Szentesi Évfordulónaptár - 2009. december
Forrásul szolgáltak Labádi Lajos: Szentesi Évfordulónaptár 1996-2000 c. kötetei
2009.
január, február,
március, április,
május, június,
július, augusztus,
szeptember, október, november,
x
december 01.
02. 03. 04. 05.
06. 07. 08. 09.
10. 11. 12. 13.
14. 15. 16. 17.
18. 19. 20. 21.
22. 23. 24. 25.
26. 27. 28. 29.
30.
72 éve, 1937. december 31-én nyugalomba vonult dr. Csergő Károly (1879-1969), Csongrád vármegye 1925-1937 közötti alispánja.
92
éve, 1917. december 31-én született
dr. Berki Feríz
(1917-2009)
ortodox pap, protopresbiter, író. 
109 éve, 1900. december 31-én éjjel a városi kórház fenntartását Csongrád vármegye vette át.
110 éve, 1899. december 31-én Mezőfi
Vilmos, a szentesi szocialisták országgyűlési képviselőjelöltje, megtartja programbeszédét.
115 éve, 1894. december 31-én Díszközgyűlés keretében leleplezik Horváth Gyula volt ármentesítési kormánybiztos, Szentes első díszpolgára arcképét.
119 éve, 1890. december 31-én 73 éves korában elhunyt Davidovits István (1817-1890) görögkeleti lelkész, aki 33 éven át szolgált Szentesen.
*** *** ***
86 éve, 1923. december 30-án centenáriumi megemlékezést tartottak a Tóth József Színházteremben a névadó, Tóth József színész születésének 100. évfordulója alkalmából. (Az ünnepség keretében leleplezték Koncz Antal helyi szobrászművész Tóth Józsefről készített mellszobrát.)
112 éve, 1897. december 30-án Sima Ferenc országgyűlési képviselőt a szentesi református egyház főgondnokává választották.
118 éve, 1891. december 30-án viharos városi közgyűlés
zajlott Szentesen. A sorozatos jogsérelmek miatt tiltakozó képviselők lecsillapítására
Tasnády Antal polgármester szuronyos
csendőröket rendelt a közgyűlési terembe. A képviselők válaszként bizalmatlanságot szavaztak a polgármesternek, s megtagadták a következő évi költségvetési tervezet elfogadását.
187 éve, 1822. december 30-án született Bartha János (1822-1905) ügyvéd, aljárásbíró, városi képviselő, volt 48-as honvéd.
*** *** ***
110 éve, 1899. december 29-én A Molnár Jenő jelölését ellenző
függetlenségiek csoportja – élükön Kátai Pál Jánossal, az I. 48-as kör alelnökével –
önálló jelöltet állít
Pázmándy Dénes
személyében, aki bemutatkozó látogatásra Szentesre érkezik.
206 éve, 1802. december 29-én született ifj. Kiss Bálint (1802-1868) festőművész, a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának őre, az első festőiskola vezetője, Szentes szülötte.
279 éve, 1730. december 29-i keltezéssel Szentes mezővárosa három országos vásár tartását engedélyező kiváltságlevelet nyert III. Károly királytól. A település hivatalos pecsétjén ekkor jelent meg a pálmafa szimbólum, amely utóbb a város címerképévé vált.
*** *** ***
104 éve, 1905. december 28-án a
"nemzeti ellenállás" letörésére irányuló felsőbb intézkedések ellenére Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottsága határozatilag kimondta, hogy továbbra is megmarad az ellenállás terén.
138 éve, 1871. december 28-án Csongrád vármegye alispánjává Stammer Sándor szentesi polgármestert választották. (Tisztségét 1892-ig viselte.)
*** *** ***
143 éve, 1866. december 27-én 79 éves korában elhunyt Boros Sámuel (1787-1866) volt jegyző, főbíró, Szentes első polgármestere, 1861-ben országgyűlési képviselője. (Síremléke a református alsó temetőben található. Utca és középiskola viseli nevét Szentesen.)
145 éve, 1864. december 27-én báró Augusz Antal – Albrecht főherceg bizalmasa – a Béccsel való kiegyezés feltételeiről tárgyal Deák Ferenccel.
