Pedagógusnap 2007

A pedagógusok vállalják hivatásuk szerint, hogy nemzedékről nemzedékre megtanítanak bennünket írni, olvasni, számolni, egyáltalán gondolkodni. Hozzásegítenek bennünket az emberi eszmélés első pillanataitól kezdve ahhoz, hogy képesek legyünk az életet értelemmel megtölteni, hogy a dolgokat ne csak elszenvedjük, de a dolgoknak alkotó, közreműködő részesei is lehessünk.

Évszázadok során sokat, talán túlságosan is sokat változtak az elvárások, a szokások, a módszerek a pedagógiában is. Egy valami azonban a szüntelen változásban állandó maradt: a tanító, a tanárember, a pedagógus személye. Talán nem véletlen, hogy sohasem az oktatás rendszerét, hanem tanárainkat, a tanító embert őrizzük emlékezetünkben. Így történt ez 2007. június 1-én az Ifjúsági Házban, ahol a Pedagógus Nap alkalmából városi elismerésben részesültek azok a szentesi pedagógusok, akik hosszú ideje kimagasló teljesítményt nyújtottak.

Díszdiplomások

1. Dr. Imre Ernőné sz. Zanka Irén (vas)

1942-ben a révkomáromi Református Tanítóképzőben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. Először a csákvári református általános iskolában, majd 1948–51. között a Fejér megyei Csabdi állami általános iskolában tanított. 1949-től 1953-ig a budapesti Pedagógiai Főiskolán matematika-fizika-kémia szakon általános iskolai tanári tanulmányokat folytatott. 1951-től nyugállományba vonulásáig, 1984-ig a szentesi Petőfi Sándor Általános iskolában matematika-fizika szakos tanárként dolgozott.

Jogutód intézményként a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar Pedagógiai Intézet dr. Imre Ernőnének vas díszoklevelet adományoz.

Gansperger Jánosné sz. Mátéffy Edith (vas)

1942-ben a Kecskeméti Horthy Miklós Református Tanítóképző Intézetben szerezte meg tanítói oklevelét. A Békés megyei Dobozon, majd a Dunántúlon tanított, 1963-tól1983-ig, nyugdíjba vonulásáig a Köztársaság Téri Általános Iskolában dolgozott. Ezután még nyugdíjasként 1990-ig a Hámán Kató Általános Iskolában tanított. 48 évig dolgozott pedagógusként.

Jogutód intézményként a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar Pedagógiai Intézet Gansperger Jánosnénak vas díszoklevelet adományoz.

Kónyi Sándor (vas)

1942-ben szerezte meg a Tisza István Tudományegyetemen történelem-latin szakon a középiskolai tanári oklevelét. Az 50-es évek elején orosz szakon is képesítést szerzett. 1964-ig folyamatosan tanított a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban, ahonnan a szegedi József Attila Tudományegyetemre került orosz nyelvet oktatónak. Nyugdíjba vonulása óta ismét Szentesen él és nyelvészettel és filozófiával foglalkozik.

Jogutód intézményként a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Dékánja Kónyi Sándornak vas díszoklevelet adományoz.

Mészáros Júlia (arany)

1957-ben szerzett magyar-történelem szakon középiskolai tanári oklevelet a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az egyetem elvégzése után Csanytelekre került tanítani, majd Szentesre a Berekháti Általános Iskolába (ma Gróf Széchenyi I. Általános Iskola). Egy tanévet töltött a városszéli iskolában, majd főhivatású nevelőtanári állást vállalt a középiskolai leánykollégiumban. Ez döntő lépés volt az életében, 10 évet töltött itt, hiszen hivatásává vált a faluról, tanyáról, gyakran csonka családból bekerült fiatalok nevelése.

1970-ben kérték fel az akkori Művelődési Osztály vezetésére. A hetvenes években nagyon nagy feladatot jelentett az óvodába feljövő népes korosztályok elhelyezése.

Az általános iskolák vonatkozásában is a megnövekedett létszám diktálta a feladatokat. Ebben az időszakban is színvonalas kulturális élet jellemezte a várost. A könyvkiadási tevékenység ebben az időben is jelentős volt.

1989-ben nyugdíjba ment, de ezután is még évekig tanított előbb a Horváth Mihály Gimnáziumban majd a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolában.

Nyugdíjasként is igen aktív társadalmi életet él, több kiadványhoz kérték fel lektornak és 70. születésnapja alkalmából a Városi Könyvtárban zenés-irodalmi beszélgetés készült Vele.

1959-től, több mint négy évtizeden át szolgálta Szentesen a nevelést, oktatást és a művelődést. Közmegbecsülésnek örvend.

Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Dékánja Mészáros Juliannának arany díszoklevelet adományoz, melyet szeptemberben az egyetem tanévnyitó ünnepségén fog átvenni.

Tóth Jánosné sz. Kincses Klára (arany)

1957-ben a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakon középiskolai tanári diplomát szerzett. Végzése után az első tanévben a Szolnok megyei kunmadarasi, majd az ezt követő tanévtől a Damjanich, 1958-tól a Köztársaság Téri Általános Iskolában tanított. 1972-től igazgatóhelyettesként dolgozott 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig. Szaktárgya tanításában fontos feladatnak tartotta, hogy diákjai a város történetével is megismerkedjenek. A lelkesedésének köszönhetően tanítványai közül többen választották a történelemtanítást, sőt a történész-kutatómunkát élethivatásként.

Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Dékánja Tóth Jánosnénak arany díszoklevelet adományoz.

Földi Vilmos József (arany)

1957-ben szerezte meg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem-magyar szakon középiskolai tanári oklevelét. 1957/58-as tanévben a szentesi Köztársaság Téri Általános Iskolában, majd a Középiskolai Fiúdiákotthonba került főhivatású nevelőtanárnak. 1961-64 közötti években igazgatói teendőket is ellátott, majd néhány év után 1969-től ismét átvette a Fiúkollégium vezetését. Közben 1968. januárjától 1969-es tanév befejezéséig a Horváth Mihály Gimnáziumban tanította szaktárgyait. 1993-ban ment nyugdíjba a Terney Béla Középiskolai Kollégiumból.

A kollégium világa egész életét meghatározta, a gyerekek szeretete, a nevelőtársak tisztelete, a színes kollégiumi élet szorgalmazása jellemezte vezetői munkáját. Ezzel egyidőben sokáig volt a városi pedagógus szakszervezet titkára. A nyugdíjas éveiben sem szakadt el a kollégiumtól, szívesen segítette, segíti utódait.

Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Dékánja Földi Vilmos Józsefnek arany díszoklevelet adományoz, melyet szeptemberben az egyetem tanévnyitó ünnepségén fog átvenni.

Keresztes Nagy Imréné sz. Farkas Katalin (arany)

1957-ben a szegedi Keméndy Nándorné Tanítónőképzőben szerezte meg általános iskolai tanítói oklevelét. Gyakorló évét és 1 tanévet a Bokrosi, 1958-tól 1965-ig a Damjanich Általános Iskolában dolgozott. 1965-től 1993-ig, nyugdíjba vonulásáig a Petőfi Sándor Általános Iskolában tanított. Képesítést szerzett a női gyakorlati foglalkozások tanítására, valamint alapfokú népművészeti szakkörvezetői munkára. Ezt hasznosította is, mert 25 évig Nagymágocson vezetett felnőtt kézimunka szakkört. Évekig volt iskolai és városi napközis munkaközösség vezető. Mint nyugdíjas 1994/95-ös tanévben napközis nevelőként dolgozott a Koszta József Általános Iskolában.

Jogutód intézményként az Eötvös József Főiskola Keresztes Nagy Imrénének arany díszoklevelet adományoz.

Dr. Kovalovszki Lajosné sz. Jármai Magdolna (arany)

1957-ben a szegedi Keméndy Nándorné Tanítónőképzőben szerezte meg általános iskolai tanítói oklevelét. Előbb a szegedi Szilléri Sugárúti Általános Iskolában tanított, majd a szegvári, ezt követően pedig 5 évig a Deák Ferenc Általános Iskolában dolgozott. 1966-tól 1973-ig a Külterületi Iskolák Igazgatóságánál igazgatóhelyettesi munkát végzett. 1973-ban a Kossuth Téri Általános Iskolában 1 évig igazgatóhelyettesként dolgozott. 1980-tól 1986-ig a Tanácsköztársaság Úti, a mai Koszta József Általános Iskola igazgatóhelyettese, majd 4 tanéven keresztül igazgatója volt. 1993-ban ment nyugdíjba. Fáradhatatlan munkabírása, tenni akarása mindig példaként áll a feljövő, hivatását igazán szerető pedagógusok előtt.

Jogutód intézményként az Eötvös József Főiskola dr. Kovalovszki Lajosnénak arany díszoklevelet adományoz.

Lakatos Zoltánné sz. Miskolczi Julianna (arany)

1957-ben a szegedi József Attila Állami Tanítóképzőben szerezte meg tanítói oklevelét. Gyakorló évét a Hékédi, majd 1958-tól az Erzsébet Téri Általános Iskolában dolgozott 1991-ig, nyugdíjba vonulásáig. Az alsó tagozat valamennyi osztályában az évek folyamán minden tantárgyat tanított, dolgozott az iskolaotthonos rendszerben, valamint napközivezetői tisztet is ellátott. Munkaközösségvezetőként is nagy szakmai tudással dolgozott, melyet elismertek kollégái.

Jogutód intézményként az Eötvös József Főiskola Lakatos Zoltánnénak arany díszoklevelet adományoz.

Oltyán Lajos (arany)

1957-ben a Szegedi József Attila Állami Tanítképzőben szerezte meg tanítói oklevelét. 1968-ban szerzett második oklevelet a JATE Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakon. A közoktatás és a közművelődés számos színterén dolgozott az elmúlt négy évtized alatt. Volt általános iskolai tanító, tanár, művelődési- és tanulmányi felügyelő, politikai munkatárs, művelődési ház igazgató és közel másfél évtizedig a Klauzál Gábor Általános Iskola igazgatója. Eddigi életútja során sokat tett az ifjúság neveléséért és oktatásáért, mély hivatástudat és gyermekszeretet jellemzi.

Hosszú évtizedek óta kiemelkedő tevékenységet végez a város sportéletében. Meghatározó vezetője, irányítója és szervezője volt a város női kézilabda sportjának, ami a minőségi sportot jelentette azokban az években. Iskolaigazgatóként aktív támogatója volt a város diáksportjának.

1994 és 2006 között önkormányzati képviselő, elnöke volt az önkormányzat Művelődési, Oktatási Bizottságnak, tagja volt és jelenleg is külső szakértőként tagja a Gyermek-, Ifjúsági és Sportbizottságnak. Ezen megbízatásaiban is kitartóan dolgozik a város közoktatásáért és a közművelődési élet fellendítéséért, a működés anyagi feltételeinek megteremtéséért, valamint a város sportjának magas szinten tartásáért.

