|
Ülésezett a Védelmi Operatív Ellenőrző Eseti Bizottság!
2005. február 1-jén tartotta ülését a Szentes Város Önkormányzata Védelmi Operatív Ellenőrző Eseti Bizottsága. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy a képviselő-testület által elfogadott Szentes város bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciója révén kitűzött célokat segítse, az elvégzett feladatokat ellenőrizze, akár tovább fejlessze.
A tanácskozás elején beszámolót hallhattunk a 2004. évi munkaprogramnak a végrehajtásáról, de nézzük meg elsőként az előzményeket: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése, amely a települési önkormányzat feladatát határozza meg, így rendelkezik: „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: … a gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól; …” Bár a megfogalmazás általános, a közbiztonság összetett fogalmának definiálásával adós marad, és a feladatot a jogszabály nem sorolja az önkormányzat úgynevezett kötelezően ellátandó feladatai közé abban az értelemben, hogy ellátását kötelezően finanszírozná is, a törvényi előírás mégsem hagyható figyelmen kívül. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2003. szeptemberi ülésén intézkedési tervet fogadott el a városunk közterületein elszaporodott rongálások visszaszorításáról. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 208/2003. (XII. 19.) KT számú határozatával elfogadta Szentes város bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepcióját, s e munkára, 2004. évre 1 millió forintot rendelt. A koncepció tartalmazza, hogy a feladat ellátásának segítésére Védelmi Operatív Ellenőrző Eseti Bizottságot kell létrehozni. A Védelmi Operatív Ellenőrző Eseti Bizottság – amelynek tagjai az önkormányzat öt állandó bizottságából delegált egy-egy fő, valamint a rendőrkapitányság, a tűzoltó-parancsnokság, a családsegítő szolgálat és a polgárőrség egy-egy delegáltja – 2004. évre munkaprogramot fogadott el.
A 2004. évi munkaprogram beszámolóját Csányiné dr. Bakró-Nagy Vera aljegyző ismertette: „a mi városunk” jelmondattal mozgalmat indítottunk, amely egyelőre az év első felét átfogóan három részből áll:
- tavaszi nagytakarítás szervezése - tavaszi virágültetés szervezése - parlagfűirtás szervezése
Az akciók egyértelműen sikeresek, propagandájuk megfelelő, széleskörű volt. A nagytakarítás megszervezésével, dokumentálásával a Városellátó Intézmény országos pályázatot nyer. A takarításból oroszlánrészt vállaltak, a lakosság különböző csoportjai mellett, a vadásztársaságok tagjai, amelyért köszönet illeti őket. A sajtó képviselői és Vidovics Ferenc a Szentesi Mozaik (www.szentesinfor.hu/mozaik) internetes újság főszerkesztője, a Városellátó Intézmény dolgozói a feladat fontosságát átérezve minden segítséget megadtak városunk rendezettebbé tételéhez.
A szentesi nagymamák nagy lelkesedéssel fogadták a Nagymamák tavasza palántaültetési akciót, amelynek sikerét a Városellátó Intézmény dolgozóinak, a nyugdíjas klub és a kertbarát kör tagjainak, Ollai Istvánné képviselő asszonynak, a város külső részein működő iskoláknak, a kiséri idősek napközi otthona munkatársainak és ismét a helyi sajtó szerkesztőségének köszönhetjük; 5.000 tő virágpalánta szépítette a várost. Nyár elején a parlagfűirtásra hívtuk fel a nagypapákat. Felhívásunkat a sajtó képviselőin túl az egészségügyi intézmények is népszerűsítették. Az eredményt mindenki tapasztalhatta a városban, de a parlagfű elleni harc legfőbb segítői a közterület-felügyelők voltak, akiket mindhárom akcióban való részvételükért köszönet illeti.
FIGYELEM! A képekre kattintva azok kinagyíthatók!
