A szentesi református nagytemplom
Szentes város legjelentősebb műemlék épülete a főtéren álló református nagytemplom. A templom 1808-1826 között épült Fischer Ágoston, kecskeméti építész tervei szerint a korábbi, kicsivé vált templom helyén. Az épület „a legnagyobb magyarországi református templomok sorába tartozik, az Alföld leghosszabb hajójú temploma. A 40 méter meghaladó tornya klasszicista, az épület többi része késő barokk (copf) stílusú. A főbejárat kőkeretes, szemöldökíves kiképzésű; a torony legömbölyített sarkainál pilaszterek futnak. A kosáríves oromzat fölött vasráccsal védett körüljáró (erkély) látható. A torony kissé magasított, rézből készült, gerezdes félgömbkupolával van födve. Az északi homlokzaton a falpillérek közé szegmentíves ablakokat helyeztek. A déli homlokzatot 1891-ben hét pillérből álló támpillérsorral erősítették meg. A templom nyugati vége egyenes záródású, sarkai le vannak kerekítve, a főtengelyben szegmentíves szemöldökkel koronázott kétszárnyú ajtóval, a koronázópárkány felett timpanonnal. A kb. 48x24 méteres belső térben kialakított kétemeletes karzat aszimmetrikus, a hajónak az északi oldalán és a két rövid oldalán állnak. A karzat mellvédjein copf fűzésdíszítés látható. A déli hosszoldal ablakai a templom terét kellően világossá teszik. Az aszimmetrikus tér befedését két nagy csehsüveg boltszakasszal és mellette két kis csehsüveg boltszakasszal alakították ki. A nagy boltszakaszok oldalnyomását a karzatmentes oldalon, befelé fordított támpillérekkel oldották meg. A diófa szószék copf stílusú, politúrozott felülettel, aranyozott szegélyekkel, kékesszürke műmárvány oszloptesttel és vázadísszel készült 1822/23-ban,…. A város költségén vásárolt toronyórát Rauschmann budai órás készítette, és Karl Vitus szerelte fel 1828-ban. …ez volt a második horizontális óra Magyarországon, az első József nádor alcsúti kastélyának tornyában volt.” (Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk.: Tóth Ferenc, Szeged, 2000. 643.) A jelenlegi orgona 1909-ben épült Angster József, pécsi orgonaépítő gyárában.
Vissza az oldal tetejére!
A templom viszonylagos ismeretlenségének egyik oka az, hogy az elmúlt évtizedekben erősen megromlott az állaga. A 2000. évben készült engedélyezési terv (VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Műemléki és Építészeti Tervező Iroda. Felelős tervező: Orosz Bálint É1/01-3474) a templom jelenlegi műszaki állapotáról ezt írja: „Az épület állagában az utóbbi húsz évben jelentős romlás következett be. Több szakértői vélemény is készült, melyek alapján megerősítések is történtek. …1981-ben a torony melletti csehsüveg boltozat meggyöngült, behorpadt, majd be is szakadt. A boltozat helyreállítását megerősítési tervek alapján végezték el. 1989-ben a tetőszerkezetről készült szakvélemény. Ez rögzíti, hogy az előz vizsgálat (1979) óta eltelt 10 esztendőben az állagromlás fokozódott és a korábban javasolt vizsgálatok nem készültek el. A torony melletti főszaruállás kivételével a megerősítések nem történtek meg, a fedés alatti lécezés több helyen behajlik, emiatt beázások vannak. … Legjobban a DK-i sarka süllyedt meg az épületnek, itt korábban a csapadékvíz elvezetése nem volt megoldott. (Részben ez okozhatta a csehsüveg boltozat behorpadását is.) A repedéskárok vonatkozásában a szakvélemény megállapítja, hogy az nem elsősorban az altalajra, hanem szerkezeti okokra vezethető vissza. … Először a templom falainak nedvességvizsgálatai készültek el (1999. október), ennek összefoglaló javaslatai az alábbiak:
- a templom falait és pilléreit indokolt utólagosan szigetelni, ezzel megszüntethető az alapból felfelé a falakba szívódó talajnedvesség utánpótlása, - meg kell szüntetni a csapadékvíz elvezetési rendszer hibáit, - gondoskodni kell a csapadékvíz, illetve a felszíni víz épülettől történő távoltartásától. …
A (geotechnikai) szakvélemény szerint a templom falain kialakult repedések mérete és helyzete nem bizonyítja, hogy az utóbbi évtizedekben mozdult volna az épület. …A faanyagvédelmi szakértői vélemény a főhajó fedélszékére vonatkozóan megállapította, hogy a gomba- és rovarkárosodottság általános és nagymértékű, minden gerenda minimum 2 cm-nyire gyengített. …
-
a belső térben a fekete-fehér mozaik burkolatok elavultak, a földszinti padok alatt – a nagyméretű téglaburkolat rossz állapota miatt – a tisztántartás nem megoldható,
-
a karzatokra vezető húzott fokokból álló, íves záródású falépcsők több helyen megerősítésre szorulnak,
-
a belső vakolat a szerkezeti károsodá sok helyeinél repedezett, egyéb helyeken a meszelés elkoszolódott, felújításra szorul,
-
az épület külső homlokzatvakolata mállott, sok helyen foltokban – a téglafelületig – hiányos, a lábazati sávban és a párkánytagozatoknál kifagyott, a szerkezeti károsodásoknál repedezett.