Több mint négy évtizedes kimagasló pedagógiai munkássága elismeréseként megkapta 1998-ban a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT kitüntetést, ugyanebben az évben Csongrád Megye Sportjáért Emlékplakettben, valamint 2003-ban címzetes igazgatói címben részesült. Szakmai elhivatottsága, személyisége meghatározó városunk közoktatásában, közművelődésében és sportjában. Elkötelezettsége miatt tisztelet és megbecsülés övezi.

Jogutód intézményként az Eötvös József Főiskola Oltyán Lajosnak arany díszoklevelet adományoz.

Antal Istvánné sz. Békési Aranka (arany)

1954-ben a szegedi Pedagógiai Főiskolán szerezte meg orosz nyelv és irodalom szakon általános iskolai tanári oklevelét. Gyakorló évét a zákányszéki és csorvai, 2 tanévet mórahalmi, 1957-től 1971-ig az árpádhalmi Általános Iskolában, majd 1972-től 1987-ig nyugdíjba vonulásáig a Deák Ferenc Általános Iskolában tanított.

Jogutód intézményként a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Antal Istvánnénak arany díszoklevelet adományoz.

Bugner Irén (arany)

1957-ben a hódmezővásárhelyi Állami Tanítóképzőben szerezte meg általános iskolai tanítói oklevelét. Végzése után előbb a bokrosi, majd 1960-tól 1993-ig, nyugdíjba vonulásáig a Kossuth Téri Általános Iskolában tanított. 1968-tól 1975-ig igazgatóhelyettesi teendőket is ellátott. 1965-ben földrajz-rajz szakos tanári oklevelet szerzett a szegedi Tanárképző Főiskolán. Közben óraadóként tanított a 603-as Ipari Szakmunkásképző Intézetben, a Berekháti és a Hámán Kató Általános Iskolában. Nyugdíjazása után 1 évig óraadó volt a Horváth Mihály Gimnáziumban. 1991-ben Kiváló pedagógus, 1992-ben vezetőpedagógus lett, majd a "Szentesért" kitüntető jelvény bronz fokozatát kapta meg.

Jogutód intézményként a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar Bugner Irénnek arany díszoklevelet adományoz.

Forgó Istvánné sz. Böde Ida (arany)

1957-ben a hódmezővásárhelyi Állami Tanítóképzőben szerezte meg általános iskolai tanítói oklevelét. Gyakorlóévét a hódmezővásárhelyi Klauzál Utcai Általános Iskolában töltötte. 1961-ig a Kútvölgyi 2 tanerős Általános Iskolába került tanítónak. Ezután 1 évig a Gyógypedagógiai Kisegítő Iskolában dolgozott, majd 1962-től a szentesi Kossuth Téri Általános Iskolában tanított 1993-ig, nyugállományba vonulásáig.

Jogutód intézményként a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar Forgó Istvánnénak arany díszoklevelet adományoz.

Dr. Szucsán Sándorné sz. Rozgonyi Rozália (arany)

1957-ben a hódmezővásárhelyi Állami Tanítóképzőben szerezte meg általános iskolai tanítói oklevelét. Gyakorlóévét a bokrosi Általános Iskolában töltötte, majd szegvár község tanyai, majd később falusi iskolájában dolgozott. 1966-tól 1991-ig nyugdíjba vonulásáig a Köztársaság Téri Általános Iskolában tanított, 1984-től pedig igazgatóhelyettesi feladatokat is ellátott.

Jogutód intézményként a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar Szucsán Sándornénak arany díszoklevelet adományoz.

Címzetes óvodavezetői cím adományozás

Csatlós Péterné – Felsőpárti ÓMK. körzeti vezetőóvónője

1968-tól dolgozik az óvodai nevelés és oktatás területén. 1976. óta a nagy szakmai múlttal rendelkező Rákóczi Ferenc Utcai Óvoda vezetője. Az óvoda hagyományrendszerébe, az ott dolgozók magatartásába beépült a szakmai igényesség. 1981. óta a Felsőpárti Óvodai Munkáltatói Körzet körzeti vezetőóvónője. Remek szervezőmunkával 3 tagóvoda munkáját irányítja. Az integráció következtében megnövekedett feladatait helyesen tudta rangsorolni, a tagóvodák vezetőivel jó munkakapcsolatot alakított ki. Az óvodai oktató-nevelőmunka a körzetükben kimagasló színvonalú, és töretlen a fejlődés. Saját maga és nevelőtestülete szakmai képzését kiemelt feladatnak tekintette. Vezetői munkájában támaszkodott munkatársai véleményére, döntéseiben elsősorban a gyermekek érdekeit tartotta szem előtt. Szereti és tiszteli a gyerekeket, a velük foglalkozó felnőtteket, akikkel hosszú éveken át együtt dolgozott. Igyekezett mindenkiben az egyéni értéket megkeresni és így különösen segítették egymást szakmai célkitűzéseik megvalósításában. Három cikluson keresztül tagja volt a Művelődési és Oktatási Bizottságnak, ahol folyamatosan érvényesítette tapasztalatait, modern pedagógiai szemléletét, figyelve a gyermekek és dolgozók érdekeire. Vezetői hitvallása, hogy az óvodavezetést egy sajátos megbízatásnak tekintette, melyben az óvodavezető első az egyenlők között. Az óvoda alkalmazottait, gyermekközösségeit, a szülőket az óvodára kiszabott feladatok elvégzésére motiválta és szervezte. Az óvoda közoktatási intézmény, ezért úgy tartotta, hogy az óvodavezetőnek közfeladatok elvégzésére kell mozgósítania.