A város szépítésében aktív részt vállalnak az általános iskolák, a pedagógusok és a gyerekek vállalták, hogy iskolájuk környékét rendszeresen tisztán tartják, beleértve a közelben lévő játszótereket is. A Deák Ferenc Általános Iskola új, uniós játszóterünk rendben tartását külön vállalta. Nehéz a feladatuk, mert a népszerű játszótér éjszakai világítása még nem megoldott és a legtöbb szemét, cigaretta- és sörösdoboz ekkor kerül a térre. Javasoltuk a játszótér jobb kivilágítását, amit a Műszaki Osztály 2005-ben megpróbál megvalósítani. A középiskolákat és a középiskolásokat minimális szinten sem sikerült programunkba szervezni, amit sajnálatosnak tartok. Szeretnénk, ha e mozgalmakkal hagyományt teremtenénk, úgy, hogy a lakosság minél szélesebb rétegeit vonjuk be anélkül, hogy túlszerveznénk vagy túladminisztrálnánk a munkát. A munkaprogram szerint megtörtént a rendőrkapitányság üzemanyaggal történő támogatása annak érdekében, hogy a külterületeken és az utcákon több időben, láthatóvá váljanak a rendőrök. Persze elégedettek most sem lehetünk sem a támogatás mértékével, sem a rendőri jelenléttel. A városban élő fiatalok védelmében a Közterület-felügyelet, a Polgárőrség és esetenként a hivatal dolgozói a rendőrséggel együtt hétvégeken az éjszakai szórakozóhelyeket ellenőrzik. Ennek során nem a büntetés a céljuk, hanem az, hogy a fiatalok lerészegítését megakadályozzák, a kábítószer-terjesztését megzavarják, a lakosság nyugalmát védjék. Ehhez segítséget kértünk a középiskolák pedagógusaitól, de keményen megtagadták azt (kivéve a Boros Sámuel Közgazdasági Szakközépiskolát).
Elkészült a grafiti-fal, de ennek nem volt megfelelő a kommunikációja a gyerekek és a lakosság számára. A nyáridő nem alkalmas szervezett diákrendezvényekre. Ebben az évben a Zsoldos Ferenc Szakközépiskolával már megkötött megállapodás alapján jobban kell megszerveznünk a fal újrafestését és propagandáját. Elkészült az ifjúság körében a káros szenvedélyek elterjedésének felmérése Baráth László vezetésével az általános és középiskolák aktív támogatásával. Az anyag értékelése folyamatban van, jelen anyaggal együtt kerül a város vezetése és az eseti bizottság elé. A felmérés és az értékelés kiemelkedő munka, amely nem fest a városban élő és tanuló fiatalok helyzetéről rózsaszín képet. Részletes megismerése után tudjuk feladatainkat meghatározni, figyelembe véve anyagi lehetőségeinket is. A felmérés nem célzottan, de képet ad a város felnőtt lakosságáról is. A város ifjúságával, mint a bűnmegelőzés egyik célcsoportjával kapcsolatosan a legnagyobb és legsikeresebb kezdeményezésünk „a nyitott ház” program keretében a nyár közepétől év végéig működő alkoholmentes éjszakai klub, a Pepita macska volt.
Az ötlet megvalósításához megkaptuk a Polgármester úr, a Szabadidő Sportklub, a Családsegítő Központ és a KEF támogatását. A mintaszerű összefogás eredményeként hetek alatt megvalósult az éjszakai klub, amely hétvégeken működött, több-kevesebb látogatottsággal. A gyerekek elfogadták, s fél év alatt kialakult egy kis csoport rendszeresen megjelenő vendég. A klub fogadtatása városszerte kedvező volt, támogatta a SZIDÖK is. Sajnos, az egyébként fenntartásaink alaptalanságát bizonyítva, egyetlen probléma nélkül üzemelő Pepita macska működése kezdettől zavarta a Szentesi Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóját, így év végétől a klub működése szünetel. (A Szentesi Szabadidő Sportklub, amely önzetlenül és mindenben segítve helyet biztosított és biztosítana ma is a Pepita macskának, egy épületben van a Szentesi Alapfokú Művészeti Iskolával.) A klub szünetelése azt jelenti, hogy ha majd ismét tudjuk működtetni, az egész szervezőmunkát újra kell kezdeni, mert az eddig