*** *** ***
110 éve, 1899. december 26-án Sima Ferenc bejelenti a jelöltségtől való visszalépését, s maga helyett dr. Molnár Jenő fővárosi ügyvéd jelölését javasolja. Ezt többen ellenzik, de a délutánra meghirdetett népgyűlés Molnár Jenőt kiáltja ki a Szentesi Függetlenségi Párt jelöltjének.
148 éve, 1861. december 26-án született Kardos Albert
(1861-1945) irodalomtörténész, a szentesi
gimnázium 1887-1891 közötti tanára.
160 éve, 1849. december 26-án 60 éves korában 
meghal
Schéner György
(1791-1849)
vármegyei mérnök, aki 1820-1840 között fölmérte és térképezte Csongrád vármegyét, és e művét nyomtatásban is kiadta.
*** *** ***
37 éve, 1972. december 25-én elhunyt Matyó Sándor (1905-1972) mezőgazdasági mérnök, városi főkertész.
105 éve, 1904. december 25-26. A Szociáldemokrata Párt Csongrád megyei értekezlete Szegeden. (Kimondja, hogy Szeged központtal megyei szervezetet állít fel, melyhez egész Csongrád megye és a megyével határos községek tartoznak. Az értekezleten a szentesi szervezet is képviselteti magát.)
*** *** ***
100 éve, 1909. december 24-én 57 
éves korában meghal Gaál Sándor járásbíró, aki 20 éven át állt a szentesi járásbíróság élén.
131 éve, 1877. december 24-26-án megtörtént a távbeszélő készülék (telephon) kísérleti kipróbálása Szentes és Hódmezővásárhely között.
*** *** ***
100 éve, 1909. december 23-án A király Lukács Lászlót bízza meg kormányalakítással, de tárgyalásai Justh Gyulával nem vezetnek az uralkodó által elfogadható eredményre, mert Justh ragaszkodott az önálló magyar jegybankhoz és az általános választójoghoz.
143 éve, 1866. december 23-án megalakult a Szentesi Segélyegylet. (A tagok száma 643 fő.)
36 éven át igazgatója Kiss
Zsigmond (1830-1911) volt.
144 éve, 1865. december 23-án kedvező helytartótanácsi leirat érkezett Szentes rendezett tanácsának visszaállítása tárgyában. A végső döntéshez a Helytartótanács újabb adatok felküldését kérte.
*** *** ***
91 éve, 1918. december 22-én megjelent Szentesen a Népakarat című újság,
a Csongrád megyei Szociáldemokrata Párt közlönye.
108 éve, 1901. december 22-én megindult Szentesen az Alföldi Ellenzék című politikai, társadalmi és közgazdasági lap. (Kiadója és felelős szerkesztője Vajda Ernő.)
112 éve, 1897. december 22-én elhunyt Zoó János (1822-1897) volt 48-as tüzér, festő, fotográfus, tanár, 1872-től a szentesi iparos tanonciskola igazgatója.
160 éve, 1849. december 22-én A szentesi tanács állást foglal az elsőfolyamodású városi bírósági hatóság gyakorlásának védelme mellett.
*** *** ***
115 éve, 1894. december 21-én Wekerle Sándor és kormánya benyújtja lemondását.
*** *** ***
97 éve, 1912. december 20-án Futó Zoltán
szentesi református lelkészt a békés-bánáti egyházmegye esperesévé választották.
149 éve, 1860. december 20-án Csongrád Vármegye Bizottmánya tisztújító közgyűlést tartott Hódmezővásárhelyen. Az első és másod alispáni posztokra a volt 1848. évi tisztviselők – Rónay Mihály és Török Bálint – kerültek. A tiszántúli járás főszolgabírájává Boros Sámuel volt szentesi polgármestert választották meg.
*** *** ***
71 éve, 1938. december 19-én született Tóth László, az OTP Szentesi Fiókjának ny. igazgatója, labdarúgó játékvezető, sportvezető.
103 éve, 1906. december 19-én a városi közgyűlés határozatot hozott a belső vásártérnek II. Rákóczi Ferenc fejedelemről történő elnevezéséről. (Ma Apponyi tér.)