39 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Garai Ferencné – Apponyi Téri ÓMK. körzeti vezetőóvónője

1969-től dolgozik az óvodai nevelés és oktatás területén. 1975. óta az Apponyi Téri Óvoda vezetői feladatait látja el. A városi óvodai integráció eredményeképpen 1981-től négy tagintézmény tartozik az irányítása alá. Vezetői munkája mellett óraadóként a Nevelési Tanácsadóban dolgozott gyógypedagógusként, melynek első munkáltatója is volt a Szentesi Családsegítő Központ létrehozásáig. Az 1991-ben létrehozott középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek csoportjának működtetését intézményük vállalta, melyet jelenleg is ellátnak. Rendszeresen részt vett szakmai továbbképzéseken, elsősorban a vezetői- és a gyógypedagógiai feladataival kapcsolatos témakörök álltak érdeklődése középpontjában. 2000-től minőségügyi tanácsadó, aktívan részt vett a Comenius Klub szervezésében és működtetésében. A legfontosabb szakmai kihívásnak a hátrányos helyzetű gyermekek szocializációjának segítését, a részképesség zavarokkal küzdő gyermekek támogatását, az óvoda-iskola átmenet kérdését, a szervezeti kultúra fejlesztését, a szolgáltató szervezet erősítését tekintette. Mind a 4 tagintézményt összehangoltan működtette. Hitvallása, hogy a szervezetükben kialakult egységes norma és értékrend, a közösség folyamatos önértékelésével – a problémák közös feltárásával – garancia arra, hogy a munkájukat sikerrel végezhessék. Az óvoda teljes alkalmazotti közössége legfontosabb partnerének a gyermekeket tartják. Úgy gondolta, hogy a nevelőmunkát családias, nyugodt, derűs légkörben, jó szakemberek által, a gyermekek-, szülők-, alkalmazotti kör-, iskola-, fenntartó elégedettsége mellett lehet megfelelő színvonalon végezni. A vezetői megbízása alatt törekszik a veszélyeztetett gyermekek szüleivel hatékonyabb együttműködésre, szakszerű tájékoztatásukra, az iskolákkal a követelményállítás- és a tartalmi fejlesztés összehangolására. Továbbképzéseknél a fejlesztő-, gyógytestnevelő, mentálhigiénés képzést preferálta, a dajkák szakmai továbbképzésének szervezését is ösztönözte.

38 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Pedagógus Szolgálati Emlékérem

Szűcs Lajos – alpolgármester

1970-től dolgozik az oktatás területén. 1970-től 1983-ig a 603. Sz. Ipari Szakközépiskolában szakoktatóként, majd 1983. óta a Berekháti Általános Iskolában tanított, 1989-től igazgatóhelyettes, majd 1992. óta igazgatója volt 2002. októberéig alpolgármesterré választásáig. Vezetői tevékenysége alatt az iskola szépült, gazdagodott egy új – a városban egyedülálló felszereltségű – tornateremmel és számítástechnika tanteremmel. Pedagógusi munkájára a megbízhatóság, az önzetlenség és a lelkiismeretesség volt a jellemző. Munkája egész területét átlátta, átfogta. Az oktatásügy területén jelentkező szakmai kihívások megoldása érdekében folyamatosan gazdagította szakmai felkészültségét. Mindig megtalálta azt a motivációs utat, amivel helyzetbe tudta hozni a pedagógusokat a folyamatosan jelentkező innovációs feladatok és az ehhez kapcsolódó pályázati lehetőségek kiaknázásához. Számára mindig egyértelmű volt, hogy az intézménybe járó hátrányos helyzetű tanulók és a cigány kisebbséghez tartozó diákok érdekeit szem előtt tartsa. Megkövetelte, hogy a pedagógusnak tudnia és értenie kell, hogy milyen értékeket hordoznak a családok és hogyan viszonyuljanak hozzájuk. Ennek érdekében egységes szemléletet alakított ki a dolgozói közösségben. Messzemenően törekedett a családias légkör kialakítására. Kérdéskultúrájával önálló gondolkodásra serkentette a tanulókat. Igazgatóként célja az volt, hogy olyan útravalóval távozzanak az intézményből a diákok, amellyel tisztességesen helyt állhatnak a gyorsan változó világban. A pedagógus modell legyen a tanulóknak, bízhassanak bennük, számíthassanak rájuk. Egyéniségével harmonikus légkört teremtett környezetében. Mindig kellő időt fordított a tanulók, a kollégák és a szülők problémáinak a meghallgatására.

Több évtizedes pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Feketéné Moldován Mária

Apponyi Téri ÓMK. (Bocskai U-i Tagóvoda óvodapedagógusa)

Óvodapedagógusi diplomáját 1969-ben szerezte meg és a Rákóczi Ferenc Utcai Óvodában kezdett el dolgozni. 1973-tól 1990-ig óvodai szakfelügyelőként, majd szaktanácsadóként dolgozott. A városunk óvodai hálózatának kiépítésében elvitathatatlan a munkássága. Nagy tudású, szigorú és következetes pedagógusként irányította a város óvodáit. Ennek köszönhetően megye és országszerte elismerték az óvodai működést. 2002-ben jelent meg "A SZENTESI KISDEDÓVÁS TÖRTÉNETE 1876-2001" című könyve, amely egyedülálló a város jelenkori oktatástörténeti kutatásaiban. Munkája elismeréseként 2002-ben főtanácsosi címet kapott.