odajáró gyerekek máshoz keresnek programot maguknak, nagy valószínűséggel nem alkohol- és kábítószer-mentes helyen. Jelenleg a Polgármester Úr engedélyével megkezdtük a klub kialakítását a Dózsa-ház volt szolgálati lakásában, amelyet helyre kell állítani, és ez pénzbe kerül. Kérem, hogy a költségvetés elfogadásakor támogassák terveinket. Ez a klub az ifjúság azon részének működne, amely az elkészült felmérés szerint minden segítségre rászorul, és minden segítséget megérdemel. A rendőrkapitányság kérésünkre az eseti bizottság mostani ülésére tudta elkészíteni a város bűnözési és baleseti térképét papíralapú térképre. Sajnos digitális térképünk még nincs, pedig arra sokkal több és többféle adat felvihető lenne. A két térkép alapján adódó feladatok később kerülhetnek meghatározásra. Érdeklődtem a városban, először a Kossuth téren működtethető térfigyelő-rendszer beszerezhetősége érdekében. Sajnos a forgalmazó által először felkínált, viszonylag olcsó kamerák a célnak nem felelnek meg, mert az általuk készített fotókon az emberek nem ismerhetők fel (ezek inkább egy helyiség megfigyelésére alkalmasak). A 3V Vagyonvédelmi Vállalkozás újabb ajánlata már megfelelő teljesítményű és minőségű térfigyelő-rendszer kiépítéséről szól, sajnos azonban a térfigyelés elindítása minimálisan három kamerával cca. 8 millió lenne. Ez a rendszer, később, kevesebb költséggel továbbfejleszthető. A térfigyelés megvalósítása tehát döntés és pénz kérdése. (A fenti leírt térfigyelő kamerák működnek Budapesten és más városokban is.) Szakemberek véleményét kértem ki a tervezett görkorcsolyapálya létesítési költségeit illetően is. A szabványos és biztonságos pálya kialakítása kb. 20 millió forint lenne, amelyből a fele összeg a pálya felszerelése, különféle ugróidomok, a másik pedig a pálya alapjának kialakítása. Kollégáimmal keressük a megvalósításhoz a pályázati lehetőségeket. Az elmúlt évben részt vettem a Bűnmegelőzők Országos Szakmai Szövetségének Konferenciáján, amelyet a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottsága szervezett. A színvonalas rendezvény, amelynek egyik előadója dr. Geönczeöl Katalin volt és részt vettek rajta cseh és lengyel szakemberek is, sok érdekes tanúsággal szolgált. Egyértelmű volt, hogy a bűnmegelőzést nem lehet egyedül a rendőrségre testálni, mert egyrészt e szervezet sem pénzzel, sem emberrel nem győzi, másrészt, mert olyan jelenségek ellen is fel kell lépni, amelyek még nem bűncselekmények, de azzá válhatnak, vagy a bűnözést elősegíthetik (pl.: bandázás, közterületi rongálás, szeméthegyek, kutyapiszok, stb.). Nagyobb városokban a közterületen történő randalírozás már ténylegesen kimutatható anyagi kárt is okoz azzal, hogy az elhanyagolt, veszélyes városrészekben pl. az ingatlanok elértéktelenednek. Az elmúlt évben a Szentes és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás nevében pályázatot nyújtottam be bűnmegelőzési képzésre, amelyet sikerült megnyerni. A jó hangulatú, eredményes, 5 napos képzésen Polgármester Úr támogatását is megnyerve tizenöten vehettünk részt, a társulás minden községéből, a polgárőrségtől, a CSSK-tól, a közterület-felügyelők közül voltak részt vevők. Az elméleti képzésből és tréningből álló tananyag alapján ez évben a társulás bűnmegelőzési programját próbáljuk meg elkészíteni.
A beszámoló után a rendőrség munkatársa Sebestyénné Laurik Ágnes ismertette az elmúlt év bűnügy és baleseti statisztikáját és mutatta be a rendőrség által elkészített papíralapú Szentes 2004. évi bűnügyi és baleseti térképét. Az előadó elmondta, hogy ezt a térképet jobb lenne elektronikus formában elkészíteni, mert akkor további statisztikai következtetéseket lehet levonni, és jobban elemezhető lenne.
