Pusztai János:

Szentes és a repülés

Szentesről - Szentesért íródott dokumentumok sora egy újabb kötettel gazdagodott.

Könyvbemutatóra várták az érdeklődőket 2005. október 13-án a Városi Könyvtárban, ahol Labádi Lajos mutatta be Szentes új helytörténeti kiadványát, mely a szentesi repülés történetét foglalja csokorba.

A könyvbemutató előtt Szirbik Imre polgármester mondott köszöntőt, aki hozzátette, hogy az utóbbi évek során számos új kötettel gazdagodott a helytörténeti kiadványok sora. Labádi Lajos levéltár igazgató pedig a könyv bemutatását egy kis visszatekintéssel kezdte, amelyben az író elhivatottságát bizonyította a repülés iránt.

Szerencsére a Mozaik fotóarchívumában mi is találtunk egy olyan és mára történelmi értéket képviselő fotót, ahol a szerző látható az akkor még teljes díszében pompázó levéltári kutatóhelységben, mely azóta kiéget, felújították, újra szétverték és újra felújították, és mára már új funkció betöltésével bír.

Bal oldalt a kézmosó előtt ül Pusztai János a bemutatott könyv szerzője. (2003. április 3.)

A szentesi repülésnek messze visszamutató előzményei nincsenek - mondta a szerző a könyvismertetésekor.

Az Osztrák-Magyar Monarchia néhány léggömbje, Erdély irányában repülve méltóságteljesen siklott át a város felett, vagy éppen leszállni kényszerült, mint ahogyan ez 1909-ben is megtörtént, és az ezt követő néhány évben több alkalommal is előfordult.

A város földjéről az első merevszárnyú repülőgép 1911. november 5-én emelkedett föl a Felső–csordajáráson Kvasz Andrással. Ez volt a kezdet a szentesi repülés történetében - mondta a könyvbemutatón a szerző Pusztai János.

A könyvbemutató teljes hanganyaga ITT hallgatható meg!

Az 1990-ben megalakult Szentesi Repülő Klubnak új repülőteret kellett keresni. A Sárkányrepülő Klub betagozódott a frissen alakult vitorlázó repülő szervezetbe. Ezt álmodta, mitöbb a területet meg is találta a vásárhelyi út mentén a Kórógyon innen, a tévé tornyon túl, a Szegvár felé eső oldalon a két László, Hári és Szobota. (Szentes Repülőtér: 6600 Szentes, Berekhát 45. Vonatkozási pontjai: 46° 36’ 42’’N – 020° 16’ 59’’E. Futópálya jelzése:15/33; mérete: 75x150 m; felülete: füves.) Sok-sok aggodalomra okot adó fordulat után mégis sikerült! Az új repülőtér avatására 1993. június 19-én került sor. Ezzel a repülés-históriás könyv egy újabb kötettel bővülhet. A többségében még fehér lapok immár tizenkét éve telnek a mindennapok örömeivel, gondjaival. Adja Isten, hogy e klub és repülőtér – talán még meg sem született – történetírója szebbnél szebb eredményekről adhasson számot kortársainak, és a mindig kritikus utókornak.

 A könyv digitális bemutató anyaga

A könyvbemutató anyagot ITT tekinthetik meg!