38 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Orosz Lászlóné

Kossuth U-i ÓMK. (Kajáni Tagóvoda óvodapedagógusa)

1966-ban szerezte meg diplomáját, ettől az időponttól kezdve Kajánújfalu immáron egyetlen intézményének a vezetője. A szakmai elhivatottságát, a munkahelyhez való kötődést erősítette. Kiegyensúlyozott óvónői munka mellett aktívan vett részt a falu életében. Rendezvények, közös kirándulások emlékét köszönheti neki a lakosság apraja-nagyja. Vezetőként és óvónőként egyaránt meghatározóan nevelte a falu gyermekeit több generáción keresztül. Munkáját 1986-ban miniszteri dicsérettel jutalmazta a szakma, 2002-ben pedig kimagasló pedagógiai munkájáért városi kitüntetést kapott.

41 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Dr. Kása Sándorné

Köztársaság U-i ÓMK. (Dr. Mátéffy F. U-i Tagóvoda óvodapedagógusa)

Munkáját képesítés nélküli óvónőként kezdte és munka mellett végezte el az óvónőképzőt, 1969-ben kapta meg oklevelét. 1973 óta dolgozik a dr. Mátéffy Ferenc Utcai Tagóvodában. Beosztott óvónőként lelkesedéssel végezte munkáját, melyre tudatosság, precízség és gyermekszeretet jellemző. 1989-től az óvoda vezetőhelyettesi, majd 2003-ig tagóvodavezetői teendőket látott el. Az Ő ötlete és aktív közreműködésének köszönhető, hogy pályázati pénzekből és társadalmi munka szervezésével tornaszobát hoztak létre az óvodában, mely meghatározó lett a későbbiekben az óvoda arculatának kialakításában, kiemelt nevelési terület lett az egészséges életmódra nevelés. 1990-ben körzeti szintű munkaközösséget hozott létre, melynek célja az új módszerek megismertetése a nevelőtestülettel. 2001-ben kimagasló pedagógiai munkájáért városi kitüntetést kapott.

Több mint 40 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Szilágyi Antalné

Deák Ferenc Általános Iskola tanítónője

Pedagógusi pályáját 1977-ben képesítés nélküli nevelőként kezdte a Deák Ferenc Általános Iskolában, ahol jelenleg is dolgozik. Tanítói diplomáját 1980-ban szerezte meg, emellett pedagógiai szakkollégiumot is végzett. Dolgozott igazgatóhelyettesként, sok éven át az alsó tagozatos nevelők munkaközösség-vezetője is volt. A 90-es évektől – a reformpedagógia szellemében – kezdett el foglalkozni a Freinet-pedagógiával. A Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanáraként évek óta színjátszó csoportok munkáját irányítja. Közel két évtized óta a Deák-Diák-Show, egész estét betöltő gálaműsor megszervezését látta el. Óriási energiával készítette fel a diákok nemzedékét színvonalas irodalmi műsorokra. Munkáját a precizitás, pontosság jellemzi, kollégái szeretik, tisztelik.

40 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Nagy Miklósné

Gróf Széchenyi István Általános Iskola tanítónője

Eredeti foglalkozása óvónő, később végezte el a tanítóképzőt. 2001. augusztus 1-jétől dolgozik a Gróf Széchenyi István Általános Iskolában. Tanítására a lelkiismeretesség jellemző. Kiemelten kezeli a tanulók logikus gondolkodásának fejlesztését, a pontos szövegfeldolgozást. Jól értékeli a tanulók teljesítményét, következetesen fegyelmez, dicsér, ahogy azt a helyzet kívánja. Szakmai munkáját nagyon komolyan veszi, szívesen foglalkozik a gyerekekkel, színes, tartalmas szabadidőt szervez számukra. Kollégáihoz és a szülőkhöz közvetlen, határozott véleményét mindig szívesen kinyilvánítja.

33 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Ambrus Erzsébet

Klauzál Gábor Általános Iskola (ált. isk. tanár matematika-kémia szakos)

1972-ben végzett Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán matematika-kémia szakos tanárként. 1967-től 70-ig a Külső-dónát tanyai, 1970-71. között Lapistói Iskola összevont képesítés nélküli osztálytanítója volt. 1971-től 1992-ig a Damjanich Utcai Általános Iskolában tanított, majd közel 10 évig igazgatóhelyettesi feladatot is ellátott. Ezután 1 évig a Polgármesteri Hivatal Művelődési Osztályán tanulmányi előadóként dolgozott. 1993. óta a Klauzál Gábor Általános Iskolában tanít. 1978-ban a Testnevelési Főiskolán középfokú kézilabdaedzőként végzett. 15 évig versenyszerűen kézilabdázott, majd ugyanennyi ideig edzősködött, irányításával NB I/B-s csoportban játszott városunk női kézilabda csapata. 1997-ben a pedagógusok intenzív továbbképzésén környezetvédelmi szakot végezte el. Pedagógusként mindig a maximumot igyekezett nyújtani. A nevelőtestület meghatározó egyénisége. A gyerekek nyelvén nagyon jól ért, ezért a renitens tanulókkal is megtalálja a közös hangot. Igyekezett arra, hogy a lehető legegyszerűbben, de érthetően elmagyarázza a matematikát, és kísérletezéssel érdekesebbé tenni a kémiát, a gyakorlatból vett példákkal pedig az érdeklődést szinten tartani. A következetesség az alapelve. 5 éven keresztül az intézmény minőségirányítási csoportjának tagja volt, segítette a minőségirányítási program kidolgozását és működtetését is. Közalkalmazotti tanács elnökeként aktívan eljárt a hozzáfordulók ügyében, konstruktív partnere volt az intézményvezetésnek. 1983-ban miniszteri dicséretet és 2001-ben kimagasló pedagógiai munkájáért városi kitüntetést kapott.