Szentes 2004. évi bűnügyi és baleseti térképéből részlet A térképre kattintva az kinagyítható!
Kiemelte a térfigyelő rendszer szükségességét, mert ha megfigyeljük a térképen a városközpontra jellemző bűncselekmények az alkalmi lopások, kerékpár lopások, garázdaság melyeket könnyebb lenne felderíteni térfigyelő rendszer támogatásával. A fontosabb megfigyelendő területekre is tett javaslatot az előadó (buszmegálló, Luther tér, Kossuth tér, Bugyi István patika előtt található kerékpártároló), mert a városközpontban történő bűncselekmények 90%-a ezeken a területeken történik.
Szentes városában 1145 az ismertté vált bűncselekmények száma 2004. évben. Személy elleni bűncselekmény (testi sértés) 58 db Közlekedési bűncselekmény 65 db Házasság, család nemi erkölcs 35 db Államigazgatási bűncselekmény 8 db Közrend elleni bűncselekmény 238 db Kábítószerrel való visszaélés 29 db Gazdasági bűncselekmény 33 db Vagyon elleni bűncselekmény 705 db Emberölés 1 db
Szentes városban történt balesetek statisztikája: Szentes városában halálos balesetek száma évről évre csökken. 2002-ben 7, 2003-ban 4, 2004-ben 1 halálos baleset történt. Sajnos a 2005-ös esztendő első hónapjában történt már két halálos baleset és még 11 hónap hátra van az évből, ami azt jelenti hogy az elmúlt esztendőhöz képes romlani fog a statisztikai adat. Ez talán a technika fejlődésének és a közlekedési morál romlásának is betudható ez a változás. A súlyos sérüléssel járó balesetek száma 2004-ben 36 volt, könnyű sérüléssel járó pedig 52, anyagi káros balesetek száma pedig nőtt mert az elmúlt évben 115 db volt és két évvel ezelőtt 108, ez azt jelenti, hogy 0,8 százalékkal nőtt ezen fajta balesetek száma. Szentes belterületén 12 súlyos és 34 könnyű sérüléssel járó baleset történt 2004-ben. Ezen balesetek körülményeit megvizsgálva kiderült, hogy a balesetek 80-90%-ánál az elsőbbség meg nem adása, a gyorshajtás, a szabálytalan előzés és a kanyarodási szabályok be nem tartása volt az elsődleges okozati tényező. A rendőrség munkáját elősegítené és ezen statisztikák javulását előidézheti egy traffipax készülék (jó példa Hódmezővásárhely), és a térfigyelő rendszer.
A tanácskozás pedig Barát László KEF koordinátor beszámolójával folytatódott, amikor is ismertette annak a felmérésnek az összegzését, amelyben a fiatalok egészségkárosító szokásait mérték fel 2004 szeptemberében. Ekkor a szentesi 13-18 éves iskolába járó fiatalok körében vizsgálták a dohányzás, alkohol-és kábítószer fogyasztás elterjedtségét és okait.
