|
|
Amatőr felvétel az iskoláról 1957-ből |
Úttörőavatás a sportpályán, 1957. |
|
|
Évzáró tornaünnepély 1957-ben az iskola udvarán |
|
A gyermekmozgalmak helyzete 1957-től 1989-ig
|
|
Amatőr felvétel az iskoláról 1957-ből |
Úttörőavatás a sportpályán, 1957. |
|
|
Évzáró tornaünnepély 1957-ben az iskola udvarán |
|
Egy iskola életének meghatározói a diákok. A gyermekmozgalom együtt fejlődött az oktatással, és a változások számos területre kiterjedtek.
1957. február 19-től az úttörőcsapat új néven szerepel a nyilvántartásokban: 2109. Sz. Zrínyi Ilona Úttörőcsapat a hivatalos elnevezése. Ekkor a fiú- és a leánycsapatban összesen 110 úttörő és 50 kisdobos tevékenykedett. A mozgalom fő célja a múlt hibáinak feltárása, a tanulók szabadidejének helyes felhasználása, az időjárásnak megfelelő szabadtéri programok szervezése volt. Így jutottak el a tanulók a csapatvezetők, rajvezetők segítségével kerékpártúrákra; ismerkedtek meg a Tiszával, Nagyheggyel, Derekegyházával és a környék egyéb településeivel. Ezeket a kirándulásokat általában bográcsos főzéssel, szakpróbákkal kötötték össze. Természetesen távolabbi helységeket is meglátogattak a kisdobosok és az úttörők, hiszen az országjárásnak régi hagyományai voltak már a Vándordiák-mozgalom keretében is. Mindezen programok megvalósításához túrafelszerelések is kellettek, melyeket az úttörőcsapat a szülők, a Nőszövetség, a Kiskereskedelmi Vállalat és egyéb támogatók segítségével biztosított. "A nyári tábor költségeinek fedezésére az úttörőcsapat tagjai közös munkával "Balatoni halászathoz" büféhez, eladásra tárgyakat készítettek, és ezeket árusították. Az egész II. félévben komoly szervező és agitációs munkát végzett a kéthetes nyári tábor biztosításához."[34]
Az 1958/59-es években a leányok csapata kiváló munkájáért az ország 20 legjobb közössége közé került, és kitüntetésként a II. Országos Úttörő-találkozón megkapta a vörös selyem emlékzászlót.[35]
Az 1957-es esztendőben induló emelt szintű ének-zene oktatás új színfoltot hozott az intézmény életébe. A zenei képzés mellett különféle szakkörök működtek az úttörőmozgalom keretében: fizika, matematika, földrajz, kémia, sport, társas zene, művészet, irodalom, technika, turisztika stb. A nyári szünetekben rendszeresen túráztak, táboroztak a pajtások.
A mozgalmi élet (ma szabadidős tevékenység) mellett természetesen folytatódott az oktató-nevelő munka. A hagyományos ünnepségek, a ballagás minden diáknak szép emléket jelentett. Az ekkori felvételeken már gyakran együtt láthatók a fiú és leányosztályok.
Az 1962/63-as tanévben a tanulók száma emelkedett. 802 növendék 23 tanulócsoportban (alsó tagozat 13 csoport, felső tagozat 10 csoport, koedukált osztály 17, valamint 3 napközis csoport) 33 nevelő tanított. Az ének-zenés osztályok, valamint a felső tagozat kivételével a tanítás délelőtti, délutáni váltakozással folyt. Az egy iskolaközösség, egy úttörőcsapat elve érvényesült a tanév során, ugyanis a két úttörőcsapat egyesült, s ettől kezdve "2108. Számú Zrínyi Ilona Úttörőcsapat"-ként működött Szemerédi Endre vezetésével.[36] A nyári táborok továbbra is igen közkedveltek voltak, s tanárok, diákok szívesen vettek részt az ország megismerésében.
|
|
Szarvas Ferenc táborvezetőnek |
Ifj. Szarvas Ferenc gyülekezőt fúj, 1967. |
)
Táborozás Szigligeten 1968-ban
A tanulmányi munka és a kulturális élet színvonala egyenletesen emelkedett. Egyre szebb eredmények születtek a tanulmányi versenyeken: országos első helyezéseket hoztak el a pajtások pl. kémiából, oroszból, matematikából, élővilágból, irodalomból s a sort még hosszan lehetne folytatni.
