Ének-zene tagozat az iskola életében

Kodály Zoltán munka közben

"Ez az iskola nem zeneiskolának készült, és nem ismételhetjük eléggé, hogy nem zeneiskola,...iskola, amely szervesen beépíti a zenét az általános emberi műveltségbe. Mindent tanítanak itt, sőt egyes dolgokat jobban, mint másutt. Itt megtanítják arra a tanulókat, hogy aki zenével indul az életbe, az evvel bearanyozza minden későbbi tevékenységét. Az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene táplálék, vigasztaló elixír. A zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza."^[38]

Az eltelt évtizedek alatt az intézményt számos átszervezés érintette. Az viszont nyomon követhető a korabeli dokumentumokból, hogy a zenei nevelés minden korszakban kiemelt szerepet kapott. 1957. május 21-én az iskola megkapta az engedélyt az ének-zene tagozat működtetésére. Ez új korszakot nyitott az intézmény életében, hiszen az országban elsők között Ádám Jenő-Kodály Zoltán elképzelései szerint folyhatott a tanulók zenei nevelése.

E tanévtől kezdődően az általános tantervű osztályok mellett minden évben egy-egy ének-zenés osztály is megkezdte tanulmányait. E képzés célja, "... hogy a növendékek általános műveltségében a zene a többi tárggyal egyenlő szerepet kapjon, a gyermekek mielőbb zeneileg írástudókká legyenek, és a zenei képességek fejlődésével egyidejűleg élesesedjen felfogóképességük az egyéb tárgyakban is, iskoláik elvégzése után pedig művelt közönséggé v. esetleg egyesek zenei szakemberekké váljanak."^[40]
 

Elsőosztályosok 1961-ben. Pedagógusok: Tóth Lászlóné,
Kapitány Endréné, Mácsai Katalin, Dóczi Gáborné 
 

 A fenti célok érdekben megkezdődött a pedagógusok felkészítése az új feladatra. Az első évfolyam 1957 szeptemberében kezdte meg munkáját Schweickhard Gyuláné irányításával, aki ez év októberében Budapesten, a Központi Pedagógiai Intézet által szervezett ankéton vett részt. Természetesen a felkészítő munka folyamatos volt, több éven keresztül tartott. A kollégák rendszeresen vettek részt tapasztalatcseréken, továbbképzéseken. A meghirdetett tanfolyamokra mindég örömmel mentek a tanárok. Az eredményes énektanításhoz nélkülözhetetlen volt a népi gyermekjáték és gyermektánc oktatása is, amelyhez a szükséges ismereteket Budapesten, a Népművelési Intézetben sajátították el a tagozatos osztályok tanítói. A néptáncoktatás terén kiemelkedő eredményeket ért el Füsti Molnár Jánosné, aki hosszú évtizedeken keresztül ismertette meg a szebbnél szebb mozgásformákat a tanulókkal. Az ország minden területére eljutottak az énektanárok, így felvették a kapcsolatot Budapesten a Lorántffy Utcai Ének-Zene Általános Iskolával, tapasztalatcserén, bemutatóórákon, hangversenyeken s egyéb rendezvényeken vettek részt, de hasonló jelleggel ellátogattak Veszprémbe is. Jelen voltak 1968-ban az I. Országos Zenei Nevelési Konferencián Győrben, majd megismerkedtek a kecskeméti, csongrádi, nyíregyházi, hódmezővásárhelyi ének-zenés iskolák munkájával is. Hosszú lenne felsorolni mindazon tanfolyamok, találkozók sorát, városok, települések nevét, ahol megfordultak tapasztalatszerzés céljából az intézmény pedagógusai.

Az ének-zenés osztályok első bemutatkozása 1960. június 5-én volt, azóta minden tanévet hangversennyel zár az iskola.^[41]
 

1960 ismét változást jelentett az iskola életében, ugyanis Monori József igazgatótól Tóth László vette át újból az irányítást 1962-ig. A következő tanévben Mácsai Katalin került az iskola élére. Ekkor készül el megrendelésre iskolánk emblémája, melyet Drahos István ex librisművész készített. Mindazt jelképezi, amit ez az iskola nyújt a diákoknak: a violinkulcs az ének-zene tagozatra, a bagoly pedig a mindenki által elérhető, megszerezhető tudásra utal.^[42]
 

Az iskola emblémája, melyet Drahos István készített
 

Az ének-zeneórák módszertani kidolgozása, a zenei szertár létrehozása, a kamarazenekar vezetése Balogh Gyula zeneiskola-igazgató munkáját dicsérte. Az iskola és a helyi zeneiskola kapcsolata igen szoros volt, hiszen az ének-zenés osztályok növendékei a 3. osztálytól hangszeres oktatásban ott részesültek.

Az iskola kórusát kezdetben Balogh Gyula, később Gulyás Vilmosné /Dömsödi Anna/, majd Dóczi Gáborné vezette. A széleskörű repertoárból már 1965-ben a Magyar Rádió hangfelvételt készített. A hangversenyek, rádiófelvételek, bemutatók azóta is folytatódnak.
 