Az összegzés rövidített kivonatos anyaga: Fiatalok egészségkárosító szokásai Készítette: Barát László KEF koordinátor
2004 szeptemberében a szentesi 13-18 éves iskolába járó fiatalok körében vizsgáltuk a dohányzás, alkohol-és kábítószer fogyasztás elterjedtségét és okait. A kutatás során az ESPAD kérdőív városra adaptált, a bűnmegelőzési bizottság kérésének megfelelően kibővített változatát használtuk. A 1343 értékelhető önkitöltős kérdőív adatait dolgoztuk fel, ami reprezentálja 13-18 éves populációt iskolatípus, nem és életkor szerint, ami lehetővé teszi, hogy a vizsgálat megállapítási nem csak a válaszolókra, hanem a teljes populációra vonatkoztassuk. A dohányzás, alkohol és kábítószer-fogyasztás, mint egészségkárosító magatartás azért került a vizsgálat középpontjába, mert a helyi közösség szintjén problémaként észleljük, következményei nem csak egyéni, hanem közösségi szinten is érezteti hatását. (Gondoljunk csak a sorozatosan visszatérő közterület-rongálásokra, a hajnalban hangoskodó részeg fiatalokra, vagy akár a kocsmai verekedésekre.) Tehát alapvetően normaszegő, azaz deviánsviselkedésnek minősítjük, azonban néhány dilemma felmerül ezzel kapcsolatosan, hiszen a dohányzásra, alkohol és a kábítószer fogyasztásra is más, más társadalmi normák vonatkoznak, elterjedtségük és veszélyességük megítélése is más. A felnőtt lakosság körében végzett felmérések egyértelműen igazolják, hogy leginkább a kábítószer-fogyasztást (de a kiskunhalasi, illetve az általunk készített felmérés eredményei is ezt támasztják alá) ítélik legveszélyesebb egészség károsító viselkedésnek. Természetesen a különböző szerek, az alkalmi és rendszeres fogyasztás veszélyességének megítélése, elfogadottsága más és más. Az kábítószer-fogyasztás szélesebb körű megjelenése viszonylag új jelenség társadalmunkban, valamint kultúránkban, nincs olyan hagyománya így szabályrendszere sem, mint a dohányzásnak és az alkoholnak. Míg a másik két egészségkárosító szokás legális így hozzáférhető, fogyasztásuk szabályozott, habár társadalmi csoportonként eltérő, addig a kábítószerek az illegális élvezeti cikkek. A felnőttek és a fiatalok információi is újak és olykor egymásnak ellentmondóak. A vizsgálatunkban a fiatalokra vonatkozóan az egyszeri-kétszeri kipróbálást még nem, azonban a rendszeres fogyasztást, a szerekkel való visszaélést, már deviánsviselkedésnek tekintjük.
Hipotézisünk szerint a dohányzás és az alkohol-fogyasztás terültén kisebb mértékű változásokra számítunk. Míg a kábítószer-fogyasztás esetén a kipróbálók és a rendszeres fogyasztók arányának növekedésére, illetve a használt és kipróbált szerek skálájának bővülését prognosztizáljuk.
I. Dohányzás:
A gyermekek több mint a tizede már 11 éves korban vagy még azt megelőző életkorban kipróbálja a cigarettázást, majd az életkor előrehaladásával 14 éves korig szintén közel 10% azok aránya, akik ebben az életkorban próbálják ki először a cigarettát, majd 14 éves kor után az első alkalommal rágyújtók aránya folyamatosan csökken. Azaz minél korábbi életkorban próbálja ki valaki a dohányzást annál valószínűbb, hogy későbbi életkorban rendszeres dohányossá váljon.
A dohányzást tekintve megállapítható, hogy a szentesi 12-18 évesek több mint negyed része tekinthető rendszeres dohányosnak, azaz vizsgálatunk szempontjából deviánsnak. Ebben az adatban az általános iskola 7-8 évfolyamára járó gyerekek adatai is benne foglaltatnak, akik körében a rendszeres dohányzás még nem elterjedt, de a közel 10%-os arány az 1997-ben végzett kutatás eredményénél valamivel magasabb. Tehát enyhe negatív tendenciáról beszélhetünk. Az életkor előrehaladtával a gyermekek egyre nagyobb hányada dohányzik rendszeresen, a középiskolába járók 40%-a napi rendszerességgel, 14 % pedig erősen dohányzik. Ugyanakkor egyre kevesebben vannak azok, akik még nem próbálták ki a dohányzást.
II. Alkoholfogyasztás
A dohányzással szemben, ahol az azonos korosztály esetében 7 évvel korábbi helyzethez képest minimális változások történtek, addig kutatásunk a fiatalok alkoholfogyasztásának tekintetében egyértelműen negatív jellegű tendenciákra derített fényt. De a hasonló paraméterekkel rendelkező város Kiskunhalas fiataljaival összehasonlítva is rosszabb eredményekkel rendelkezünk. Az első kipróbálás életkora szesztípusonként valamelyest eltér, de az első kipróbálás korábbi életkorra tolódik. A dohányzással összevetve az alkohollal való első találkozás a családban, szülői kontroll mellett, családi események alkalmával történik. Az alkohol esetében világosan látszik, hogy a családok mindennapi életének sokkal szervesebb része, mint a dohányzás. A közvetlen normakörnyezetet vizsgálva látszik leginkább, hogy az alkoholfogyasztáshoz vezető út a családból indul. Az általános iskolás gyereke közül azok, akik már ittak szeszesitalt. A gyerekek közel 50% számolt be arról, hogy szűkebb-tágabb családjában van olyan személy, aki rendszeresen fogyaszt nagy mennyiségű alkoholt. Ezen, fiatalok többsége középiskolás korára már rendszeres alkoholfogyasztóvá válik, baráti és szórakozási alkalmakkor esetükben az ital is jelen van, a családi mintázatoknak megfelelően közülük kerülnek kis mértéktelen, sűrűn nagymennyiséget fogyasztók, és a súlyosan lerészegedők.
