A "kultúrpalota"

A fenti miniszteri határozat birtokában a város megvásárolhatta a szomszédos sarokra eső Kardos-féle telket, és elkészíthette a két utcára nyíló, sarkán főhomlokzatos épület tervét.
A korabeli elképzelések szerint a "KULTÚRPALOTÁNAK" nevezett épületben működött volna a polgári leánynevelő iskola, továbbképző felsőbb leányiskola, ipariskola, munkásgimnázium, zenei konzervatórium, valamint egy néprajzi és régészeti múzeum is.^[14]
 

Színezett képeslap a polgári leányiskoláról
 

Az építkezés 1912-1913-ig tartott. A terveket Dobovszky József István eléképzelései alapján Bohn Alajos bécsi építész készítette, a kivitelezést pedig országos hírű vállalkozók végezték szintén az ő irányításával.^[15] Az új intézményt szeptember 1-jén adták át 6 tanteremmel, torna-, zene- és kézimunkaszobákkal, könyvtárral, irodákkal, valamint 2 szertárral és 2 szolgálati lakással, továbbá a teljes felszereléssel. Ettől az évtől kezdve az ÁLLAMI MAGYAR KIRÁLYI POLGÁRI LEÁNYISKOLÁBAN igen kedvező körülmények között folyhatott a tanítás.
 

Szentes, Magyar Állami Polgári Leányiskola

Néhány dokumentum az építkezéssel kapcsolatban:
 

Walla József levele a mérnöki hivatalhoz
1912. október 25.

Az új polgári leányiskolában helyet kapott egy továbbképző tanfolyam, valamint az 1 évfolyamos női kereskedelmi iskola, ahol gép- és gyorsírást is oktattak. A továbbképző tanfolyamot olyan polgári iskolát végzett lányok részére szervezték, akik nem akartak állandó munkahelyen dolgozni, csupán csak háziasszonyok, családanyák kívántak lenni. Ők az általános tantárgyak mellet főleg kézimunkát: népi hímzéseket, háztartásvezetést: főzést, mosást, takarítást, családi költségvetést és gyermeknevelést tanultak.

Az iskola "aranykora" sajnos csak egy évig tartott. Az I. világháború kitörése után a gyönyörű, modern épületet azonnal lefoglalták vöröskeresztes hadikórháznak. A tanítás a katolikus elemi iskolában (ma Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola) folytatódott igen szűkös és szerény körülmények között.^[16] A háború után az iskola visszakapta ugyan az épületét, de csak igen rövid időre, mert vörös, majd román katonák szállták meg, jelentős pusztítást hagyva maguk után. 

Polgári iskolai bizonyítvány 1916-ból

 Az 1924/25-ös tanév változást jelentett az iskola életében. Pap Lajosné Gonda Júlia 34 évi szolgálat után (32 évi igazgatói működés) nyugalomba vonult. A hivatalos búcsúztatón az ünnepelt nagy összegű "jutalomdíj-alapítvánnyal" ajándékozta meg az iskolát, melyből sok-sok éven keresztül részesültek a jeles tanulók. A "stafétabotot" Tolcsvai Nagy Géza, Erdélyből menekült polgári iskolaigazgató vette át. A tanévben 8 nevelő látta el 10 helyett a 215 tanuló oktatását, ami elég nehéz feladat volt, hiszen a nevelőknek így igen magas óraszámban kellett tanítani a nagy létszámú osztályokban.

A polgári leányiskola tantestülete 1926-ban.
Igazgató: Tolcsvai Nagy Géza

Az oktatásban újdonságnak számított, hogy kötelező jelleggel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium bevezette a mozgókép előadásokat. Az iskola tanulói a helyi gimnáziumban nézhették meg ezeket a filmeket. (Az Alpok, Holland királyság, A tenger élete, A bányától a kohóig, Optikai csalódások, Cseppfolyós levegő.)

