*** NAGY szentesi sportKÖNYV ***  

Erdélyszky Attila (Erdészki – a sajtóban tévesen) – labdarúgó

(Szentes, 1956, aug. 4.) Szülei: Erdélyszky Iván vízvezetékszerelő, Marton Piroska szakácsnő; Felesége: Hercz Katalin adminisztrátor.

Szentesen a 603. sz. Hódmezővásárhelyen a 602. sz. Ipari Szakmunkásképzőben tanult, épületgépészeti csőhálózatszerelő szakmunkásbizonyítványt szerzett (1970-1973), Szegeden a 600. sz. Ipari Szakképző Iskolában érettségizett (1975).

Szentesen a Baromfifeldolgozó Vállalat csőhálózatszerelője (1975-1981), a Kontavill csőhálózat- és berendezés-szerelője (1981-2001), közben kisiparos (1982-2005).

A Szentesi Vízmű SK (1967-1976, 1981-1987), a Szentesi Kinizsi TE (1976-1981) labdarúgója. Edzői: Szabó László (1966-1975), Mikecz Sándor, dr. Kalocsay Géza (1973-1974), Tóth István (1976-1981), Halász Sz. Antal (1979-1980), Balla Lajos (1980-1987).

Eredményei: Megyei Serdülőválogatottak Tornája 1. hely (Makó, 1971), Délmagyarországi Serdülőválogatottak Tornája 2. hely (Csongrád, 1972), NB III Ifjúsági Bajnokság 2. hely (1973), Csongrád Megyei Labdarúgó Bajnokság I. oszt. 3. hely (1977), 1. hely (1981).

Szentes járási területi válogatott (25x, 1971-1973), Csongrád megyei ifjúsági válogatott (20x, 1973-1974).

1. kép: Szentesi Vízmű–Bp. Vasas 2–1 (Ifjúsági mérkőzés, 1973) Csapatösszeállítás: Janiga László, 
Erdélyszky Attila, Fekete Sándor, Víg János, Kresák András, Biár Ferenc, Dora Imre, Csapó Lajos, 
Márté László, Magyar Márton, Kurilla Mihály (kinagyítható!)

"Csodálatos futballközegben élhettem, nagyon sok kiváló futballista, edző, vezető és nem utolsósorban intéző és szertáros között. A Kinizsi és a Vízmű csapatai között mindig nagy rivalizálás folyt, a szó nemes értelmében. Soha nem felejthető a két csapat szurkolótáborának hangpárbaja, amikor egymás ellen játszottunk.

Akkoriban 3000 néző is megjelent a megyei rangadókon, nagyon jó hangulatot teremtve. Sajnos ma már ez a fajta futballhangulat nincs. A szurkolók tiszta szívből szerették a játékosokat. Személy szerint nekem ez különösen jólesett.

Rengeteg tehetség játszott, akik példaképek voltak a fiatalok szemében. Csak néhányat említve a két csapatból: Virág István, Tar Gallusz, Szikora József, Ivanov Géza, Héri Kálmán, Babovka Géza, Jámbori Mihály, Garai „Pucus”, Jelenfi István, Miskur István, Víg András, Török Sándor, Erhardt Kálmán, Kádár József („Kacsa”), Makra Zoltán, Áfra Lajos, Orgovány Zoltán. Ezek közül Víg és Török az NB I-ben is bemutat- koztak a SZEOL AK színeiben. Na és a két magyar válogatott: Gujdár Sándor és Pusztai László a Szentesi Kinizsi anyaegyesületében nevelkedtek."

2. kép: Szentesi Kinizsi–Bp. Vasas 1–2 (Magyar Népköztársasági Kupa, 1977)

"Az 1976/77-es idényben a Magyar Kupa küzdelmeiben nagyon jól szerepeltünk a Kinizsi csapatával. Szentesre tudtuk hozni a patinás fővárosi csapatok közül a Vasas és BVSC együttesét és két kecskeméti (KSC, KTE) csapatot. A hazai meccseken meg is vertük őket. Véleményem szerint a hetvenes évek legjobb Kinizsi-csapat volt ez., amely sokkal nagyobb eredményeket is elérhetett volna, mint a megyei bajnokság 1. és 3. helyezése. Volt egy kiváló edzője Tóth István személyében, aki remek csapatot alakított ki. Imádtak bennünket a Kinizsi-szimpatizánsok. 

1976-ban volt egy szenzációs mérkőzés Hódmezővásárhelyen a Hódmezővásárhelyi Porcelán ellen, amelyet a Kinizsi 6:5-re megnyert a 90. percben rúgott góllal. Még most is élénken él bennem ez a csodálatos mérkőzés. Napokig beszédtéma volt. A 90 perc alatt nagyon sokszor üdvrivalgás és döbbent csend váltogatta egymást a 2000-es szurkolótáborban a vásárhelyi stadionban. A drámai mérkőzés végén mi örülhettünk. Ha akkoriban ezt a csapatot a vezetők együtt tudták volna tartani, akkor magasabb osztályban is megállta volna a helyét. Álljon itt a csapat összeállítása: Varga I. , Orgovány, Makra Z., Mészáros, Erdélyszky, Gránicz, Kádár, Makra K., Erhardt (Béres), Török (Kiss), Varga Á. (Gulyás). Ez a csapat a jó eredményekért 1978-ban egyhetes bulgáriai tengerparti üdülést kapott, ami felejthetetlen élményekkel gazdagított bennünket. 

Hogy ebben a patinás csapatban játszhattam, sokat köszönhetek Dukai Imre sportköri szakosztályvezetőnek és Tóth István edzőnek. Mindig jó szívvel gondolok vissza az ott töltött évekre, olyan családias hangulat uralkodott a klubnál, hogy öröm volt edzésre járni. Mérkőzések, edzések után is együtt maradt a csapat, amely az egységét erősítette. Barátok lettünk, tiszteltük egymást és vezetőinket. Többek között már ezért is megérte, hogy futballoztam. A szentesi színekért mindig tiszta szívből a legjobbat próbáltuk kihozni magunkból. Erre vagyok a legbüszkébb."

Bodrits István – 2006