40 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Justinné Tóth Zsuzsanna

Klauzál Gábor Általános Iskola (ált. isk. tanár rajz-földrajz szakos)

1970-ben végzett a szegedi Tanárképző Főiskolán földrajz-rajz szakos tanárként. A diploma megszerzését követő 1 évig a makói Bajza József Általános Iskolában rajzot tanított, ezután 10 évig a Szeged Járási Hivatal, majd a Csongrád Megyei Tanács Művelődési Osztályán művészeti előadójaként dolgozott. 1981-től 86-ig a csongrádi Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója volt. 1987-től a Klauzál Gábor Általános Iskolában rajz-földrajz szakos tanár. Munkáját a gyermekek iránti szeretet, a nevelés iránti felelősség és a magas fokú szakmai igényesség jellemzi. Tanórái érdekesek, leköti és munkára készteti a tanulókat. Osztályfőnöki tevékenysége elismeréseként 6 tanéven át az osztályfőnöki munkaközösség vezetésével is megbízták, feladatát példamutatóan látta el. Eredményes szakkörvezető, számtalan rajzverseny díjazottai is voltak tanítványai. Nagy odaadással nevelgeti diákjait a szép környezet értékeire, az esztétikum szeretetére. 7 éve a közalkalmazotti tanács tagja és az iskolaszékben a pedagógus közösség egyik képviselője. 2000-ben kimagasló pedagógiai munkájáért városi kitüntetést kapott.

37 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Baranyi Zoltánné

Koszta József Általános Iskola tanítónője

Tanítói diplomáját 1972-ben szerezte meg a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. 1973 óta hivatásának élő pedagógus. 1980-tól a Koszta József Általános Iskola aktív, nagy tapasztalatú pedagógusa. Az iskolai közösségfejlesztésbe mint napközi- és munkaközösség-vezető kapcsolódott be. Tanítói pályafutása alatt főleg matematikából értek el tanítványai szép eredményeket. Nagy gondot fordított a felzárkóztatásra, személyiségfejlesztésre. Szolidan, csendesen tette a dolgát. Kollegialitása, szerény, türelmes személyisége mindenki számára megnyerő, példaadó volt.

33 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Dr. Hobot Lászlóné

Koszta József Általános Iskola tanítónője

1973-ban szerzett népművelő-könyvtárosi diplomát a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. 1983-ban a Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán általános iskolai tanítói diplomát kapott. A nyolcvanas évekig könyvtárosként, népművelőként dolgozott lakóhelyén. 1983-tól tanító volt Gádoroson, majd Szentesre költözve 1987 óta aktív tagja a Koszta József Általános Iskola tantestületének. Közvetlensége, segítőkészsége miatt jó kapcsolatot alakított ki a kollégákkal. Fontos számára a képesség- és személyiségfejlesztés. Tanítványaival, a szülőkkel közvetlen viszonyt kiépítve ért el szép eredményeket az oktatásban, nevelésben. Tanítványai megalapozott tudással és képességekkel kerülnek a felsőbb osztályokba.

Több évtizedes pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Kozák Lászlóné

Koszta József Általános Iskola tanítónője

1970-ben kapott óvónői diplomát a Kecskeméti Óvónőképző Intézetben. 1976-ban pedagógia szakon általános iskolai tanári diplomát szerzett a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. 1982-ben általános iskolai tanítóvá nyilvánították a Sárospataki Coménius Tanítóképző Főiskolán. Hat évig óvónőként, majd 1976 és 1996 között a Kossuth Téri Általános Iskola tanítójaként dolgozott, volt városi ifjúságvédelmi felelős is. A Koszta József Általános Iskola tantestületének 1996 óta tagja. Lelkes, kreatív pedagógus. Határozott, közvetlen egyéniség, aki megtiszteltetésnek tartotta a gyermeknevelést. Bármikor bizalommal fordulhattak hozzá segítségért, tanácsért. Magas színvonalú pedagógiai munkáját az évek során összegyűjtött pedagógiai fogásokkal tette egyre hatékonyabbá. Tehetséges tanítványait lelkesen készítette versenyekre, országos szintű eredményeket is elértek. Különös gondot fordított a felzárkóztatásra. Nyugdíjazása előtti éveiben a sajátos nevelési igényű gyerekek megsegítését tűzte ki pedagógiai célként, gyűjtötte az ehhez kapcsolódó szakirodalmat, nyitott volt az új megoldásokra, kipróbálta az informatikai fejlesztő programokat.