A Magyar Televízió levele 1965. május 15-én
 

Az évek múlásával egyre több lehetőség nyílt szereplésekre. Rendszeresen énekelt a kórus megyei találkozókon, de sikeresen vették az akadályokat a tanulók a bicínium énekversenyeken is. Üde színfoltként hatott az irodalmi és egyéb rendezvényeken az osztályok kamarakórusainak csengő hangja.

Ebben az időszakban minden tanévben rendeztek a kisdobosok és az úttörők számára a kulturális szemléket, melyek sok-sok sikerhez, örömhöz juttatták a szereplőket és hallgatókat egyaránt.

1971-ben először vált valóra Balázs Árpád szentesi születésű Erkel-díjas zeneszerző álma, az "AZ ÉNEKLŐ RAJOK" ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA. Ettől kezdve iskolánk volt rendezője ennek a közkedvelt és tömegeket mozgósító bemutatónak. A közös éneklés, a helyi jellegű népdalok, kánonok hangja verte fel ezekben a napokban a város csendjét. Az itt énekelt dalok külön füzetekben jelentek meg, melyek még ma is haszonnal forgathatók.

Balázs Árpád, Erkel-díjas zeneszerző

Balázs Árpád füzetei

A ’70-es évek sikersorozata folytatódott. Az ÉNEKLŐ IFJÚSÁG hangversenyeken Gulyás Vilmosné^[43] vezetésével nagy-nagy elismerést vívtak ki a tanulók. 1971-ben rádiófelvételen, majd később hanglemezfelvételeken vett részt a kórus. /Ezek a felvételek 1976-ban és 1978-ban hanglemezen is megjelentek./   
 

I. Tavaszlesen

II. Hóvirág

III. Mackóébresztő

Balázs Árpád: Tavaszlesen - Gyermekkantáta:
Vezényel Rózsáné Dömsödi Anna /=Gulyás Vilmosné/,
zongorán kísér Szabóky Márta

A ’70-es évek egyéb eredményeket is hoztak még a kórusnak. 1973-ban, Veszprémben, az Úttörő Nagykórusok Fesztiválján az iskola kórusa kiemelkedő teljesítményéért jutalomban részesült. A korszak legrangosabb fellépését azonban mégis az 1978-ban megrendezett debreceni Nemzetközi Bartók Kórusfesztivál jelentette, melyre a sok-sok év kiemelkedő munkája alapján kapott meghívást az iskola kórusa.

Cipósütés (Bartók Béla)

Hej, igazítsad! (Bárdos Lajos)

Huszárnóta (Bartók Béla)

Nagyszalontai köszöntő (Kodály Zoltán)

1976-tól a kórus vezetését Kis-Rácz Antalné vette át, majd Takács Pálné és Bordáné Német Márta közreműködésével szereztek további sikereket.  
 

Balázs Árpád: Kis zenei ábc
című művének záró részlete 

A zenei élet fejlődése mellett változások következtek be az oktató-nevelőmunka más területein is. Az évtized végén búcsút mondtunk a hagyományos számtantanításnak, s elkezdődtek az "új matematika" oktatásának kísérletei. E tárggyal foglalkozó nevelőink mindannyian elvégezték a szükséges tanfolyamokat, majd fokozatosan tanítani kezdték a programot.

1975-től Dóczi Gáborné vette át az iskola irányítását, aki lelkes kezdeményezője volt a módszertani, pedagógiai újításoknak, kísérleteknek. A nevelők csoportbontásban tanították az anyanyelvet és a matematikát, de foglalkoztak komplex esztétikai neveléssel is: történelem, magyar, ének-zene, rajz tantárgyak bevonásával. Új programok jelentek meg az anyanyelvi oktatásban: 1984-től a nyelvi, irodalmi, kommunikációs nevelés (Zsolnai-program), majd a Tolnai-program (Csige Istvánné, Kis-Rácz Antalné, Szemerédi Endréné vezetésével). Ekkor vált az intézmény bázisiskolává. Az ország minden területéről érkeztek pedagógusvendégek, s bemutatóórák keretében ismerkedtek a programokkal.

Az iskola kiskórusa 1984-ben arany minősítést kapott. Kórusvezető: Takács Pálné

1980-tól évente területi szintű Petőfi-szavalóverseny házigazdája az iskola. 1996-tól ezt a közkedvelt versenyt megyei szinten is megrendezzük a résztvevő iskolák elégedettségére és örömére. Az érdeklődés a mai napig igen nagy. Természetesen nemcsak ezen a versenyen indulnak az intézmény tanulói, hanem sok-sok egyéb területen is jeleskednek a kicsik és nagyok.

A humán tantárgyak mellett fontos szerepet kaptak a reáltantárgyak is. Az 1980-as évek közepétől azonban felére csökkent a természettudományi órák száma, de ezzel együtt nem lett kevesebb az elsajátítandó tanagyag, sőt e területeken is dicséretes eredmények születtek: Józsa Anikó és Ötvös Tibor megyei III. helyezést ért el kémiából. Felkészítő nevelőjük: Mészáros László.

Tallózás a korszak csoportképei között

Az ének-zene tagozaton tanító énektanárok, énekkarvezetők névsora 1957-2002-ig