Csíky László szobrai könyvben, két dimenzióban

A „Pipás székely"-től a „Táncoló székely"-ig

2007. március 31-én mutaták be dr. Csíky László orvos-szobrász gyűjteményes könyvét, mely három nyelven ajánlja az album lapozgatójának az alkotó műveit. A kötet ősbemutatójára a Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ dísztermében volt, ahol a legújabb Csíky alkotást Dr. Losonci Miklós művészettörténész, egyetemi tanár méltatta az alkotót.

Az ő teljesítménye elsősorban csöndes iróniától az erős szarkazmusig hosszabbodó szatíra, miközben karikatúra, szobor – elsőként és a lényeget illetően szobor – plasztikával kifejezett gondolat. A minőség ezt a magaslati fennsík állapotot tükrözi művészetében. Ámulat és ördöngös kézügyesség vezérli kezét és szellemiségét, melyhez egyre nagyobb mértékben társul a szerzett és tudatává alakított intellektus, annak orvosi és emberi energiája.

Mondhatjuk, Medgyessy Ferencnek, Németh Lászlónak, Csíky Lászlónak a munkásságában jelentős szerep jutott a medicinának. Csíky László mindvégig egyesítette és kiegyenlítette pályáján a gyógyító és a művészi tevékenységet, e kettősség egybeforrasztása eredményezte fáradhatatlanságát, melyhez a sport is biztos kondíciót jelen-tett, hiszen nem csak kutató és gyógyító orvos, nem csak szobrász lett, hanem országosan ismert kalapácsvető. Az ő Ady-fogalmazta „Értől az Óceánig” ívelő belső mozgása első fennmaradt kisplasztikájától, a „Pipás székely"-től Lincoln, Kossuth, Széchenyi értelmezéséig terjed, jó alkotástól a maradandó értékű művekig. A virtuozitáshoz a növekvő szellemiség társult, ez véglegesítette értékrendjét. A műfaj neve Csíky László. Karikatúra? Sokszor az. Szobrászat? A legtöbbször igen.

A könyvbemutatón többek között közreműködött Tréfás György debreceni operaénekes két példányban. Nem orvosi csoda, nem klónozva lett a népszerű énekes, de mégis orvosi közreműködésével volt jelen másodpáldánya, amit Csíky László készített.

Szentes, 2007. 04. 05.