Boros-hét összefoglalója
Először is összefoglalónkat azzal kezdeném, hogy tudja-e Ön, hogy ki volt Boros Sámuel?
Mielőtt azt válaszolná valaki, hogy ISKOLA, előtte szeretném közölni, hogy Boros Sámuel Szentes város első polgármestere volt.
1806-ban jelent meg először Szentesen, a város próbaidős írnokként alkalmazta. 1816-tól kisebb megszakításokkal a város jegyzője. 1849. január 31-én tartott tisztújításon Boros Sámuelt polgármesterré választották.
Boros Sámuel életrajza ITT olvasható!
A Boros-hét során fokozatosan merülhettünk el a
programokban, (a meghívó itt
tekinthető meg) amiknek a sorát egy sokak számára emlékezetes tanár-diák
mérkőzés indított. Szerencsére a (szó szerint nem veendő) megsemmisítő
vereséget a tanárok nem vették tragikusan, és egy igazi jó móka alakult ki
a végére. Ennek a rendezvénynek már hamarabb elkészült az összefoglalója,
amit ITT újból megtekinthetünk Tóth
László tanár úr hatalmas alakításával.
Másnap (márc. 10.) Francia nyelvi napot tartottak az iskolában, ahol a "Nem félünk a farkastól!" címmel La Fontaine mesék adaptációját láthattuk francia nyelven. Az előadást Cécile Prévot rendezte.
Ezzel a darabbal hamarosan Pécsen fognak bemutatkozni a növendékek egy idegen nyelvi fesztiválon, de addig is ismerjük meg a mű tartalmát.
Az állatok elhatározzák, hogy bosszút állnak La Fontaine-en az általa elkövetett állatmesékért, és hogy igazukat bizonyíthassák bíróság elé citálják az "öreget".
A bírósági tárgyalás jó is alakult, eleinte, de igen tragikomikusra sikeredett a vége, mert ha nem is sikerült a közönséggel elhitetni, hogy La Fontaine cselekedete büntetendő, de egy nagy zabálásra jó alkalmat adott!
Az iskolai vállalkozások várták a csütörtöki napot amikor is Tanirodai kiállításon "Boros Expó-n" mutathatták be önmagukat.
Volt itt minden, ami szem és száj ingere, de nagy sikernek örvendett a vállalkozások által összeállított rejtvények, amik helyes megfejtői között "értékes" nyereményeket sorsoltak ki.
A kiállításon a kedves látogatók meggyőzéséhez mindent be kellett vetniük, amit az iskolában tanultak. Igaz órán nem lehet pontosan meghatározni, hogy a közönség egy-egy ötletre, hogy reagál, de itt azt is megismerhették. Mi az amibe rengeteg energiát fektettek a vállalkozók, és nem hozta meg a várt sikert, és mi az ami kézenfekvő volt és hatalmas sikert aratott.
Jó összhangot sugallt az egyenruha, de nagyobb sikere volt az "EGYEN süteményt!"-nek!
A hagyományokhoz hűen idén is megemlékezéssel és koszorúzással zárult a Boros-hét.
Március 12-én, pénteken a Hajdú Lajos utcában található lakóház falán elhelyezett emléktáblát koszorúzták meg a Boros-díjra jelölt tanulók és Szirbik Imre Szentes város polgármestere.
A koszorúzás után az iskola tanulói a Tóth József Színházterembe vonultak. Itt adták át a héten megrendezett versenyek díjazottjainak az elismerő ajándékokat, és a Boros-díjat.
A Boros Sámuel-díjat 1991-tôl datálhatjuk a középiskolában. Feltételül szabják a diákoknak a kiemelkedő tanulmányi eredményt (4,5 felett legyen az átlag), a díj odaítélésénél beszámítják a közösségért végzett munkát és a példamutató magatartást is. Minden évben 3-4 végzős diák kaphatja meg az elismerést.
Balról-jobbra: Döme Nóra, Dosztál Diána, Paróczai Éva és Horváth Titanilla
Ebben az évben Döme Nóra, Dosztál Diána, Paróczai Éva és Horváth Titanilla vehette át a Boros-díjat.
Az ünnepség végén a díjazottak rótták le tiszteletüket az iskola névadója előtt és helyezték el koszorúikat az iskola kertjében álló Boros Sámuel szobor előtt.
Ezzel nem ért véget a hét, mert csak ekkor jött a nagy derbi. Úgy is nevezhetnénk, hogy az "Engedd el a hajam".
Újabb tanár-diák mérkőzés, ahol is a női tanári karból összeállt röplabdacsapatot hívta ki a leány diákokból összeállított válogatott.
A mérkőzés során leszögezhettük, hogy az volt a favorit, aki többször nyitott, mert fogadni még csak tudták az ellenfél játékosai, de időnként csak a véletlen műve volt, ha az visszakerült a pályára.
Szép csendben születtek a pontok, és mire a tanárok felzárkóztak a diákokhoz, addigra véget is ért a mérkőzés.
Szentes, 2004. 03. 17.