37 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Hering Ferencné

Petőfi Sándor Általános Iskola (általános iskolai tanító)

1970-ben tanítóként végzett Baján. 6 évig Máriakéménden tanított, részben osztott iskolában. 1976-tól dolgozik a Petőfi Sándor Általános Iskolában. Szakmai felkészültsége jó, rendszeresen részt vett különböző továbbképzéseken. Érdeklődése sokoldalú. Óravezetése egyenletes, tanulóit önálló munkára szoktatta, melyet rendszeresen ellenőrzött és értékelt. Kezdeményező, szívesen alkalmazta az új eljárásokat. Nevelő-oktató munkájában a szülőkkel, a gyerekekkel és önmagával szemben is mindig igényes volt. Számtalan vetélkedő, komplex tanulmányi versenyen az elsők között végezte tanítványai. Osztályfőnöki munkája mellett a városi munkaközösség-vezetői teendőket is ellátta. Munkatársaihoz való viszonya jó, határozott véleményével sokszor segítette a közösség munkáját. Jó munkája elismeréseként 2004-ben tanácsosi címet kapott.

37 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Takács Pálné

Petőfi Sándor Általános Iskola (általános iskolai tanár történelem-ének-zene szakos)

1970-ben végzett a Szegedi Tanárképző Főiskolán történelem-ének-zene szakos tanárként. 7 évig különböző általános iskolákban tanított, majd 1977. augusztusától a Petőfi Sándor Általános Iskola tanára. Éneket tanított a tagozatos alsó osztályokban, valamint osztályfőnök volt a felső tagozaton. Pedagógiai, szakmai felkészültsége, nevelő-oktató munkája mindig kiemelkedő volt. Nagy gondot fordított a tehetséggondozásra. Tanítványait nemcsak a tananyaggal ismertette meg, hanem igyekezett a zenét is megszerettetni velük. Évtizedek óta vezette az iskola "Kicsinyek Kórusát". Jó munkája eredményeként rendszeresen arany minősítést kaptak az országos kórustalálkozókon. Szervezője, rendezője és résztvevője volt a különböző iskolai, városi rendezvényeknek kórusával. Jó kapcsolatot alakított ki a munkatársaival, a szülőkkel és a tanulókkal is egyaránt. Munkája elismeréseként 1998-ban főtanácsosi címet kapott.

37 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Nehéz István

Petőfi Sándor Általános Iskola (általános iskolai tanár matematika-fizika szakos)

1972-ben végzett az Egri Tanárképző Főiskolán matematika-fizika szakos tanárként. 2 évig Vécsen tanított, részben osztott iskolában. 1974. augusztusától dolgozik a Petőfi Sándor Általános Iskolában. A szakjai tanítása mellett évtizedek óta osztályfőnöki teendőket is ellát. Mint osztályfőnök nagy gondot fordított tanítványai nevelésére, sok hátrányos és nehezen nevelhető gyermek járt az osztályába. Szeretettel, odafigyeléssel és jó szervezéssel mindig megoldotta a problémáikat. Munkaközösség-vezetőként segítette a kollégái munkáját. Szabadidejében rendszeresen szervezte és részt vett nyári táborokban Zánkán, és horgásztáborokban is.

35 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Sipos Elekné

Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa

1968-tól a Szegváron működő Nevelőotthonban gyermekfelügyelőként dolgozott, levelező tagozaton szerezte meg óvónői diplomáját. Ugyancsak munka mellett 1974-ben a Budapesti Gyógypedagógiai Főiskolán nevelőotthoni tanári végzettséget kapott. 1978-tól a szentesi XIII. Számú Napköziotthonos Óvodába került csoportvezető óvónőnek. Munkája során tapasztalta, hogy egyre több kisgyermek küszködik beszédészlelési, hangképzési problémával. Azért, hogy szakszerű segítséget tudjon adni ezeknek a kicsiknek, elvégezte 1982-ben a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola logopédia tanári szakát is. E végzettséggel kihelyezték Nagymágocs községbe. A környék első "utazó gyógypedagógus-logopédusaként" 10 évig járta a kistelepülések óvodáit és segítette, készítette fel a gyerekeket a sikeres iskolai tanulásra. 1993-ban a szentesi Felsőpárti ÓMK. főállású logopédusaként folytatta munkáját. A nevelőtestület tagjaként innovatív pedagógiai szemlélettel segítette a kollégákat. Az általa kidolgozott logopédiai vizsgálati eljárással a nagycsoportos óvodások teljes körű szűrését végezte el minden évben. Így az iskolai tanuláshoz szükséges képességek fejlesztését már az óvodában elkezdte, majd szükség szerint folytatta az általános iskolák alsó tagozatos tanulóinál. 2005-ben a Pedagógiai Szakszolgálat felállításakor került az intézményhez. Itt ugyancsak utazó logopédus-gyógypedagógusként látja el a városban és a térségben a komplex gyógypedagógiai fejlesztést.

38 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Demeter Ibolya

Terney B. Középisk. Kollégium nevelőtanára

1976-ban szerzett diplomát a József Attila Tudományegyetemen magyar–orosz szakon. Egy évfolyamot ösztöndíjasként a leningrádi Pedagógiai Főiskolán végzett. 1971-től dolgozott az oktatás területén, először általános iskolai, majd középiskolai tanárként. A kollégium nevelőtestületének 1993 óta tagja. Kezdettől nagy hozzáértésről tett tanúbizonyságot. Az elmúlt 14 év alatt nevelői munkáját a felkészültség, az igényesség jellemezte. Türelme és empátiakészsége nyomán a diákok elismert, szeretett nevelőjévé vált. Nevelői munkájában kiemelt hangsúlyt kapott a diákokkal való egyéni foglalkozás. A közösségirányítás mellett a könyvtárvezetői feladatokat is ellátta. Vezetése alatt – pályázatok révén – jelentős számmal növelte a könyvtári állományt. Könyvtárbarát szakkört vezetett, a szakkör tagjai jó eredménnyel vettek részt az ilyen irányú vetélkedőkön. Felkészítésükre nagy hangsúlyt fektetett. 2002-től a fegyelmi bizottság munkájában is aktívan részt vett. Mindig fontos volt számára az ide vonatkozó rendelkezések pontos betartása; a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat magas színvonalon látta el. A kollégium kulturális és sport rendezvényeiben aktívan részt vett. Kulturális fesztiválokra, vers- és prózamondó versenyekre készítette fel a kollégistákat. Tagja volt a sportrendezvények szervező bizottságának is. Kollégáival harmonikus, zavarmentes volt az együttműködése.