Az intézmény életéhez szorosan kapcsolódtak az ifjúsági mozgalmak. A legrégebbi múltra az Ifjúsági Vöröskeresztes Egylet megalakulása tehető (1874/75. tanév), mely szinte egyidős a polgári leányiskolai oktatással. Szerepe a világháborúk idején vált felbecsülhetetlenné. A tanulók aktívan részt vettek a betegápolásban, segítették az arra rászorulókat. Természetesen a "békeidőszakban" közösen jártak kirándulni. Kezdetben csak a városba és környékére, de eljutottak a város falain kívülre is, pl.: 1929-ben Budapestre, Visegrádra, Esztergomba stb. Mindezek nagymértékben elősegítették a tanulók közösségbe kovácsolódását. E mozgalomnak a kezdetektől már több ágazata működött: egészségnevelési, kézügyesség-fejlesztő, jótékonysági stb. A másik egyesület a Tóth József Önképzőkör, mely 1923/24-es tanévben jött létre. Tulajdonképpen kulturális jellegével biztosította a diákok magasabb szintű műveltségét. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók felolvasással, dolgozatokkal, szavalatokkal, kisebb színdarabok és magyar táncok előadásával szerepeltek, s bírálatot mondtak egymás előadásáról. Természetesen az iskolai ünnepélyek műsorait is ők szervezték. Előfutára volt a jelenleg is létező szakköreinknek.^[17] 1926. november 25-én 65 fővel megalakult a "Szentesi m. kir. áll. polgári leányiskolai Zrínyi Ilona Sportkör", mely igen rossz körülmények között kezdhette meg működését. Az egyre romló gazdasági helyzet ellenére az iskola és a szülők mindent megtettek azért, hogy a nehezen létrehozott diákszervezeteket működtetni tudják.^[18]
 

A polgári leányiskola jótékonycélú előadása.
Alföldi Újság, 1927. május 8.
 

A húszas évek második felétől a beiratkozott tanulók száma évről évre csökkent. Ennek egyik oka az I. világháború pusztító hatása, valamint a fokozatosan romló gazdasági helyzet volt. Egyre több szülő vált munkanélkülivé, így nem tudták biztosítani az előírt tandíjat leányuk taníttatásához. Az 1928/29-es tanévben csupán 131 tanulója volt az intézménynek. Mindezek ellenére a nevelők mindent megtettek azért, hogy a szülők és a diákok számára vonzóvá tegyék az iskolát. Az 1928/29-es tanévben az iskola új profillal bővült: Megalakult a kétéves női kereskedelmi szaktanfolyam. Célja kettős volt: egyrészt kereskedelmi szakismeretet nyújtani, másrészt magasabb szintű ismereteket adni a beiratkozott lányoknak. Különbözeti vizsga után a tanulók a felső kereskedelmi iskola III. osztályában folytathatták tanulmányaikat. A kétéves kereskedelmi szaktanfolyam tantárgyai és óraszámai az alábbiak voltak: magyar (3), szépírás (1), német (3), francia (2), földrajz (2), testgyakorlás (1), kereskedelmi levelezés (3), könyvvitel (2), gyorsírás (4), kereskedelmi számtan (3), gépírás (3), hitoktatás (1). A tandíj havi 20 pengő volt, de ennek ellenére is csak 16 tanuló iratkozott be az első évfolyamra. A következő évben csupán 12 leány fejezte be tanulmányait. Az érdeklődés hiánya miatt az új tanévben ez a típusú képzés nem indult. Helyette a polgári leányiskola növendékeinek gyorsírástanfolyamot szerveztek, de mindössze 7 fő jelentkezett.
 

 
A szentesi magy. kir. állami Polgári Leányiskola és a vele kapcsolatos
kétéves női kereskedelmi szaktanfolyam értesítője az 1929/30. iskolai évről

A tanév jelentős eseménye volt gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter látogatása. A Városház lépcsőcsarnokában magyar ruhába öltözött tanítványok sorfala fogadta a magas rangú vendéget.^[19]

Változást jelentett az intézmény életében az 1930/31-es tanév. Megállt a tanulók létszámcsökkenése, sőt az 1. osztályba 98-an jelentkeztek. Így szükségessé vált egy párhuzamos osztály indítása felmenő rendszerrel. Az iskola tanulólétszáma már 188 fő volt. Ekkor került az iskolához a melegszívű, emberséges, igen nagy tudású dr. Mihóczy Rezsőné Lőcsey Mária dr., kereskedelmi iskolai tanár, aki később éveken keresztül közkedvelt és szeretett igazgatója volt az intézménynek.
 