2004-re 10%-kal csökkent azon fiatalok száma, akik teljesen absztinensek. Jelentősen növekedett az otthon családi környezetben alkoholt fogyasztó fiatalok aránya, ami egyrészt lehet pozitív eredménye is, hiszen ilyen alkalmakkor a szülői kontroll a fogyasztásra is kiterjed, viszont az adatok elemzése arra is rámutat, hogy a családok közel fele rendelkezik olyan családtaggal, aki rendszeresen iszik nagymennyiségű alkoholt, ami valószínűsíti, hogy a gyermekek alkoholfogyasztásával is elnézőbbek ezekben a családokban. E veszélyt látszik alátámasztani, hogy egyre korábbi életkorban próbálják ki a fiatalok a szeszesitalok valamelyikét, valamint, hogy középiskolás korra, amikor a szülői kontroll gyengül a kortársak befolyása nő, és szabadidős tevékenységek a családi keretek közül a baráti társaságokban szerveződik. A barátokkal közös szórakozás alkalmával a középiskolás fiatalok harmada a kocsmát is útba ejti.
A középiskolások 11% nyilatkozott úgy, hogy az alkohol hatására veszekedésbe, 6% pedig dulakodásba keveredett. 7,3%-nak volt balesete az alkoholfogyasztás miatt, tizedüket ittas állapotában meglopták.
4,2%-nak pedig problémája volt a rendőrséggel az alkohol miatt.7% létesített alkoholos befolyásoltság alatt később megbánt, 4% védekezés nélkül teremtett szexuális kapcsolatot. 8% nyilatkozott úgy, hogy az alkohol-fogyasztás következtében rongálást követett el közterületen. A fiatalok 10% vált bűncselekmény áldozatává az alkoholfogyasztás következtében, közel azonos arányban követtek el szabálysértést, bűncselekményt az ital miatt. Közel huszaduk olyan alkalmi kapcsolatot teremtett, melynek következményei egész életükre hatással lehet.
A fiatalok alkoholfogyasztása és az iskolai igazolatlan mulasztások közötti erős kapcsolatot. Míg a szeptember hónapban alkoholt nem fogyasztó fiatalok csupán 1%-a hagyott ki tanítási napot igazolatlanul, addig a fogyasztási alkalmak növekedésével a hiányzók aránya egyenletesen nő, a hét közben is italozó fiatalok 35%-a hiányzott legalább igazolatlanul egy napot az iskolából.
III. Kábítószerek:
A megkérdezet fiatalok 14,1% nyilatkozott úgy, hogy már kipróbálta a kábítószerek valamelyikét. Az általános iskolások 4,4%, a középiskolásoknak, viszont már 24,1%. Ezek a kérdőívben felsorolt kábítószerekre vonatkoztak, e tekintetben nem szerepelt a gyógyszer és az alkohol együttes használata. Ha kábítószert már kipróbálók számát összeadjuk azokkal, akik ugyan a felsorolt kábítószereket még nem, de az alkoholt gyógyszerrel már kipróbálták az összes megkérdezett fiatalok vonatkozóan 23,6%. Továbbá, ha számításba vesszük azokat a fiatalokat is, akik a kérdőívben arról nyilatkoztak, hogy akár a kipróbálásról, akár a fogyasztásról, nem adnának őszinte választ, akkor az arány, akár 17,8%-kal is nőhet, ami csak a teljes pesszimizmus esetén valószínűsíthető (41,4%). A nem bevallók csoportjának összetétele az ilyen mérvű pesszimizmust nem igazolja, hiszen döntő többségüket az általános iskolások alkotják, közülük 25%-a nyilatkozott úgy, hogy nem mondaná, meg ha fogyasztott volna marihuánát, míg a középiskolásoknak csak 10%-a. Azonban feltételezhető, hogy közöttük vannak már kipróbáló, vagy fogyasztó fiatalok. Az iskolák érintettségéről az intézmények megnevezése nélkül elmondható, hogy két általános iskola a fiatalok válaszai alapján „nem érintett”, a legmagasabb érintettség estén a gyerekek 7%-a próbált már ki valamilyen kábítószert. A középiskolák vonatkozásában a legalacsonyabb érintettség is 15%, a legmagasabb, pedig 40%. Két középiskola az átlag (24,1%) alatti, három, pedig a feletti mértékben érintett. (a válaszok alapján bevallott kipróbálok).