108 éve, 1901. december 19-én beiktatták Csongrád vármegye új főispánját, dr. Csató Zsigmond addigi alispánt. (Az alispáni tisztséget dr. Cicatricis Lajos megyei főjegyző nyerte el.)
110 éve, 1899. december 19-én Az I. 48-as kör választmánya több órás heves vita után
kimondja Sima Ferenc
újbóli jelölését.
116 éve, 1893. december 19-én elhunyt Herzl (Hegedűs) Vilmos (1828-1893), Szentes első fényképésze.
120 éve, 1889. december 19-én Ismét Stammer Sándort választják Csongrád vármegye alispánjává. (Stammer S. 115, Balogh J. 53 szavazatot kap.)
132 éve, 1877. december 19-én ismét Stammer Sándort választották meg Csongrád vármegye alispánjává.
*** *** ***
79 éve, 1930. december 18-án 48 éves korában elhunyt Dobovszky József István
(1882-1930) szentesi építészmérnök, a katolikus népiskola, a
járásbíróság, a
felsőpárti református templom
stb. tervezője.
99 éve, 1910. december 18-án született Szentesen dr. Barta István (1910-1966) történész, a Teleki Intézet, majd a MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa, neves Kossuth kutató. 
103 éve, 1906. december 18-án a képviselő-testület elfogadta a város véglegesnek szánt címerét (pálmás címer), s hitelesítésre felterjesztette a Belügyminisztériumhoz.
111 éve, 1898. december 18-án a Szentesi Függetlenségi és 48-as Párt nagyszabású tiltakozó népgyűlést tartott a kormány ellen. A Kossuth téren közel 10 ezer fős hallgatóság gyűlt össze; vezérszónok Sima Ferenc országgyűlési képviselő. (A népgyűlés tiltakozó emlékiratot intézett a képviselőházhoz.)
149 éve, 1860. december 18-án Csongrád vármegye 1848-ban megválasztott Bizottmánya alakuló ülést tartott Hódmezővásárhelyen Tomcsányi József főispán elnöklete alatt. A 433 fős megyei Bizottmányban Szentes városa 91 taggal képviseltette magát.
*** *** ***
103 éve, 1906. december 17-én a városi közgyűlés a
Szentesen építendő új
járásbírósági épület
részére telket, 200 ezer téglát és szükséges mennyiségű homokot
ajánlott fel az igazságügyi kormányzatnak. (Az épület csak 1912-ben
készült el,
Dobovszky József István
tervei alapján.)
109 éve, 1900. december 17-én született dr. Kardos Sándor (1900-1978) Szentes járási főorvos, 1954-1978 között városi és járási sportorvos, a Vöröskereszt járási elnöke.
110
éve, 1899. december 17-én Sima
Ferenc párthívei népgyűlést tartanak a Kossuth téren.
Tiltakoznak az összeférhetetlenségi bizottság határozata ellen, és
ismét Simát kiáltják ki a párt képviselőjelöltjének.
124 éve, 1885. december 
17-én
50 éves korában elhunyt Honthy László (1835-1885) katolikus
iskolai néptanító, volt városi gazdasági tanácsnok, az 1871/72-ben
megjelent
első szentesi újságok
(Szentesi Lapok, Alföldi Figyelő, Szentesi Lap) felelős szerkesztője.
159 éve, 1850. december 17-én az uralkodó elrendelte a szentesiek perének felülvizsgálását, s a végrehajtás felfüggesztését.
197 éve, 1812. december 17-én született Kocsis Pál (1812-1879) városi mérnök, Szentes első részletes telekkönyvének elkészítője.
*** *** ***
91 éve, 1918. december 16-án megalakult a Szentesi Néptanács. (Elnök: dr. Ecseri Lajos; alelnökök: Burián Lajos, dr. Rimély Dezső és Blum Mihály. A Néptanács 1919. márc. 22-ig folytatta működését.)
91 éve, 1918. december 16-án A Tóth József Színházteremben műsoros megemlékezést tartottak
Lehota Bandi
cigányprímás 50 éves muzsikusi jubileuma alkalmából.