-
a tagozatok egyes részein a téglák kimozgósodtak, balesetveszélyesek,
-
a héjazat több helyen hiányos, beázik, cseréje indokolt,
-
az ereszcsatornák, lefolyók, tagozatok lemezfedése szintén cserére szorul,
-
a torony lemezfedésének hibáit ki kell javítani.”
Vissza az oldal tetejére!
A templom felújításának célja, hogy ez a jelentős műemlék fennmaradjon az utókor számára. A megújult épület jelentős szerepet tölthet be a város és a régió idegenforgalmában. Akár Szentes egyik jelképévé is válhatna, mint ahogy Debrecené a református nagytemplom vagy Szegedé a dóm stb. Emellett azonban a templom jelentős kulturális szerepet is betölthet a város, illetve a régió életében.
Az elkészült engedélyezési és kiviteli terv már tartalmazza azt az elképzelést, hogy a második emeleti karzaton Templomi Galériát alakítanak ki. Itt kapna helyet az állandó gyülekezettörténeti kiállítás, ahol be tudnák mutatni az egyházközség történetének főbb dokumentumait, fényképeit, tárgyait. Mivel ilyen jellegű kiállítás nincs a városban és a környező településeken sem valószínűleg sokakat vonzana ez a bemutató. Segítene abban is, hogy a város lakói és az idelátogatók megismerjék saját múltjukat, őseik életét, hagyományait. Az állandó kiállítás mellett rendszeresen szeretnének rendezni időszaki kiállításokat is, ahol a városhoz és a gyülekezethez valamilyen módon kötődő művészek mutathatnák be alkotásaikat. A kiállítások érdekességét – tartalmuk mellett – a helyszín adná, közben a templommal, mint értékes műemlékkel is megismerkedhetnek a látogatók. A kiállítások – a tervek szerint – egy-egy jelentősebb, a városba egyébként is több látogatót vonzó rendezvényhez kapcsolódnának, így még nagyobb idegenforgalmi vonzerőt jelenthetnek.
A templom kiváló akusztikája következtében rendkívül alkalmas arra, hogy magas színvonalú orgonahangversenyek kerüljenek benne megrendezésre. Az 1909-ben, Angster József, híres pécsi orgonaépítő műhelyében készült hangszeren már eddig is több híres orgonaművész játszott a hangversenyek alkalmával (Lehotka Gábor, Király Csaba, Ella István, Kovács Endre, Gergely Ferenc, Virág Endre, Karasszon Dezső, Jean Gillou, Varnus Xaver). Jean Guillou, világhírű francia orgonaművész ezt írta koncertje után a hangszerről: „A szentesi református nagytemplom orgonája kitűnő hangszer. Részint a benne, egykoron felhasznál anyagok és sípok minősége, részint pedig jellegzetes hangzása miatt. Ugyanakkor a hangszer nagyon rossz állapotban van és ez égetően kívánná az orgona mielőbbi restaurálását, és a szegényes hangszínválaszték kibővítését. Őszintén remélem, hogy mindez mihamarabb valóra válhat, hisz a templom adottságai nagyszerű koncert helyszínné teszik. Szentes, 1993. szeptember 20-án.” Ahhoz, hogy ez megvalósuljon és az orgona újra gyönyörűen szóljon, először magát az épületet kell felújítani.
Az elmúlt években rendszeresen megrendezésre került a nagytemplomban az egyházzenei kórustalálkozó. Ezeken az alkalmakon jeles magyarországi és határainkon túli magyar kórusok vettek részt nagy sikerrel. Ez a találkozó a régióban egyedülálló, megfelelő marketing munkával nagy mértékben növekedhet a jelentősége és ezzel együtt idegenforgalmi szerepe.
A tervek között szerepel egy másik, évenként megrendezésre kerülő zenei találkozó is. A komolyzenei műfaj mellett az egyházközség szeretné meghívni a keresztyén könnyűzene képviselőit is, helyet adva számukra a bemutatkozásra, fellépésre.
A templomi rendezvények zavartalan lebonyolítása érdekében szerepel az engedélyezési tervben a karzatfeljárók alatt egy-egy WC és kézmosó. Az orgonakarzat alatt egy hangszigetelő üvegfallal leválasztott rész kerül kialakításra, ahonnan a kisgyermekkel érkezők mindent hallhatnak hangszórókon keresztül, de a gyermekek sírása nem hallatszik ki, és nem zavarja a hangversenyt. Ez a megoldás lehetőséget ad arra, hogy a kisgyermekes családok együtt jöjjenek el a programokra.
Egyedülálló látványosság lehet a templom tornyának erkélyéről előadott élő toronyzene, amely egy-egy jelentős történelmi évfordulóhoz kapcsolódna. A felújított templomtoronyból, mint a város egyik legmagasabb pontjáról gyönyörű kilátás nyílik Szentesre és környékére.
Vissza az oldal tetejére!