30 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Bottyánné Tóth Ildikó

Bartha J. Kertészeti Szakképző Iskola tanárnője

(történelem-orosz szakos, népművelő-könyvtáros szakos)

Az elismerést Bottyánné Tóth Ildikó férje vette át!

1972-ben végzett a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán történelem-orosz szakosként, majd 1980-ban népművelő-könyvtáros diplomáját a debreceni Tanítóképző Főiskolán szerezte meg. A tiszaalpári, majd nagyecsedi Általános Iskolában tanított. 10 év alatt életre szóló tapasztalatokat gyűjtött a hátrányos helyzetű gyerekek nevelése és tanítása terén. 1982-ben lett a szentesi Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola orosz tanára, könyvtárosa és ifjúsági klubjának vezetője. Később egyre nagyobb óraszámban tanított történelmet is, főleg szakmunkás osztályokban. Tanítványai évek óta nagy létszámmal és kiemelkedő eredményeket értek el különböző tanulmányi versenyeken.

35 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Cseuz László

Horváth Mihály Gimnázium testnevelés szakos tanára

1971-ben szerzett középiskolai testnevelő tanári diplomát a budapesti Magyar Testnevelési Főiskolán. Hosszú évek óta dolgozik a Horváth Mihály Gimnáziumban. Munkavégzésében nagyon precíz, igényes, nagyon következetes és lelkiismeretes. Az iskolai oktató-nevelő munkáját számtalan tömegsport rendezvény megszervezése is kiegészíti, melyeket minden alkalommal önzetlenül, sportszeretetből tesz. Szívügyének tekinti a tornaterem és sportudvar folyamatos fejlesztését, tevőlegesen is részt vállal ezek megújításában, karbantartásában. Szabadideje nagy részét a diákok sportoláshoz való juttattására fordítja. Éveken keresztül az iskolaudvaron jégpályát is készített. Kivételes sportember, 4-szer kerékpározott el az olimpiák helyszínére: Barcelonába, Atlantába, Sydneybe és Athénba. Rendszeresen edz úszás és kerékpározás sportágban, többszörös országos senior úszóbajnok és triatlon helyezett. A városi Sportcsarnok első igazgatójaként is nagy hatást gyakorolt az ifjúságra, a helyi sportélet irányításában is jelentő szerepe volt. Elévülhetetlen érdemei vannak az ifjúság nevelésében. Több nemzedék úszásoktatásának volt részese. Oktató-nevelő munkája saját példamutatása következtében gyerekek tömegeit tudta lelkesíteni, megmozgatni. Pedagógiai munkája és sportszeretet példaértékű a tanulóifjúság és mindannyiunk számára.

36 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Toókos Ferenc

Horváth Mihály Gimnázium matematika-informatika szakos tanára

1967-ben szerzett középiskolai matematika-fizika szakos tanári diplomát a József Attila Tudományegyetemen, majd 1986-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetemen számítástechnika szakon. Életét a szakmája határozta meg. Ez a szakma a matematikáról, a tanítványokról, a kollégákról szólt. Egyéniségéből adódóan csendesen, feltűnés nélkül végzi sokrétű, precíz munkáját. A házi versenyekre, érettségire feladatsort állított össze, amit a mai napig használják kollégái. Ismereteit, tudását önzetlenül, örömmel osztotta meg azzal, aki igényelte. Számítógépes ismereteivel segíti az iskolavezetés munkáját, megkönnyíti a félévi, év végi összesítések, kimutatások elkészítését. A gyerekeknek sakk szakkört vezet. Tudós, tanár, pedagógus? Mindez egyszerre, hisz folyamatosan osztályfőnök is volt, aki együtt élt a tanítványaival. Remek humora vonzza a gyerekeket, kollégákat egyaránt.

40 éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Kibicher László

Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola fizika szakos középiskolai tanára

1974-ben fizikusi végzettségét a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, majd 1988-ban szakmérnöki diplomát szerzett a Bukaresti Műszaki Egyetemen. 1991-ben települt családjával Magyarországra. 1991. szeptembere óta dolgozik a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskolában fizikát és az elektronikához kapcsolódó szakmai tantárgyakat tanít. 16 év alatt folytatott munkája dicséretre méltó. Nagy türelemmel, precizitással és felkészülten tartja óráig, gyakorlati foglalkozásait. Következetessége, a munkához való hozzáállása példaértékű a fiatalok szakmai nevelésében, az elektronika, a digitális technika világának megismertetésében. Több éven keresztül lelkesen oktatja a sakk mesterfogásait, diákjai számos versenyeken részt vesznek.

Több éves pedagógiai munkássága elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából kapta meg a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Kimagasló pedagógiai munka elismerései