható meg, környezeti ártalom hárítható el a mobilitás ésszerűsítésével.
A tömegközlekedés igénybe vételével mindenki nyer! A nagyvárosokban a busz-, villamos-, troli-, és metró-járatok kihasználtságának növekedésével csökkenhet a zaj és légszennyezés, ritkulhatnak a csúcsforgalomra jellemző torlódások, ezzel együtt enyhülhetnek a parkolási gondok. Összességében kevesebb szennyezés mellett megtakarítunk nemcsak pénzt, hanem járművet, energiát, időt és felesleges feszültséget is.
A kerékpározás és a gyalogolás jót tesz az egészségnek!
Felelősek vagyunk környezetünkért. Míg egy autó évente a súlyának háromszorosával megegyező mennyiségű szennyező anyagot bocsát ki a környezetbe, addig a kerékpár nem szennyezi a levegőt, rövid utakra ideális közlekedési eszköz és jót tesz az egészségnek! A kerékpár - főleg kisebb városokban - a gyermekek számára is ajánlható, pl. iskolába járáshoz. Öt autó közül legalább egy 1000 m-nél rövidebb utat tesz meg. 500 méter gyalogolás 8 percet vesz igénybe, a mozgás egészséges és időt takarít meg - nincs várakozás a közlekedési lámpáknál, nincs szükség parkolóhelyre.
Osztott gépkocsi-használat: új modell a városi közlekedésben
Átlagosan egy autót 1,2 utas használ. Az osztott használat lehetővé teszi, hogy jobban kihasználják a kocsikat: ha egy autót szomszédok vagy munkahelyi kollégák együtt használnak, ezzel kapacitást, pénzt, fáradságot, szennyezést takarítanak meg. Jól használható ez a rendszer a lakóhely és munkahely közötti utakra, valamint a gyermekek iskolába/óvodába szállítására, bevásárlásra, szabadidős utakra, stb.
Egyre több európai városban (Berlinben, Bécsben, Torinóban, La Rochelle-ben, Zürichben és egész Svájcban, stb.) terjednek a járművek osztott használatát kiaknázó különböző megoldások. Az osztott járműhasználat kezdetben sokak számára azt jelentette, hogy közösen vásároltak egy (vagy több) járművet, hogy szükség esetén mindig legyen kocsi, anélkül, hogy egyedül kellene viselni az összes ezzel járó költséget. Miután ez sikeresnek bizonyult, társulások vagy szövetkezetek jöttek létre, amelyek éves tagsági díj ellenében biztosítanak tetszés szerinti kocsit megfelelő időre.
Az új üzemanyagok kevésbé szennyeznek
A fosszilis üzemanyagok (benzin, dízel) használata a járművek okozta szennyezés fő forrása. Léteznek új rendszerű járművek, amelyek környezetbarát üzemanyaggal működnek: propán-bután, földgáz, villamos energia, biogáz, hidrogén cella stb.
A polgárok és a társaságok, valamint a városi elöljáróságok részéről (szolgálati járművek, autóbuszok, hulladékszállítók, stb.) ilyen járművek használata hozzájárul a városi levegőszennyezés csökkentéséhez.
Szentes, 2003. 09. 23.
