Szentesi műhelyfüzetek

Nagy tisztelettel köszöntöm a megjelent érdeklődőket! - kezdte mondandóját 2006. december 7-én a Megyeháza vörös termében Labádi Lajos kötetszerkesztő a Barta László: A szentesi örökváltság című a Szentesi műhelyfüzetek sorozat 9. darabjának bemutatóján.

Ebben a körben közismert, hogy több évtizedes hagyománya van Szentesen a helytörténeti kutatásnak és írásnak, valamint a helytörténeti tanulmányok megjelentetésének. Számos kiadvány reprezentálja az elért eredményeket; ezek felsorolásától most eltekintenék.

Jövőre lesz 10 éve, hogy a városi önkormányzat és a könyvtár mellett a Szentesi Levéltár is bekapcsolódott a helyi könyvkiadásba. Szerzőként és szerkesztőként addig is tevékenyen részt vettünk a helytörténeti kiadványok létrejöttében, de önállóan előállított könyvekkel csak ritkán rukkoltunk elő.

Több oldalról érzékelt igénynek tettünk eleget akkor, amikor 1997-ben útjára indítottuk a Szentesi Műhely Füzetek című helytörténeti sorozatunkat. A „műhely” kifejezést kettős értelemben használtuk: egyrészt azt jelen-tette, hogy a Szentesi Levéltárban őrzött iratok felhasználásával készült helytörténeti munkák közzétételére törekszünk; másrészt kifejezte azt is, hogy a sorozat darabjait saját technikai eszközeinkkel állítjuk elő, mi szerkesztjük, mi végezzük a képek kidolgozását, a nyomdai előkészítést...stb. Ez kezdetben természetesen behatárolta lehetőségeinket, hisz csak kisebb terjedelmű dolgozatok megjelentetésére gondolhattunk, kis példányszám-ban és szerény külsővel. (A sorozat első darabját például még házilag sokszorosítottuk, és emlékezetem szerint mindössze 50 példányban jelentettük meg.)

Sorozatunk életében minőségi változást jelentett, amikor a városi ön-kormányzat felvállalta a mecénási szerepet, és anyagiakkal is támogatta kiadványainkat. Ez lehetővé tette az igényesebb külsőt, és a nagyobb példány-számot. A sorozat utóbbi darabjai küllemileg már valamivel tetszetősebbek, és a példányszám is 2—300-ra növekedett.

Ennyi bevezető után térjünk rá összejövetelünk programjára. A meg-hívóból és a Szentesi Élet utóbbi számaiból is kiderülhetett, hogy ebben az évben a Szentesi Műhely Füzetek c. sorozat két újabb kötete került ki a nyomdából: az egyik Barta László: A szentesi örökváltság című munkája (a sorozat 8. darabja); a másik pedig Balázs György: A szentesi kubikosság a két világháború között című munkája (a sorozat 9. darabja). Barta László nyugalmazott levéltár-igazgató könyvét én mutatnám be; Balázs György nyugalmazott főiskolai tanár munkáját (A Szentesi Örökváltság) pedig Poszler György barátom ismerteti.

Általánosan ismert, Szentes város lakói az országban elsők között, 1836-ban örökváltsági szerződést kötöttek földesuraikkal, a Károlyi grófokkal. Az 1836. évi szerződést pótszerződés követte (1837), amely végleg megszakította a város és a földesurak feudális kapcsolatát. Szentes a szerződés révén kiemelkedett az egyre súlyosabb válságba süllyedő hűbéri rendszerből. Lakóinak jelentős része alávetett jobbágyból szabad paraszti birtokossá vált, s megnyílt az út a gyorsabb ütemű polgárosodás előtt.

A város történetének e rendkívül fontos eseményét dr. Barta László A szentesi örökváltság címen 1966-ban doktori disszertáció keretében feldolgozta. A hiánypótló munka 1979-ben nyomtatásban is megjelent 450 példányban, a Csongrád megyei könyvtári füzetek 10. köteteként (szerk.: Péter László). A szerény küllemű, rota eljárással készült kiadvány az eltelt 25 év alatt régen elfogyott, szinte hozzáférhetetlenné vált. Jogos igényként merült fel az értékes mű újbóli, igényesebb küllemű kiadása. A könyv idén történő újbóli megjelentetése mellett több érv is szólt: 2006. január 10-én ünnepeltük az 1836. évi örökváltság 170 éves évforduló-ját; a szerző, dr. Barta László 2006. január 31-én töltötte be 70. életévét, így szép megemlékezést jelent a 40 évvel ezelőtt megírt, egyik legfontosabb munkájának bővített újrakiadása.

Szentes, 2006. 12. 18.