1997-ben a megkérdezett fiatalok 8,9% próbálta már ki a kábítószerek valamelyikét 5,5% kipróbáló és 3,4% volt rendszeres fogyasztó közülük 2,4 % számolt be lelki, vagy fizikai függőségről. Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a nyolc évvel korábbi eredményekkel megállapítható, hogy 7 év alatt mind az általános iskolás korosztály, mind a középiskolások esetében a kábítószert kipróbálók, illetve használók aránya megkétszereződött.
Kábítószerek ismertsége a fiatalok körében: A fiatalok között ismeret alapján a kábítószereket három csoportra oszthatjuk ismert, közepesen és kevésbé ismert szerekre. A legismertebb öt kábítószer típus, melyek ismertsége 90% körüli a fiatalok körében a kokain, heroin, extasy, nyugtatók és marihuána, ezeket követi 65% ismertségi szinten az LSD és az amfetaminok, majd 30% körüli ismertsége a Crack-nek, ópiátoknak és metadonnak, míg legkevesebben 18,3% a mágikus gombáról hallottak. A fiatalok közül legtöbben az első kipróbált szerként a marihuánát említették, ezt követik a nyugtatók, majd az extasy. A szerves oldószerek, LSD, és az altatót orvosi javaslat nélkül említették még néhányan, egy-egy fiatal említette első szerként az ópiátokat és a mágikus gombát. A marihuánát a fiatalok 13%-a használta, 5%-uk egyszer kipróbáló, 3-5 alkalommal használta 2%-uk, míg rendszeres fogyasztónak tekinthető a fiatalok 4%-a, a marihuánát kipróbálok harmada.
Az elmúlt 30 napban, ami szeptember hónapot jelenti a gyerekek 3,5%-a fogyasztott marihuánát, 2% nyugtatót orvosi javaslat nélkül, 1,5% valamilyen ópiát-származékkal, közel ugyanilyen arányban, pedig extasyval éltek vissza. 1%-uk LSD-t használt és hasonló arányban valamilyen szerves oldószert. A megkérdezettek 56%-a nem tudja, honnan lehetne hozzájutni a marihuánához, ami azt jelenti, hogy azok is rendelkeznek erről információval, akik még nem próbálták ki a szert. Legtöbben a szórakozóhelyeket említették, mint beszerzési forrást (17%), tizedük a díler lakását. 6%-uk a közterületet, és szintén ilyen arányban az iskolát jelölték meg beszerzési forrásként.
Az összes megkérdezett fiatal 73%-nak nincs olyan barátja, aki extasyt használ. A középiskolások esetében ez már csak 73%. A középiskolások több mint tizedének néhány ilyen barátja van. 3% sok, míg 1% legtöbb barátja használ extasy-t. A marihuána, mint a legelterjedtebb kábítószer esetében az összes megkérdezett 76%-nak nincs olyan ismerőse, aki használná a szert a középiskolások esetében ez az arány már csak 62%. Köziskolások negyedének néhány, 4%-nak számos, míg 3% legtöbb barátja használja a kanabiszt.
