Hernyóinvázió a szentesi Tisza-parton

A szentesi Tisza-parton csupasz, szinte koronátlan fák árválkodnak. Ha közelebbről megfigyeljük őket csak úgy hemzsegnek ezek a növények a hernyótól. De milyen hernyótól?

A képen lévő lombkoronán most nem szabadna átlátni a levelektől, de most csak a levélszárak takarnak!

Ezen a területen hatalmas számban jelentek meg a Lymantria dispar – gyapjaslepke hernyói, amelyek szinte tarrágást végeznek.

Kártétele a lombos fákon élő hernyókra jellemző, de nem fajspecifikus. A fiatal hernyók kezdetben a fiatal leveleket (korábban a fakadó rügyeket) hámozgatják, a fejlettebb hernyók karéjozzák a leveleket, s ha sokan vannak, az egész fát tarra rághatják.

Az apró hernyók kezdetben a duzzadó, majd a fakadó rügyeket károsítják, ezután a fa fiatal, zsenge leveleit fogyasztják. Később a növekedő hernyók a leveleket karéjozzák, majd teljesen elfogyasztják. A kifejlett hernyók a 6-8 cm hosszúságot is elérhetik, testüket erős, sörteszerű szőrzet borítja. Hátukon színes szemölcssorok vonulnak végig, a szemölcsök a hernyó első öt szelvényén kékek, ettől hátrafelé a test végéig pirosak.

A gyapjaslepke hernyója tövig rágja a leveleket. Az ürülékük vastagon borítják a fák alatti területet.

Erről a jellegzetes bélyegről a hernyók könnyen felismerhetők. A fejlődésüket befejezett hernyók a fák törzsén, ágain, levelek hónaljában, esetleg összeszőtt levelek között, laza gubóban bábozódnak. A bábok fénytelen barna színűek, a nőstények bábja a hímekénél jóval nagyobb. (A hernyók szőre és a gubókba beleszőtt hernyószőrök érzékenyebb emberek bőrén gyenge ekcémára emlékeztető kiütéseket okozhatnak.)

A bábokból a lepkék néhány hetes nyugalom után kelnek ki és július - augusztusban rajzanak. Elkésett imágók még szeptember elején is találhatók. A barnásszürke hím lepkék igen jól repülnek, nappal és éjszaka is rajzik.

Egy tenyérnyi helyen kilenc hernyó pihen a fatörzsön (sárgával bekarikázva!).

A parton található fák közvetlen közelében gyümölcsösök találhatók, ahol eddig nem jelentek meg a kártevők, de ha ismeri valaki ezeknek a hernyóknak a „működését”, akkor az tudja, hogy először a lombkoronát károsítják, ha ott elfogy a táplálék, akkor jön a cserje szint, és ha azt is lerágták, akkor már a gyepszinten is elfogyasztják.

Hamarosan vége a hernyóinváziónak, mert bebábozódnak, de ezzel a probléma nincs megoldva.

Ebben az évben április 22-ével indult meg a gyapjas lepke lárvák kelése. Tömegével jelentek meg a fák kérgén elhelyezkedő tojáscsomókból. Egy fán kikelő lárvák száma elérheti a több százat. Megtámadhatják az erdő melletti gyümölcsösöket is. Erdő melletti gabonatáblákban, dísznövényeken is megtalálhatók a kártevők, amely fiatal állapotban fél cm, fekete fejű, erősen szőrözött hernyó. A kikelt hernyók a fákon selyemszálon lógnak lefelé, ezáltal a szél könnyen tovasodorja őket, akár 20 km távolságra is elszállítódhatnak. Június végén, július elején érik el a teljes fejlettséget, ezután bábozódnak, majd a bábokból kb. 10 nap múlva jönnek elő a lepkék.

A komoly károk megelőzése érdekében a védekezni az alábbi gyapjaslepke ellen engedett készítményekkel lehet:

A növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I.16.) FVM rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján a földhasználó és a termelő köteles védekezni azon károsítok ellen, amelyektől a növény a vegetációs időben más módon kielégítően nem védhető meg, vagy amelyek a kelő növényben különösen nagy kárt képesek okozni. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. Törvény 60.§-ban foglaltak szerint növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a károsítók elleni védekezés elmulasztásával közvetlenül veszélyezteti a mezőgazdasági termelés biztonságát, továbbá a közegészségügy védelmét szolgáló növényvédelmi intézkedéseket, illetve beavatkozásokat elmulasztja.

Szentes, 2004. 06. 21.