95 éve, 1914. december 16-án A katonai vezetés 1000 sebesült befogadására alkalmas katonai kórház felállítását kezdi meg Szentesen. (A kórház befogadására kijelölt épületek:
gimnázium, katolikus és izraelita népiskola, katolikus és református kör, felsőpárti óvoda, kaszinó, a városháza közgyűlési terme és az anyakönyvi hivatal; szükség esetén a színházterem.)
102 éve, 1907. december 16-án
Csongrád vármegye közgyűlésén ünnepélyesen
leleplezték II. Rákóczi Ferenc fejedelem életnagyságú képét,
Révész Imre festőművész alkotását. (Ünnepi beszédet mondott dr. Kelemen Béla főispán és
Futó Zoltán református lelkész.)
126 éve, 1883. december 16-án beiktatták hivatalába Petrovics Soma (1843-1926) szentesi evangélikus lelkészt. (43 éven át szolgált Szentesen.)
142 éve, 
1867. december 16-án a belügyminiszter utasítására a megyei közgyűlés
elrendelte a szentesi választások kivizsgálását. Az eredmény megszületéséig felfüggesztették a két napja hivatalba lépett városi tisztikart. A közigazgatási teendők intézését a volt provizórikus tanácsra bízták.
Oroszi Miklós polgármester
megtagadta a város pecsétjének és kulcsainak átadását. (1868 februárjában új választásokra került sor; a polgármester továbbra is Oroszi Miklós maradt.)
*** *** ***
63 éve, 1946. december 15-én Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter
felavatta a helyreállított Szentes–Csongrád közötti tiszai
vashidat.
64 éve, 1945. december 15-én 69 éves korában elhunyt dr. Négyesi Imre
(1876-1945) volt városi rendőrfőkapitány, Szentes 1919-1936, majd 1944-1945 közötti polgármestere.
76 éve, 1933. december 15-én a városháza közgyűlési termében ünnepélyesen leleplezték dr. Mátéffy Ferenc (1856-1927) ügyvéd, volt polgármester olajfestményű portréját, Kováts Károly helyi festőművész alkotását. Ezt követően Szentes díszpolgáraivá választották vitéz Gömbös Gyula honvédelmi miniszter-miniszterelnököt és dr. Lázár Andor igazságügy-minisztert, a város országgyűlési képviselőjét.
110 éve, 1899. december 15-én A parlament összeférhetetlenségi bizottsága
megsemmisíti Sima Ferenc mandátumát.
123 éve, 1886. december 15-én született Szentesen Zolnay Géza (1886-1965) festőművész, tanár. (Nagybátyjáról, Zolnay Károlyról készített portréja a Horváth Mihály Gimnázium dísztermében látható.)
134 éve, 1875. december 15-én a megyegyűlés határozatilag kimondta, hogy
székhelyváltozás esetén
Csongrád megye települései közül egyedül
Szentest tartja arra alkalmasnak. Erről feliratban értesítette a belügyminisztériumot. (Három éves küzdelem után
Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminiszter elrendelte Csongrád vármegye székhelyének Szegvárról Szentesre történő áthelyezését. Ténylegesen 1883-ban, az
új székház felépülése után került a megyeszékhely Szentesre. 1950-ben a székhely átkerült Hódmezővásárhelyre.)
*** *** ***
114 éve, 1895. december 14-én született Drahos István (1895-1968) grafikus, exlibrisművész, aki 1933-1957 között rajztanárként működött Szentesen. (1971-ben utcát neveztek el róla. Értékes hagyatékát a Koszta József Múzeum őrzi.)
*** *** ***
74 éve, 1935. december 13-án született Dobossy Lajos ny. bankigazgató, volt vízilabdázó.
98 éve, 1911. december 13-án 81 éves korában meghalt Kiss Zsigmond (1830-1911) ügyvéd, volt 48-as tüzér hadnagy, városi főügyész, a Szentesi Honvédegylet, Kaszinó, Ügyvédi Kör, Iskolaszék stb. elnöke. (1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)
105 éve, 1904. december 13-án Az ellenzéki képviselők, válaszul a nov. 18-i
„zsebkendőszavazásra”,
szétverik a képviselőház berendezését.
188 éve, 1821. december 13-án született Simonyi Ernő (1821–1882) jogász, történeti kutató,
48-as függetlenség-párti politikus, 
Szentes 1875-1878 közötti
országgyűlési képviselője. (1906-tól 1948-ig a mai
Budai Nagy Antal utca
viselte a nevét Szentesen.)