1965-től az iskola felszereltsége némileg javult, korszerűsödtek a szemléltetőeszközök is, de a zsúfoltság nem enyhült. Hiába kérvényezték évről évre az iskola vezetői az épület bővítését, anyagiak hiánya miatt mindig elutasították ezt a felettes szervek. A tanteremhiányt a szaktanterem rendszerű oktatás bevezetésével megoldódott, így elkerülhetővé vált a délutáni tanítás. A 3. és 4. összevont osztályt átvette a Berekháti Általános Iskola, a gyakorlati foglalkozások pedig az Úttörőház és a Kossuth Téri Általános Iskola műhelyében folytak. Kísérletképpen az énekórákat a testneveléssel párosítva a testnevelés-órai koedukáltságot megszüntették. A próbálkozás nem volt sikeres, ezért a következő időszakban a testnevelést a gyakorlati foglalkozással párosították.
A pedagógiai munkaközösségek aktivitását mutatta az a kezdeményezés is, hogy a tagozatváltás megkönnyítésére az alsós és felsős nevelők egymásnál órákat látogattak, de a 4. osztályosokat is bevitték az 5. évfolyam tanóráira, hogy a gyerekek ismerkedhessenek az ott tanító nevelőkkel és tantárgyakkal.
1966-tól kezdve a város életében kedves színfoltot jelentett a névadó őrsök működése, melyet a Városi Tanács Társadalmi Ünnepeket Szervező Irodájával közösen rendeztek. A kisdobosok 8-10 perces bájos kis műsorukkal tették feledhetetlenné a szülőknek, rokonoknak ezt a kedves családi eseményt. A névadó őrsök, rajok gyakran vállalatoknál, üzemeknél is megörvendeztették előadásukkal a kisbabákat és hozzátartozóikat.
Picik és kicsik, avagy névadó ünnepségeken
szereplő kisiskolások
Ezekben az
években a pajtások tanulmányi teljesítménye
is egyenletesen ívelt fölfelé. A mozgalmi és a tanulmány
munka szoros összefonódott. Számtalan területen mutathatták
be tudásukat. Az eredményeket a "Tettek könyve"
őrzi ma is hitelesen. Csupán néhány adat a teljesség
igénye nélkül a legemlékezetesebbek eredmények
közül:
|
|
A "könyv" belső címlapja |
A Magyar Televíziótól kapott elismerő levél |
1966: A Magyar Televízió
által rendezett országos kémiavetélkedő III. hely: Balázs Erzsébet, Bácskai
Erzsébet, Frenyó Vilmos 7. osztály. Felkészítő
nevelő: Pintér Lászlóné.
)
Az albumban megtalálható
az utalás erre a rangos eseményre
|
|
A versenyzők közül csak Balázs Erzsébet és Bácskai Erzsébet képével találkozhatunk |
|
1966: Országos orosz
nyelvi tanulmányi versenyen IV.
helyezést ért el: Vangel Amália 8. osztályos tanuló.
Felkészítő nevelő: Kovács Erzsébet.
|
|
)
Az országos
eredményt bemutató dokumentum
1966: A Magyar Rádió által rendezett
irodalmi vetélkedő I. helyezettje: Pék Éva, Gombos Zsuzsanna,
Fejér István 8. osztály: Felkészítő nevelő:
dr. Pék Józsefné.
)
Dokumentumlap
|
|
)
Felvételek a rádiós irodalmi vetélkedőről
)
A résztvevők egyike: Pék
Éva
1967: A Magyar Televízió által rendezett
országos matematikaverseny IV. helyezettje Szirbik Imre 8. osztályos tanuló.
Felkészítő nevelője: Imre Ernőné.
)
Egy lap az albumból
1967: A Magyar Televízió által rendezett
országos verseny I. helyezettje élővilágból: Harangozó Sándor, III. helyezettje Bencsik
Andrea 5. osztályos tanuló. Felkészítő nevelő Harangozó
Sándorné.
|
|
Albumlap |
Albumlap. Amatőr felvétel a versenyről |
)
Harangozó Sándor és
Bencsik Andrea
1968: A Magyar Televízió által rendezett
országos versenyen magyar nyelvtanból I. helyen végzett Bencsik Andrea, Erdei Ilona
és Bibók Éva. Felkészítő nevelő dr. Pék
Józsefné.
|
|
Az országos magyar nyelvi verseny eredménye |
Bencsik Andrea |
1968: A Magyar Televízió
által rendezett országos matematika-
és fizikaverseny I. helyezettje:
Komáromi Zoltán. Felkészítő nevelő: Komáromi
László.
