Finisben a Református Idősek Otthona

2007. szeptember 7-én a Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség nyilvános bejárásra hívta az érdeklődőket a Kossuth tér 4. szám alatt kialakított Református Idősek Otthonába. Jó egy évvel ezelőtt (2006. június 14-én) volt már egy hasonló alkalom, melyről szintén részletesen beszámoltunk itt a Mozaik oldalain.

           KATT a képre a tavaly júniusi beszámolóhoz!

Az Idősotthon ebédlőjében Kovách Péter lelkipásztor üdvözölte a szép számmal egybegyűlteket, majd bemutatta az intézmény igazgatóját Gurdon Lajost és Hódi József gazdasági vezetőt.

Ezt követően tájékoztatók hangzottak el, majd az érdeklődők választ kaphattak kérdéseikre is. 

Kovách Péter lelkipásztor bevezetőjében elmondta, hogy az intézmény befogadóképessége 50 fő, ami a következőképp oszlik meg: 5 db egyágyas szoba,  10 db kétágyas szoba,  5 dbháromágyas szoba és 5 db házaspári szoba. Az utóbbiaknál a tusoló és a WC külön helyiségként lett kialakítva és önálló teakonyháik vannak.

Augusztus 28-án befejeződött az épület műszaki átadás-átvételi eljárása, kérvényezték a használatba vételi engedélyt, melyet az elvi működési engedély iránti kérelem követett. Ennek elbírálására 60 nap áll a hatóság rendelkezésére. Ez után lehet csak beadni a végleges működési engedély iránti kérelmet, melyhez már csatolni kell a szakmai dolgozók létszámát, nevét, illetve végzettségét is. Ebbe 12 fő tartozik bele, s ők ápoló-, gondozó- és gazdasági munkát végeznek majd. Ez azt jelenti, hogy várhatóan október elején meghirdetik a szakmai álláshelyeket a helyi és megyei médiában, majd az épület elvi működési engedélyének birtokában a férőhelyeket is. 

Az otthonba bejutni kívánóknak meg kell adniuk nevüket, címüket és életkorukat. Ezt követően az idősotthon munkatársai felkeresik a jelentkezőket, s az egészségi állapotuk felmérése után születik meg a döntés arról, hogy az adott személy az intézmény lakói közé kerülhet-e. A beköltözésről minden esetben Gurdon Lajos igazgató dönt majd. Az otthon lakóival először 3 hónapos szerződést kötnek - mintegy próbaidőként - majd csak azután írják alá a végleges szerződést. 

A lakók számára folyamatosan biztosított lesz az egészségügyi felügyelet. Az otthon háziorvosa a tervek szerint Martinkáné dr. Bazsánt Judit lesz, aki 2001 óta a Klauzál utcai rendelőben látja el háziorvosi praxisát. Napi 4 órás rendelését a helyben levő jól felszerelt orvosi szobában fogja végezni, de ezen túl is ügyeletet tart a sürgős esetekre. Munkáját szintenként 2-2 nővér segíti, akik éjjel-nappal a lakóterek több pontján felszerelt jelzőkészülékekkel, vagy a telefonkagylók felemelésével hívhatók.

Gurdon igazgató úr pszichológusi képesítéssel is rendelkezik, így kritikus esetben személyesen is segíteni tud a problémák, feszültségek feloldásában.

Hódi József gazdasági vezető elmondta, hogy az otthon teljes mértékben önellátó lesz, a meghatározott éves állami normatívából és a havi intézményi térítési díjakból ki kell gazdálkodnia a költségeit, azaz a munkabéreket, a járulékokat, a víz, villany-, gázszámlákat, valamint a működtetéshez szükséges egyéb feltételeket.

A havi intézményi térítési díj összege hozzávetőlegesen 100 ezer forint lesz. A törvény szabályozása szerint a nyugdíjnak legfeljebb 80%-át lehet felhasználni erre célra. Ha ez nem elegendő, a többit más forrásból kell előteremteni; például a családtagok anyagi segítségével, lakás- és házeladással, valamint időskori életjáradékkal.

Kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy a havi intézményi térítési díjak nem függnek majd jelentősen attól, hogy az illető személy egy, két vagy három személyes szobában lakik. Azon még nem gondolkodtak, mi történik, ha valaki rövidebb-hosszabb ideig nem tudná kifizetni a térítési díját.

A részletes tájékoztatót követően a Kovách lelkész úr és az intézmény vezetői körbevezették a látogatókat a korszerű, rendkívül igényesen felszerelt idősotthonban.

Minden szobához külön fürdőszoba tartozik, melyek teljesen akadálymentesített kivitelben készültek, maximális tekintettel a mozgásukban esetleg korlátozott lakókra is. Fekhelyül úgynevezett beteggondozó ágyak szolgálnak, melyek magas építésűek és állítható mechanika biztosítja a kényelmességüket. 

A bútorzat minden további elemét - szekrényt, asztalt, székeket - speciálisan ide tervezték, a hely adottságait és az idős lakók szempontjait szem előtt tartva. Az emeleti rész lifttel is elérhető, az itt levő helységek légkondicionáltak. A szobák egy-egy csoportjához társalgók, közösségi helyek kapcsolódnak. 

A lelki megnyugvást, az elcsendesedést szolgálja az idősotthon kápolnája, ahol hetenként tartanak majd istentiszteletet. Aki esetleg nem tudna ezen részt venni, a belső hangrendszeren át követheti nyomon a szertartást.

Az udvar parkosított, hangulatos szökőkúttal, a díszjárdák mentén sok paddal, pergolás kiülőkkel és konyha- és virágoskerti résszel, amelyet az otthon leendő lakói is gondozhatnak.

 ***   ***   *** 

A Református bérház és lelkészlak története

A református nagyobb parókiával (Kiss B. u. 2.) szemben volt az ún. kisebb parochiális épület, amely 1764-ben került az egyház tulajdonába. Ennek Fő tér (ma Kossuth tér) felöli szomszédságában állt a kántorok lakháza. A kis parókiát 1805-ben, a kántorházat 1799-ben és 1824-ben felújították. 

A presbitérium 1880-ban elhatározta, hogy az akkor már düledező kántorlak helyére egy díszes bérházat építtet, amely központi fekvésénél fogva komoly jövedelmet biztosíthat az egyháznak. Makay Endre építészt, a megyeháza tervezőjét kérték fel a bérház terveinek és költségvetésének elkészítésére. Makay 1881 végére teljesítette a megbízást, az építkezés azonban egyelőre nem kezdődött meg. 1884 tavaszán tértek vissza az ügyre, de ekkor már úgy módosítva az elképzelést, hogy a bérház mellé, a Templom köz (ma Kiss Bálint u.) felöli szárny folytatásaként új lelkészlak is épüljön. 

A lelkészlak tervét és költségvetését Bárány József kőműves mester, az épületek kivitelezőe készítette el. Az illetékes egyházi főhatóság 1885. május végén jóváhagyta a tervezett építkezést, s engedélyezte a szükséges kölcsönök (40.000 forint) felvételét. A tényleges építkezés 1887 júniusában kezdődött meg, s 1888. augusztus végén fejeződött be. Szentes város leszállított áron 604 ezer faltéglát és 72 ezer cserepet bocsátott az egyház rendelkezésére. A teljes költség 41.688 forintra rúgott, ebből a bérházra 27.509 forint, a lelkészlakra pedig 14.178 forint esett...

 Labádi Lajos: Szentes építészeti emlékei             

 Ilyen volt!

 Ilyen lett!

Szentes, 2007. 09. 12.