248 éve, 1761. december 13-án felavatták a szentesi reformátusok új templomát, amely a mai főtéri nagytemplom helyén állt. (A korábbi, 1747-ben épült fatemplom az 1760. évi tűzvész alkalmával leégett. Az új, kisméretű templomot 1811-ben bontották el.)
*** *** ***
72 éve, 1937. december 12-én ünnepélyesen felavatták a szentesi Bocskai u. 13. szám alatti
Munkásotthont. (A fővárosi vendégek közül üdvözlő beszédet mondtak többek között:
Szeder
Ferenc, Szakasits Árpád,
Kéthly
Anna, Esztergályos János, a Szociáldemokrata Párt országos vezetői.)
104 éve, 1905. december 12-én született Terney Béla (1905-1972)
gimnáziumi tanár, a Horváth Mihály Gimnázium 1961-1966 közötti
igazgatója, festőművész, a szentesi középiskolai
kollégium névadója.
120 éve, 1888. december 12-én született dr. Kanász Nagy Sándor (1888-1967) ügyvéd, Szentes 1936-1944 közötti polgármestere.
123 éve, 1886. december 12-13-án megalakult a Szentesi Hitelszövetkezet. (Elnök: Kiss Zsigmond ügyvéd, alelnök: Sarkadi Nagy Mihály polgármester, igazgató: Dósa Béla.)
*** *** ***
24 éve, 1985. december 11-én a Városháza emeleti folyosóján leleplezték Vajda Imre (1885-1952) földmunkás, volt polgármester emléktábláját. (Az 1990-es évek elején a táblát méltatlanul eltávolították.)
54 éve, 1955. december 11-én 79 éves korában elhunyt Matyó Sándor (1876-1955) gimnáziumi tanár, aki 1899-1934 között tanította a latin és magyar irodalmat a
szentesi gimnáziumban. 
71 éve, 1938. december 11-én született Sipos Árpád református lelkész, a Csongrádi Református Egyházmegye tanácsbírája, volt önkormányzati képviselő.
105 éve, 1904. december 11-én A szentesi szociáldemokraták
tiltakozó népgyűlést tartanak a Kossuth téren. (Napirend: 1. A parlament és a nép. 2. Mit akar a szociáldemokrácia? 3. Szervezkedés és a sajtó.)
124 éve, 1885. december 11-én született Vajda Imre (1885-1952) földmunkás-kubikos, 1929-től megyei és városi képviselő, 1945-ben a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, 1945-1948 között Szentes polgármestere. (1959-1990 között utca viselte nevét Szentesen; ma Soós u.)
159 éve, 1850. december 11-én Ferenc József császár fogadta a szentesi küldötteket, s intézkedést ígért a város kompromisszionális ügyében.
*** *** ***
77 éve, 1932. december 10-én a Vöröskerszt Egylet Csongrád Vármegyei Választmánya
dr. Csergő Károly alispánt választotta meg a megyei szervezet elnökévé.
126 éve, 1883. december 10-én átadták a Makay Endre tervei alapján épült, klasszicista stílusú szentesi megyeházát. Csongrád vármegye tisztikara és törvényhatósági bizottsága ünnepélyes díszközgyűléssel vette birtokába új otthonát.
142 éve, 1867. december 10-én megválasztották a 120 fős Szentes városi képviselő-testület tagjait.
144 éve, 1865. december 10-én Deák-kör néven képviselőházi klub alakult. (Oroszi Miklós szentesi követ is Deák Ferenc táborához csatlakozott.)
160 éve, 1849. december 10-én Szentes városa megtagadja örökváltsági tartozásainak törlesztését, mondván: az úrbériség 1848-ban megszűnt.
*** *** ***
100 éve, 1909. december 9-én A Rendezett Tanácsú Városok Polgármestereinek Országos Egyesülete közgyűlést tart Újpesten. (A megalakításra kerülő szakbizottságokba beválasztják Bugyi Antal, Papp László és Sima László szentesi tisztviselőket.)