A kábítószert már kipróbált fiatalok baráti társaságában, jóval magasabb arányban fordulnak elő marihuánát használó fiatalok, mint azon társaik esetében, akik még nem próbálták ki a kábítószereket. A kipróbálók 35%-nak, a próbálók 83%-naknem nincs olyan barátja, aki kanabiszt fogyaszt. A kipróbálók 9%-nak legtöbb barátja használja a marihuánáta nem próbálók esetében ez 0,5%.
Nemek közötti különbség A kábítószert kipróbáló megkérdezettek között valamivel többen vannak fiúk (56%) de a különbség nem nevezhető jelentősnek az összes megkérdettek nemek szerinti arányához viszonyítva (fiúk 51%).
Kipróbálók és az igazolatlan iskolai hiányzás A kábítószert kipróbáló fiatalok 25%-a hiányzott már igazolatlanul legalább egy napot az iskolából, míg a kábítószert ki nem próbálók esetében ez az arány csak 5%.
Kipróbálók és a gyakori ivás közötti kapcsolat A kábítószert kipróbáló fiatalok 59%-a ivott meg legalább öt italt egy alkalommal az elmúlt 30 napban, míg a kábítószerrel nem próbálkozó fiatalok esetében ez az arány csak 18%. Egy alkalommal fogyasztók aránya duplája a kábítószert már kipróbálók csoportjában (8%-19%). A kábítószert kipróbálók 40%-a ennél több alkalommal fogyasztott nagy mennyiségű szeszesitalt, addig ez az arány a nem próbálók esetében 10%. Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy a rendszeresen nagyívók között milyen arányban fordulnak elő a kipróbálók, azt látjuk, hogy a nagyívók csoportjának 50%-a közülük kerül ki. Tehát nem minden nagyívó tekinthető kipróbálónak, de ha valaki nagy ívó nagyobb valószínűséggel próbálta, vagy próbálja ki a kábítószereket. A kábítószert már kipróbálók több mint fele a megkérdezést megelőző hónapban legalább egyszer berúgott, míg azok közül, akik a kábítószert nem próbálták ki csak 13%-uk. A kábítószert kipróbálók negyede 3 vagy több alkalommal itta magát részegségig.
Kipróbálók és a dohányzás kapcsolata A rendszeres, azaz napi dohányos és a kábítószer kipróbálók 76%-a, míg a nem próbálók esetében 22% a napi rendszerességgel dohányzó. Az erős dohányosok, közé tartozik kipróbálók, több mint egy negyede, a nem kipróbálók 4%-val szemben. Tovább az erős dohányosok több mint 50%-a már kipróbálta a kábítószerek valamelyikét. Tehát rendszeres nagymennyiségű alkoholfogyasztás és a rendszeres erős dohányzás valószínűsíti a kábítószerek kipróbálását is. A rendszeres használók között ez az összefüggés még erősebb.
Kipróbálók lakóhelye A kábítószert kipróbáló fiatalok lakóhely szerinti megoszlás alapján 62,3%-a szentesi lakos 15,3%-a lakótelepi környezetben, 40,2 % családi házban él. A kipróbálók 38,7%-a nem Szentesen lakik, 17,2%-a községben, 21,2% más városban él. A kollégisták 18%-a próbálta már ki a kábítószerek valamelyikét. Az alábbi táblázat jól láttatja, hogy nincs jelentős különbség az összes megkérdezett középiskolás és a kábítószert már kipróbált fiatalok lakóhelye szerint. Legnagyobb eltérés (5%) a községben lakók között található. A községiek a populációhoz képest alulreprezentáltak a kipróbálók között. Míg a szentesiek valamivel felül reprezentáltak. A más városban lakók a teljes populációnak megfelelő arányában vannak jelen a kipróbálók között.
Javaslatok:
A tanácskozáson résztvevők elfogadták a 2005. évi akció tervet, amelyben található egy újabb felmérés, amely egy Közbiztonsági felmérés. A Közbiztonsági kérdőív a környező településekkel közösen az egyes települések lakosságának 5%-ának felmérését jelenti, amelynek első kérdése, hogy Ön szerint megfelelő-e ........ (Szentes, Szegvár, ....stb.) városban/községben a közbiztonság?
A kérdőívet ITT tekinthetik meg formátumban! Szentes, 2005. 02. 06.
|