 
Igazolványkép: dr. Mihóczy Rezsőné Lőcsey Mária dr.

Évről évre folyamatosan emelkedett a tanulók létszáma, így fokozatosan jöttek létre a párhuzamos osztályok. Az 1932/33-as tanévben már 3 osztályban kellett csoportot bontani, így csupán a IV. évfolyamban nem volt párhuzamos osztály.^[20]

A folyamatos létszámnövekedés és az évek múlása új igényeket támasztott az iskolával szemben. Az 1934/35-ös tanévben rendkívüli tárgyként oktatták a gyorsírást és a német társalgást. Újdonság volt a háztartási gyakorlatok bevezetése is. Ezeken az órákon 5 csoportban dolgoztak a tanulók. Felváltva főztek, mostak, takarítottak, fehérneműt javítottak, tésztát gyúrtak, és jegyzeteket készítettek az elvégzett munkáról. Ezeken a gyakorlatokon csupa olyan hasznos tevékenységet tanultak, melyre a mindennapi életben szükségük volt a nőknek.
Az egyre romló gazdasági viszonyok mellett a szülők és a nevelők áldozatos munkával és önkéntes adományokkal tudták az iskolavezetéssel közösen működtetni a korszerűen kialakított konyhát.
A szülők és az iskola kapcsolata a kezdetektől igen szoros volt. A nevelőtestület évente 3 alkalommal tartott szülői értekezletet, de rendszeresen voltak fogadóórák is. A tanórákon felmerülő nevelési és pedagógiai problémákat szakmai értekezleteken vitatták meg a tanárok. Ilyen közös megbeszélés havonta 1-2 alkalommal is volt, s ezeken általában az alábbi témákat érintették:

• a tanulók valláserkölcsi nevelése,
• a tanulók hazafias nevelése,
• a növény- és állatvédelem,
• a testnevelés fontossága,
• az osztályfőnöki órák feladatai,
• a hadirokkantak iránti tisztelet,
• az utcai közlekedés rendje,
• a magyar ipar pártállása,
• a nemzeti zászló kultuszának elmélyítése,
• rendkívüli tárgyak bevezetése,
• a tanulói magaviselet értékelése,
• a szülői ház meglátogatása (ma családlátogatásnak mondanánk),
• a szülői értekezlet szerepe,
• a tanárok társadalmi működése.

Igen szigorúan értékelték a tanulók hiányzását, bizonyos tantárgyak alóli felmentését is. A szülői ház, az iskola és az tiszitfőorvos közös döntése alapján lehetett egy-egy tantárgyból felmentést kapni.
 

A polgári leányiskola tanulói
és nevelői 1937-ben az iskola előtt

Az 1937/1938-as tanévben Tolcsvai Nagy Géza igazgató Szegedre kérte áthelyezését. Az intézmény vezetését Istváncsics Mária vett át egy évre, majd 1938. július 1-jével Harasztosi Király Margit került az iskola élére.
E tanévben óraadóként dolgozott az iskolában Jakó Dezső zeneszerző, karmester, orgonista, az első szentesi magán-zeneiskola megalapítója, majd igazgatója, aki az énektanítás terén végzett kiemelkedő munkát, s ezzel egyik előhírnöke volt az évtizedekkel később megalakult ének-zene tagozatnak.^[21]
 

Jakó Dezső zeneszerző a zongoránál,
mögötte Bríher István hegedűtanár

Jakó Dezső: Petőfi Sándor Szeget szeggel című versére írt
zongorakíséretes kórusművének egy lapja