103 éve, 1906. december 9-én felavatták a Református Kör
szecessziós stílusú, téglaszalagdíszes
székházát a Kiss Bálint utcában. (Az épületet Borsos József tervezte. Az avatási ünnepségen leleplezték az adományozó,
Szűrszabó Nagy Imre
arcképét, Lakos János Pál helyi festőművész alkotását.)
105 éve, 1904. december 9-én dr. Csató Zsigmond főispán felsőbb utasításra kísérletet tesz arra, hogy a megyegyűléssel bizalmat szavaztasson Tisza Istvánnak és kormányának. Mivel ez nem sikerül, 54 megyei képviselőből megalakítja a Csongrád Megyei Szabadelvű Pártot, mely kész bizalmat szavazni.
115 éve, 1894. december 9-én A király szentesíti a házassági jogról
szóló 1894. XXXI., a gyermekek vallásáról szóló
XXXII. és
az állami anyakönyvekről szóló XXXIII. törvénycikket. (Kötelező a polgári házasság, állami anyakönyvvezetés, és vegyes házasság esetében a reverzális elfogadása.)
124 éve, 1885. december 9-én közfelkiáltással Fekete Mártont választották
a
Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat
főigazgatójává.
237 éve, 1772. december 9-én született Kiss Bálint (1772-1853) református lelkész, egyházi író, tankönyvíró, gazdasági reformer, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a békés-bánáti egyházmegye esperese. (Utca és iskola viseli nevét Szentesen.)
*** *** ***
91 éve, 1918. december 8-án a belügyminiszter kinevezte
Jócsák Kálmánt Csongrád vármegye területére a főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztossá. (December 11-én Szentesre érkezett és megkezdte működését.)
108 éve, 1901. december 8-án a szentesi munkások
általános népgyűlést tartottak a városi közgyűlési teremben. Napirend: 1. A munkanélküliség oka és orvoslása; 2. Mit akarnak a szociáldemokraták? (Előadó:
Árvai Bálint.)
223 éve, 1786. december 8-án Szent Miklós tiszteletére felszentelték a szentesi görögkeleti templomot. (A szertartást Avakumovics Pál, az arad-kerületi görögkeleti püspök végezte. A szentesi lelkészek sorát 1786-ban Nikolics Mihály nyitotta meg.)
*** *** ***
88 éve, 1921. december 7-én született dr. Molnár László (1921-2008) ny. járási-városi vezető ügyész, a Magyar Jogász Szövetség Szentesi Csoportjának elnöke, a TIT Szentesi Szervezetének elnökségi tagja, a Képeslevelezőlap Gyűjtők Országos Egyesületének egyik megalapítója és vezetőségi tagja, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Szentesi Körének elnöke.
96 éve, 1913. december 7-én az MSZDP szentesi szervezete és a függetlenségi pártkörök közös népgyűlést tartottak a sajtószabadság védelmében.
(Szónokok: dr. Lánczi Simon Pál, a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör ügyvezető elnöke és Esztergályos János, az MSZDP központ kiküldötte.)
166 éve, 1843. december 7-én született Petrovics Soma (1843-1926) evangélikus lelkész, a csongrád-csanádi egyházmegye esperese, költő, egyházi író, városi és megyei képviselő, aki 1883-tól haláláig, 43 éven át Szentesen szolgált. (1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)
*** *** ***
78 éve, 1931. december 6-án született Szentesen dr. Kun László (1931-2000) főiskolai tanár, a Testnevelési Főiskola tanszékvezető docense, kandidátus, sporttörténész, sportszociológus, az UNESCO Nemzetközi Sporttörténeti Bizottságának elnökségi tagja, a Magyar Birkózó Szövetség Edző Bizottságának elnöke.
96 éve, 1913. december 6-án megalakult Szentesen a Csongrád Vármegyei Általános Tanítóegyesület. (Elnök: Vidonyi Jenő, alelnökök: Papp Imre és Leviczky Pál.)
112 éve, 1897. december 6-án dr. Vadnay Andor főispán értekezletet tartott Szentesen a szociális jellegű munkásmozgalmak indító okainak felkutatása, és az ezen mozgalmak következtében beállott gazdasági és társadalmi feszültségek orvosszereinek megállapítása tárgyában. A tanácskozásra meghívta a szentesi munkásság képviselőit is. (A munkásokat Tarnóczi Mihály és Békési Imre képviselte.)