Eredmények, sikerek a tanulmányi munkában
A sort még hosszan lehetne folytatni.[37] A korszak eredményeinek összegzését híven tükrözi az album. Érdemes megfigyelni a ballagási és a csoportképeket, hiszen ezek is jellemzik az adott időszakot. A bemutatott dokumentumok csupán töredékét képezik az eredeti anyagnak.
Lassan középiskolások leszünk...
1973-ban Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján az úttörőcsapat új nevet kapott. Ettől kezdve 2108. Számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat a hivatalos elnevezés. Az úttörőmozgalom keretében számtalan versenyre neveztek be a rajok, őrsök, s bizony sok-sok siker, öröm érte a pajtásokat. Többször voltak a gyerekek Csillebércen, Zánkán néprajzi és történelmi szaktáborokban, majd később erdei iskolákban is. Ahhoz, hogy itt táborozhassanak, egész éves komoly felkészülést jelentő munkát, sok-sok rajzot, tanulói alkotást kellett elküldeniük. Egyik évben népművészeti, a másikban pedig egy-egy történelmi korszakot kellett feldolgozniuk. Így megismerkedtek a gyerekek az ókori görög kultúrával, a reneszánsz világával, de belekóstoltak a néprajzi gyűjtőmunkába is. Számos diák alkotásában gyönyörködhettek a látogatók a Gyermekalkotások Galériájában. A feledhetetlen nyári táborozások, túrák napjaink tanulóinak is szép emlékei. A színvonalas munkát számos elismerő oklevél, dicséret bizonyítja. Számtalan kiállításon láthatók a tanulók rajzai Magyarországon és határainkon kívül egyaránt.
A kezdetek óta részt vesznek a tanulók a "Hazánk mezőgazdasága diákszemmel" elnevezésű országos rajzpályázaton. Természetesen nem lehet minden eredményt felsorolni, csupán tallózhatunk a különböző területek között. Kedves epizódja még a mozgalomnak a Magyar Rádió által meghirdetett "Korok és emberek", Százszorszép Színház valamint a "Nyitnikék" című műsorai, melyeken sikeresen szerepeltek az úttörők és a kisdobosok.
Az évek múlásával az úttörőcsapat egyéb hagyományokat is kialakított. Minden évben megrendezték iskolai, területi, majd később (1996) megyei szintű Petőfi-szavalóversenyt, mely igen közkedvelt a környék iskolái között. Az 1978-ban alapított Petőfi-kupával a sport területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó pajtások kaptak díjat. A sportrendezvények egymást követték: foci, sakk, asztalitenisz, atlétika stb. A helyi versenyek után következtek a területi, a megyei és az országos Úttörő-olimpiák, melyeken szép számmal születtek kiemelkedő eredmények. Másik kedves hagyomány volt a Csapatzászló ünnepe. Ekkoriban minden esztendőben kirándulásokon, akadályversenyeken vettek részt a gyerekek. Ezekre a napokra óriási lelkesedéssel készültek tanulók és rajvezetők egyaránt. Menetlevelet, benevezési lapot készítettek, csatakiáltásokat, dalokat tanultak és egyéb hasznos tudnivalókat ismertek meg.
Szintén iskolai kezdeményezés volt az "Egy őrs, egy család" akció. Ez azt jelentette, hogy az őrsök /esetleg raj/ egy-egy foglalkozását más-más családnál tartottak meg. Így a szülők is figyelemmel kísérhették a gyermekek tevékenységét. Lehetőség nyílt arra, hogy sok érdekes emberrel találkozzak a pajtások. A nagyszülők, dédszülők, szomszédok meséltek gyermekkorukról, fiatalságukról, s közben észrevétlenül fontos ismeretek birtokába jutottak a tanulók. Ez a módszer a közösséggé formálásnak kitűnő lehetősége volt.
Szórakozás, játék a mindennapok életében...
Alapító: Kedves Andrásné Borsi Jolán
Lányoknál |
Fiúknál |
Jurenák Ilona /Surin Andrásné/ |
Hárs László |
Mácsai Katalin |
Kiss Sándor |
Kovács Erzsébet |
Szemerédi Endre |
Szemerédi Endre, Szarvas Ferenc, Dóczi Gáborné, dr. Gombos Andrásné, Takács Pál, Takács Pálné, Paál Mária, Szekeres Zsuzsanna.
Az 1989-es év ismét változást hozott a mozgalmi életben. Megszűnt az úttörőcsapat, de szerepét számos területen átvette a Diákönkormányzat, melynek vezetője Szekeres Zsuzsanna.
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)