Szentes az irodalomban, az irodalom Szentesen

Móricz Zsigmond és Szentes

„Összefogás a könyvtárakért, összefogás az olvasókért” - Országos Könyvtári Napok programsorozatban 2004. október 20-án Bucsány György ny. középiskolai tanár tartott előadást "Móricz Zsigmond és Szentes" címmel a Városi Könyvtárban.

Bucsány György előadásaira mindig megtelik az előadóterem, mert egy minden részletre kiterjedő, nagy igényességgel felépülő, a humort sem mellőző előadást hallhatunk ilyenkor. Így volt ez most is, amikor Móricz Zsigmond és Szentes kapcsolatáról tartott előadást.

Móricz Zsigmond és Szentes úgy került kapcsolatban, hogy baráti szálak fűzték az írót Böszörményi Jenõ szentesi református lelkészhez, aki maga is íróember. Írói munkásságában nincs még szentesi jellege a Magyarok c. kötetben megjelent öt novellának, pedig ezeknek témáit az író saját bevallása szerint Böszörményi Jenőtől kapta.

Móricz Zsigmond 1935-ben a Rózsa Sándor c. regényéhez gyűjtött adatokat Szentesen. Ekkor tanulmányozta Kiss Bálintnak (1772-1853), a 19. sz. első felében működött, tudós református esperesnek a feljegyzéseit, kéziratos munkáit. Ekkor járt a Ratkai családnál (dr. Lakos Imre u. 17.), akikről A kubikos c. riportját írta.

Móricz 1935. október 26-án rádióelőadásban beszélt Szentes népéről.

"Szentes városának tiszta magyar lakossága a magyar faj típusos képlete. Ami érték a magyar földben s a magyar népben van, az itt mind fölismerhető."

"Sehol sem láttam a magyart ily megfontoltnak és nyugodt életűnek. Mintha egy fokkal civilizáltabb lenne..."

"A kubikusok is olyanok, mintha valamennyien mérnökök lennének."

A Rózsa Sándor c. regényében teljes képet ad a reformkor szentesi problémáiról. A Bor lelke c. fejezetben szentesi telkes jobbágyok Rózsa Sándornak így panaszkodnak.

"Uram, gazduram, egymillió-háromszáz-ötvenezer-hetvenhét kommenciós pengőt köll nekünk kifizetni a három kicsi grófnak. Rózsa Sándor nevetett. - Miúta? - Mán tíz esztendő úta ki köllene fizetni mindönnap. De hogy löhessön fizetni, mikor a grófok elvöttek húszezör holdat biztosításra. Tizenhatezröt mög hogy az nekik jár. Elvötték a földet, csak az adósságot nyomták rá a községre."

Móricz szentesi tartózkodásai alkalmával legtöbbször a Kiss Bálint u. 1. számú református paplak vendége volt. Szívesen látogatott a ligeti múzeumépületbe, Csallány Gábort ásatás közben is meglátogatta.

Szentes, 2004. 10. 25.