Bronzban a Báró
Elkészült Harruckern János György mellszobra
Báró Harruckern János György
(Schenkenfelden, 1664. 03. 25. - Bécs, 1742. 04. 18.)
"Nem volt született arisztokrata, tehetsége emelte a főnemesek sorába. A hadsereg-élelmezés terén végzett 30 évi szolgálatáért az uralkodótól magyarországi földbirtokot kapott Békés, Csongrád és Zaránd vármegyék területén: Gyula, Csaba, Öcsöd, Vésztő, Szentes, Szeghalom községekkel, melyek a török pusztítása után rendkívül elhanyagolt állapotban voltak és gyér lakossággal bírtak.
A korabeli Szentes neki köszönhette felvirágzását, valódi várossá válását..."
Beiktatása 285 éve, 1723. augusztus 10-én volt,
hivatalosan ekkor lett Szentes földesura.
A továbbiak Szentes helyismereti kézikönyvében olvashatók.
A történet 14 éve kezdődött. A Szentesi ki kicsoda és városismertető című kötetben írta Rózsa Gábor: "Báró Harruckern János György mellszobra - 1994. Máté István. Gipsz, 5/4-es mellszobor. Dr. Molnár Gyula és a szobrászművész ajándéka, mely kiöntésre és köztéri elhelyezésre vár. Elhelyezve a Városháza I. emeleti közgyűlési termében..."
A másfél évtized múltán bekövetkezett folytatás Városszépítő Egyesületnek köszönhető, akik Makra Zoltán vezetésével addig pályáztak, szerveztek, kilincseltek, amíg napra pontosan a báró halálának 266. évfordulójára, 2008. április 18-ára elkészült a bronz mellszobor...
Az eredeti öntőnegatív 2006-ban az árvíz során megrongálódott, így aztán a gipsz mellszobornak alkalma nyílt hazalátogatni Csongrádra alkotóihoz, Máté István és Lantos Györgyi művészházaspárhoz. Az új művet először köztes állapotban, viaszból megformázva pillanthattuk meg a műtermükben április 2-dikán.
A felállítás terv szerinti helye a megújuló Református nagytemplom Kossuth tér felőli oldalán az 1. és a 2. támpillér közötti rész, ahol egy 170 cm magas márvány talapzaton nyer majd méltó és biztonságos elhelyezést Báró Harruckern szobra. A szomszédos támpillér-közökben a lokálpatrióta városszépítők később Szentes további jeleseinek kívánnak hasonló emléket állítani, egy helyi szobor-pantheont képezve belőlük.
A nagytemplom körül viszont még javában zajlik a munka. Emiatt az elkészült szobor a Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ aulájában nyert ideiglenes elhelyezést. Máté István szobrászművész és segítői április 18-án délelőtt 10 órakor állították be a posztamenst és helyezték rá az igencsak "nehéz fejűnek" bizonyult mellszobrot.
A művész azonnal meg is fúrta saját alkotását - persze csak azért, hogy a felesége, Lantos Györgyi által bronzba álmodott ovális névtáblát elhelyezhesse a talapzaton. Dr. Molnár Gyula és Labádi Lajos ettől függetlenül láthatóan aggódva figyelik a műveletet.
A felállítást követően a szobor köré felálltak azok is, akik a legtöbbet tették az ügy érdekében: balról Varga Sándor a Városgondnokság vezetője, dr. Molnár Gyula belgyógyász főorvos, úgy is mint az egykori kezdeményező, míg jobbról Máté István szobrászművész és Makra Zoltán, a Városszépítő Egyesület elnöke.
Az Egyesület tagsága ezt követően 14 órai kezdettel sajtótájékoztatóra hívta a helyi média munkatársait.
A megjelenteket Makra Zoltán, a Városszépítő Egyesület elnöke köszöntötte, majd rövid bevezető után megkérte Labádi Lajos levéltárigazgatót, beszéljen Báró Harruckern szerepéről a korabeli Szentes életében.
"A báró kváló érzékkel és nagy eréllyel növelte meg a birtokába jutott óriási műveletlen pusztaság értékét. A vidék benépesítésére érdekében a jobbágyokat jelentős kedvezményekben részesítette: állami adójukat megelőlegezte, földesúri szolgálmányaikat az első két-három évre teljesen elengedte, az egyházi tizedet megváltotta és örök időkre jobbágyainak ajándékozta.
Katolikus volt, de biztosította a vallásszabadságot, ezzel a református szentesi népesség gyarapodását nagymértékben elősegítette. A régi lakosok és az új telepesek szabadmenetelűek lettek, akik földesúri tartozásaikat szerződés alapján készpénzben, taksában rótták le. Közbenjárásával Szentes három országos vásár tartására szóló privilégiumot kapott III. Károly királytól.
Előrelátó szándéka szerint uradalmának népe gyorsan vagyonosodott, alattvalóit a boldogulás lehetősége kötötte az általuk megművelt földhöz, nem a törvény parancsszava. A korabeli Szentes neki köszönhette felvirágzását, valódi várossá válását."
Megtudhattuk továbbá, hogy a múlt század közepéig a mai Ady Endre utca viselte Harruckern báró nevét. Ezt bizonyítja az 1900 körül készült hangulatos színezett lap is, mely rákattintva kinagyítható. Ezt követően fél évszázadon át "nem illett" büszkének lenni az egykori földesúrra - egészen a rendszerváltozásig.
Erről viszont már dr. Molnár Gyula főorvos mesélt, felelevenítve a 14 évvel ezelőtti kezdeményezését és a későbbi történéseket - egészen a nagytemplomnál 2008. szeptemberére tervezett ünnepélyes felállításig.
Ez után szót kért dr. Imre Ernő nyugalmazott református esperes, Szentes díszpolgára, és elmondta, hogy a felekezeti béke szép megnyilvánulásának érzi azt, hogy a katolikus báró szobra a református templom vonzásában nyer méltó elhelyezést.
Az ünnepi perceket követően a helyi média munkatársai is szóhoz jutottak, akik persze rögtön tovább is adtál a lehetőséget a nyilatkozó riportalanyoknak. A csongrádi szobrászművész házaspár sem maradt téma nélkül. Szirbik Imre polgármesterrel például a Fehér ház "imázsának" lehetséges javításáról beszélgettek.
A rendezvény végén levéltár kutatótermében pedig az is eldőlt, ki lehetne a nagytemplom támpillérei közé megálmodott szobor-pantheon következő "lakója".
A tervek szerint nem más lesz, mint a tudós református esperes, Kiss Bálint (1772-1853), aki egy évszázaddal Harruckern báró városalapítását követően a református egyházat virágoztatta fel Szentesen.
Kép és szöveg: Tímár Ferenc
Szentes, 2008. 04. 22.