*** *** ***
...
*** *** ***
95 éve, 1914. december 4-én A Monarchia és a Német Birodalom hadserege
Galíciában
visszanyomja az
oroszokat. (Utána Magyarország területéről is kiszorítják őket.)
105 éve, 1904. december 4-én Tiltakozó népgyűlés Szentesen. A szónokok kemény szavakkal elítélik a
"Tisza-Perczel-féle bűnszövetkezet" alkotmánytipró mesterkedését. A népgyűlés határozatilag kimondja, hogy Szentes város polgársága az
alkotmánysértés útján keletkezett házszabályok alkalmazásával hozandó törvényeket kötelező erejűnek el nem ismeri, s rendelkezéseiknek engedelmeskedni soha nem fog.
119 éve, 1890. december 4-én 61 éves korában meghalt ifj. Bartha János (1829-1890) gazdálkodó, városi képviselő, a református egyház főgondnoka, aki jelentős alapítványt tett egy Szentesen létesítendő gazdasági iskola céljára. (A szentesi Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet az ő nevét viseli.)
144 éve, 1865. december 4-én megalakult a Szentesi Izraelita Nőegylet. (Alapító tagok száma 38 fő.)
*** *** ***
133 éve, 1876. december 3-án született dr. Négyesi Imre (1876-1945) volt városi főkapitány, Szentes 1919–1936, majd 1944–1945 közötti polgármestere.
141 éve, 1868. december 3-án a városi közgyűlés határozatot hozott
a volt szentesi honvédeknek 1849-ben beígért házhelyek kiosztásáról. Kimondta továbbá, hogy a kimérés helye örök időkre a Honvéd utca elnevezést viselje. (A utcát 1959-ben Kádár Sándor utcára, 1991-ben pedig
Dr.
Berényi Imre utcára keresztelték át.)
156 éve, 1853. december 3-án született Sima Ferenc (1853-1904) református leányiskolai tanító,
publicista, lapszerkesztő, városi levéltárnok, gazdasági tanácsnok, ármentesítési igazgató, országgyűlési képviselő, a megyei és városi függetlenségi 48-as ellenzék vezére. (1945-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)
262 éve, 1747. december 3-án átadták az új, ideiglenes szentesi református templomot.
*** *** ***
64 éve, 1945. december 2-án 85 éves korában elhunyt Papp Lajos (1860-1945) református iskolai igazgató-tanító, presbitériumi jegyző, egyháztörténész, aki 40 éven át szolgált szülővárosában, Szentesen. (1919-20-ban két kötetben megírta a Szentesi Református Egyház történetét, amely értékes várostörténeti adalékokat is tartalmaz.)
81 éve, 1928. december 2-án megindult Szentesen az Alföldi Friss Újság c. politikai és társadalmi napilap. (Felelős szerkesztő: Horváth Antal.)
95 éve, 1914. december 2-án Az osztrák-magyar csapatok elfoglalják Belgrádot.
109 éve, 1900. december 2-án a szentesi főgimnázium Horváth Mihály Önképző Köre ünnepi megemlékezést tartott Vörösmarty Mihály 100 éves születési évfordulója alkalmából.
119 éve, 1890. december 2-án a megye hatalmaskodása miatt a Szentes városi képviselő-testület határozatot hozott az önálló törvényhatósággá való átalakulás, vagyis a Csongrád megyéből történő kiválás előkészítéséről. (Sarkadi Nagy Mihály polgármester elnöklete alatt 32 tagú előkészítő bizottság alakult.)
*** *** ***
108 éve, 1901. december 1-jén megszűnt a Szentesi Lap jogutódának számító Csongrádmegyei Ellenzék c. újság, Sima Ferenc lapja.
129 éve, 1879. december 1-jén megalakul a Szentesi Polgári Iparos és Gazdasági Kör.
Szentesi Évfordulónaptár - november
Szentes, 2009. 06. 02.
Összeállította: Tajnai Dóra és Tímár Ferenc
www.szentesinfo.hu/mozaik - friss hírek, képes tudósítások a város életéről
INTERNETES ÚJSÁG
a TEAM Számítástechnika támogatásával
