Ez nem békalencse!
... de a lényegen nem változtat, zölden virágzik a Kurca!
Rucaöröm borítja a Kurcát!
Szentesen a Kurca az évszakok váltakozásával maga is változtatja a színét, amely időnként szép, de olykor igen csak zavaró. Így történt ez idén is (mint ahogy minden évben) zöld szőnyeg borította be a Kurca folyócskánkat. Gyorsan látványossággá vált, mert igen ritka, hogy így beálljon a felszínen úszó növényzet.
A Kurcáról Korom Pált a polgármesteri hivatal műszaki osztályának mérnökét kérdeztük.
- Szentesiek tudják hogy mi a Kurca, de bajban vagyunk annak pontos meghatározásával, végül is mi a Kurca?
- Elsőként azzal kezdeném, hogy van a közvélekedésben egy alapvető tévedés, tudniillik a Kurca nem folyóvíz, hanem fel van osztva zsilipekkel bögékre (böge=duzzasztott folyószakasz, a csatornázott folyók két vízlépcsője közötti felduzzasztott víztér). Ezekben a bögékben különböző vízszintet lehet és kell tartani. A vízszint különbség segít a gyorsbeavatkozás eszközlésében ha víztöbbletre van szükség, ezért a Kurca felső szakaszán mindig duzzasztott a víz.
- Ha látjuk, hogy folydogál a Kurca vize, akkor mi az oka?
- Ennek négy oka lehet. Az első és a leggyorsabb beavatkozási mód, hogy a felduzzasztott bögékből tovább engedik a vizet. A második amikor a Hármas-Körösi Vízkivételi műnél található szivattyúk (4,8 köbméter/sec kapacitással) friss vizet adagolnak be a Kurcába. Harmadik lehetőség az, amikor öntözővíz kivétele miatt megnő a vízkiemelés a Kurcából, vagy a hozzá kapcsolódó erekből (Veker ér, Kórógy ér) és ekkor láthatunk vízáramlást. Végezetül akkor folydogál még a Kurca vize, amikor belvízelvezetéskor a Tiszába vezeti el a felhalmozódott belvizet. Mindez azért fontos, mert emiatt a Kurca alapjaiban nem úgy viselkedik mint egy vízfolyás, hanem mint egy tó.
- Elég sokrétű odafigyelést igényel a Kurca, de évszaktól függően sok színt is mutat, mármint a rajta úszó növényekre gondolok. Mikor és milyen színben pompázik a Kurca?
- A tó jellegzetesség miatt a bekerülő szennyezések amik a növényzet szempontjából tápanyagnak számítanak azok nem igazán mosódnak ki belőle, tehát hogyha ez a tápanyag befolyás nagy, ugyanakkor vízforgalom nincs a Kurcában, az időjárás mondjuk meleg, akkor azonnal elindul ez a növényképződés. Pl. egy olyan nyári esetben mint négy évvel ezelőtt volt, amikor elég nagy csapadékok hullottak folyamatosan a nagy melegek közepette, de igazából nem jelent meg öntözővíz igény, akkor kifejezetten komoly gond volt, mert a Kurcának szinte a teljes hosszán állandóan beállt az a vastag növényszőnyeg. Ez a nyári növényszőnyeg egyébként alapvetően békalencse, vízililiom, sulyom összetételű. Ettől erősen eltérő az őszi, ami jórészt úgy szokott történni, hogy az öntözővíz beemelése során kerülnek be ezek a rucaöröm spórák, növényi részek a Kurcába, azért mert a nyár második felében elkezdik leereszteni a Debrecen – Berettyóújfalu környéki tározókból a vizet, ahol igen nagy mennyiségű növényzet van, minek után itt augusztusban rendszeresen öntözővíz kivétel van bekerül a Kurca víztérbe ez a spóra és növényalkotó rész és tulajdonképpen a rucaörömnek az elszaporodása augusztus második felétől október elejéig (amíg el nem kezdenek elhalni a növényi részek).
- Az tény, hogy a nyár eleji és nyár közepi növényzet nagyon vastag tud lenni, még a fű is elkezd rajta kihajtani.
- Itt Szentesen a rucaöröm hártya szerű réteget alkot, tehát igazából szépnek nem szép, de az evezést nem igazán zavarja.
- Érdemes elmondani, hogy ha a vízforgalom hiányzik (és azzal rendszeresen gond van, főleg augusztus végén-szeptember elején, mert leáll az öntözővíz igény), ugyanakkor megjelennek az első esők, ilyenkor ezzel az a probléma, hogy megnöveli a tápanyag bekerülést, mert egyrészt bemosódik minden a partokról, de szentesi specialitás a nem csatornázott részeken ilyenkor leromlanak a szikkasztási tulajdonságai a területeknek és különböző úton (árkokon, illegális szennyvízkivezetőkön) szennyvíz kerül a Kurca vizébe. Mivel az öntözővíz pótlásakor hatalmas mennyiségű rucaöröm spóra kerül a vízbe, de később már nincs öntözővízigény és a csapadékos időjárás miatt megnő a tápanyag bevitel, szinte törvényszerű, hogy rucaöröm lepje el a Kurca városi szakaszát.
- Eddig zöld színét mutatta a Kurca de mi van akkor, barna nyálkás anyag jelenik meg rajta?
- Télen és kora tavasszal olykor barna „uszadék”, azaz barna alga jelenik meg amely a fényszegény területről (jég alól) mosódik ki.
- Négy évvel ezelőtt halpusztulás is volt a Kurcán, annak mi volt az oka?
- Annak kifejezetten az volt az oka, hogy a hőség folyamatos volt és a időnként 30-35 mm-es csapadék hullott, és ekkor kifejezetten melegvízbe kerül bele a szennyvíz, és a csapadék miatt már augusztusban sem volt öntözővízigény és ilyenkor gyakorlatilag kezelhetetlen volt a vízminőség. Egy fajta módon lehet ezen segíteni, hogyha a Hármas-Körösből vízbeemelés történik. Ez ugyan kézenfekvő, csak a probléma az, hogy az ATIZIG-nek mint üzemeltetőnek kellene frissítő vizet beemelni a Kurcába, csak hogy ezt nem lehet ingyen elvégezni, mert a vízért fizetni kell. Egy millió köbméter víz beemelése a mai árfolyamon 3,7 millió forintba kerül.
- Élővízzé, azaz áramló vízzé át lehet-e alakítani a Kurcát?
- Először is azon kell elgondolkodni, hogy érdemes-e folyóvízzé átalakítani a Kurcát. Ugyanis tudni illik, hogy ahhoz, hogy a víz folyamatosan áramoljon a Kurcában újjá kellene építeni a Körösi duzzasztóművet, ami előzetes kalkuláció szerint 5 milliárd forintba kerül. Duzzasztómű átalakítása nélkül pedig 2 méterrel kellene mélyíteni a Kurcát 39 km-es szakaszon, ami még nagyobb összegbe kerül. Mindent egybe vetve, NEM érdemes, és NEM megvalósítható. Változást az ügyben az Európai Unióhoz való csatlakozás jelent, mert az unióban lehet pályázni ÖKO-VÍZRE, ami több friss víz beemelést jelentene.
Szentes, 2004. 08. 25.
