Tűz van babám, tűz van!
Flórián napi képes összefoglaló
Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak, az "Isten tűzoltójának" alakját. A tűzoltók számára Flórián a tűzoltómunka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaink megsegítését.
2005. május 1-én a szentesi tűzoltók is megemlékeztek védőszentjükről Szent Flóriánról. Az ünneplésük a tűzoltólaktanyában kezdődött, majd a sportpályára vonultak, ahol megelevenítették a tűzoltás múltját és jelenét!
A Flórián napi megemlékezés a tűzoltó laktanyában kezdődött, amikor is kihirdették a tűzoltóság által kiírt rajzpályázat eredményét.
Az rajzpályázatra óvodások és iskolások összesen 122 rajzot küldtek be.
A rajzpályázat végeredményét ITT tekinthetik meg!
A rövid eredményhirdetés után a tűzoltók kocsijukra pattantak és ki-ki korabeli ruhába öltözve és korabeli járművön vágott neki a Kossuth utcai felvonuláshoz.
A "két lóerős" tűzoltó kocsik vezették fel a legmodernebb technikával felszerelt mentőszereket.
A sportpályán való leparkolás után Kajtár István tűzoltó parancsnok köszöntötte a Szentesi Majális keretében a Flórián Napon megjelent vendégeket, amely után Szűcs Lajos alpolgármester megnyitotta a majálisi programokat.
A protokolláris köszöntők után igazi meglepetéssel készültek a szentesi lánglovagok. Ez a meglepetés egy korabeli jelenet, amely humorral átitatva megmutatta a régi idők tűzoltását.
Hát kezdődjön a történet! Egy bugris paraszt hegyek nedvét iszogatva, pipájára gyújtva ült a szalma tetején, amikor a pipájából a hamu a szalmára hullott. A szalma pedig nem volt rest és máris lángra lobbant.
- Segítség! Segítség! - kiáltott a paraszt a pusztába.
A jajveszékelést a délibáb meghallotta és riasztotta a lovagokat, a lánglovagokat.
- Gyüjjenek má' kendek, oszt óccsák má' el a kis szalmámat! - kérleli a paraszt a tűzvitézeket.
Azok pedig gyorsan összegyűltek és fejüket vakarva azon tanakodtak, hogy akkor most, mit is csináljanak.
Meg is volt a tanácskozás eredménye, mert először is szíjat akartak hasítani a paraszt hátából. És ha már tűz van akkor előkerült a szalonna is, hogy kihasználják a meleget, mert a szalmát már nem igazán lehet megmenteni.
- Ne egyen kend! Gyűjjön, oszt' ócssa el a tüzet - kiabált a paraszt!
- Hogy az ördög pörkölje meg magát! - kapja válaszul a paraszt.
Neki is láttak a legények az oltásnak, csakhogy a tűzoltó vödör olyan lukas volt mint egy szita. Több ment a vízből a csizmába, mint az égő boglyára.
Nem volt mit tenni a lovakat kifogták a kocsikból és összeszerelték a fecskendőt. Még az oltás előtt mindenesetre fülön csípték a oktondi parasztot.
Persze a locsoló tömlő hasonló volt a vödörhöz, mert ezer lyukból spriccelt a víz és a végén csak úgy folydogált a locsolóvíz.
Miután sikerült megfékezni a lángokat, csak ekkor jött az igazi móka.
A Flórián nap reggelén három újonc tette le az esküt, akiknek első feladatként az égő szalmabálához kellett pumpálniuk a vizet. A többiek figyelmeztették őket, hogy a műsor alatt lehet, hogy egy-két csepp rájuk is fog menni, de semmivel ne törődjenek, csak pumpálják tovább a vizet. Csakhogy ők nem tudták, hogy az újoncok első tűzesetükkor egy kiadós locsolást kapnak, és most maguknak kellett pumpálni a saját locsolóvizüket.
Gatya nem maradt szárazon, és persze utána minden újoncnak meg kellett kóstolni a paraszt lőréjét is, amelyet a legbátrabbak is visszautasítottak. Ez volt az igazi kihívás, nem pedig a tűzoltás.
A mókás jelent után jöttek az igazi lánglovagok, akik egy igazi tűzoltást és műszaki mentés mutattak be a több szász érdeklődőnek.
A Flórián nap hátralévő részében mindenki megtekinthette a kivonult tűzoltóautók felszerelését, majd a lánglovagok családi nap keretében folytatták az ünneplést a laktanyában.
Szentes, 2005. 05. 03.
