Ismét lóháton…

Szentesen táboroztak július elején a nagybányai Esperando Egyesület akadályozott gyermekei, fiataljai. S hogy miért épp itt? Márciusban együttműködési megállapodást kötöttek a szentesi Jó Úton-Lóháton Alapítvánnyal, miszerint a szentesiekkel közösen megismertetik, terjesztik a lovasterápia módszerét Romániában. Ennek első lépése a terápia kipróbálása volt itt helyben, ahol ez a tevékenység már évek óta folyik Kézsmárkiné Piti Irén lovasterapeuta irányításával, Jáger János lovardájában. A foglalkozások során Füredi Zsuzsa gyógytornász is segített, a gyerekek, fiatalok mellett pedig a főszereplő Kajás volt.

Végezetül álljanak itt az egyik résztvevő gondolatai: „A nagybányai Esperando csoport vagyunk. Mozgássérült és más fogyatékos gyermekek és fiatalok táboroznak itt Szentesen.Van termálvizes fürdő és lovasterápiában is részesülünk. Számunkra nagyon nagy élmény, nem fogjuk elfelejteni soha! Suman Jutka vagyok, diagnózisom tetraparezis.(4 végtag-bénult) Másodjára lovagolok, de ez volt az első igazi lovasterápiás foglalkozás, amin részt vettem. A gyakorlatok és két kör lovaglás után a jobb oldalamat nem éreztem spasztikusnak. (bénult) Sajnos ez a terápia otthon még nem terjedt el, nem tudom otthon folytatni, pedig szerintem nagyon hatékony és nagyon jó érzés. Az egész csapat jól érzi magát, kicsitől a nagyig, nagyon élveztük a gyógylovaglást. Még fogunk menni holnap is! Köszönjük Irénnek, Zsuzsának, és „Kajásnak” (így hívják a lovat) a kedvességét, odaadását, türelmét!”

Szentes, 2007. 07. 12.