100 éves a Bökényi duzzasztó

Száz esztendeje adták át rendeltetésének a Bökényi duzzasztót és hajózsilipet. Az évforduló alkalmából emlékülést szervezett Szentesen a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Hidrológiai Társaság valamint a Víz Világ Partnerség Magyarország. A rendezvényen a szervezők aláírták a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés támogatását célzó együttműködési megállapodást.

Európa első vasbeton vízépítési műtárgyát, a bökényi vízlépcsőt és hajózsilipet 100 éve avatták fel. A Körösök Békés megyei szakaszán ettől a létesítménytől (is) függ a teherhajózás.

A vízlépcső kiépítése mellett érvelő szakemberek - a turisztikai és sportcélon túl - a teherszállításra is alkalmassá tennék a Körösöket. A bökényi vízlépcső, ha újjáépülne természetbarát vízi úton lehetne a szállítmányozást megoldani. Erről tartottak 2006. augusztus 1-én szakmai fórumot Szentesen, ahol a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, dr. Kováts Gábor hangsúlyozta, az 1906-ban felavatott vízlépcsőnek köszönhetően a Körös hajózható volt Békésszentandrásig, majd az ottani duzzasztó megépülésével Békésig.

- Amikor romokban hever a vasút, közútjainkon elviselhetetlen a forgalom, tömegáruk esetében, melyeknél nem elsődleges az idő, a vízi szállítást kell szorgalmazni. Műtárgyak, hajók, kikötők, felvezető utak kellenek, és elfogadható tarifapolitika - summázta véleményét az elnök.

Bak Sándor, a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője is megerősítette, a bökényi beruházás Békés megye szempontjából a kereskedelmi hajózás lehetőségét hordozza magában.

- Ha a turisztikai és sportcélú hajóforgalmon túl akarunk lépni, kell a bökényi vízlépcső. A Nemzeti Fejlesztési Terv II-ben a Komplex Körös Projekt részét képezi a rekonstrukció, aminek vízgazdálkodási vonzata is lenne. Az öntözővíz-ellátás biztonsága is növekedhetne a fejlesztés eredményeként, de a hajózás a legfontosabb szempont - hangsúlyozta a vízügyi szakember.

A tanácskozáson Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója így fogalmazott:

- Ha a duzzasztót beüzemelik, az lelassítja a folyó vízmozgását. Átalakul az ökológiai rendszer. Ha a Körösök teljes szakaszán a hajózást megoldják, részletes környezeti hatástanulmányt kell készíteni arról, mi változik kedvezően, kedvezőtlenül az élővilágban. Vannak értékes élőhelyek és fajok, melyekről nem szabad megfeledkezni - mondta a szakember, és megemlítette a magyar bucót, azt a halat, amelyik Békésszentandrás felett, a duzzasztott részben nincs jelen, az alsó szakaszon viszont kiváló életteret talált magának.

A résztvevők a tanácskozás után a duzzasztónál megnézhetik az építkezésen készült fényképeket és egyéb archív anyagokat.

Hármas-Körös 5,6 folyókilométerében 1905-1907 között épült vízlépcső célja az, hogy a békésszentandrási vízlépcsőig lehetővé tegye a hajózást, és a folyószakasz mentén biztosítsa az öntözéshez szükséges vizet. Ez a mű volt az első vasbeton szerkezetű vízépítési műtárgy Magyarországon. A terveket dr. Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár készítette. A vas szerkezeteket a MÁVAG szállította. A duzzasztómű 35 m széles tűsgát, amely a mederbe lefektethető 27 db keretlábból 15 db tűtartó csőből és az azokra támaszkodó 350 db, 464 cm hosszú vörösfenyő gerendából áll. Az üzemi duzzasztás 3,53 m. A hajózsilip 10 méter széles és 68 méter hosszú. Az átzsilipelhető legnagyobb uszály 1000 tonnás. A kamra feltöltése és ürítése a zsilipfalban elhelyezett oldalcsatornák segítségével történik. A kapuszárnyak kézi mozgatású vasszerkezetek.

Szentes, 2006. 08. 08.