Az a bizonyos páva ezúttal a testületi ülésen röppent fel a vármegye legtetejére, arra a beázó födémre, ami az egyre rosszabb állapotú épületet lenne hivatott megvédeni széltõl, hótól, napsütéstõl és persze az esõtõl. Az épület külsõ burkolatának rendbetétele 10, a teljes felújítása 100 milliós nagyságrendû összegbe kerülne. Nem véletlen hát, hogy a képviselõk - akárcsak a költségvetést - több mint egy órán át vitatták a legutóbbi ülésen.

A város pénzeMint korábbi számainkban már többször megírtuk, a város idei költségvetése, - mint anyag - eltér a korábbi évekétõl. Rendkívül átfogó, sokrétû s idén elõször közérthetõ a pénzügyi vonalon nem jártas emberek számára is. Köszönhetõ ez annak az amerikai gazdasági szakértõk által folytatott stúdiumsorozatnak, melyben a város vezetõi, pénzügyi szakemberei is részt vettek. Ennek a munkának az eredménye az úgynevezett program-költségvetés, ami a szó szoros értelmében nyitott könyv mind a város polgárainak, mind a Szentesre érkezõ esetleges beruházónak.A város 1998. évi költségvetését a képviselõ-testület néhány számszaki módosító javaslat megvitatása után elfogadta.MegyeházaA megyeházához kapcsolódó elõterjesztés bevezetõjében Szirbik Imre polgármester elmondta, hogy már két éve látszott, hogy a Selye-Szabó Alapítvány mûködése nem nyújt igazi perspektívát az épület további sorsára. Az alapítvány tavaly decemberben visszaadta az épületet az önkormányzatnak. Ezt követõen többféle hasznosítási lehetõséget gondoltak végig, tárgyaltak le, ám egyik sem járt sikerrel, végsõ megnyugtató megoldással. Az épület azonban nem állhat üresen, gazda nélkül.Az elõterjesztés a megyeháza hasznosítására azt az elképzelést tartalmazza, mely szerint az épületben mûködõ megyei fenntartású levéltár mellé beköltözne a Koszta József Múzeum, így az ingatlan kulturális központ szerepét töltené be a jövõben. Az elképzelés szerint a Csongrád Megyei Önkormányzattal összefogva, megnyerve a kulturális kormányzat támogatását az épület felújítható lenne, azonban a megyei önkormányzat csak sajáttulajdonú épületbe fektet pénzt, akár felújítás címen is. Az elõterjesztés így azt az alternatívát kínálta fel, hogy az önkormányzat térítésmentesen adja át a megyei önkormányzat tulajdonába az épületet közmûvelõdési célú hasznosítás érdekében.Oltyán Lajos hozzászólásában elmondta, hogy az épületnek már a 60-as években Szentes kulturális központjává kellett volna válnia, ám az akkori megyei vezetõk miatt ez meghiúsult. Sípos Árpád utalt arra, hogy szerinte nem a Selye alapítvány miatt került olyan állapotba az épület amilyenben van. Sípos Ferenc részben mint városi képviselõ, részben mint a megyei önkormányzat alelnöke kért szót. Elmondta: még semmi sem biztos, hiszen az még további tárgyalás kérdése, hogy a megye milyen feltételekkel fogadja majd az ingatlant. A képviselõ-testület végül az elõterjesztést elfogadta.Közmûvelõdési AlapA város önkormányzata által megbízott Közmûvelõdési Alap Kuratóriuma 1997-ben pályázatot írt ki elnyerhetõ összegekre. A témában 28 pályázótól 49 pályázat érkezett be. A felosztható 2 millió 163 ezer forinttal szemben 8 millió 646 ezer 460 forintra érkezett igény. A kuratórium így a legtöbb esetben nem tudta megadni a kért, csak a csökkentett összegeket. A testület elfogadta a kuratóriumi javaslatot. (A pontos összegekrõl jövõ heti számunkban olvashatnak.)Körös völgyi szövetségSzentes város alapítótagként belép a Körös Völgye Településszövetségbe. A szövetség a szarvasi önkormányzat kezdeményezésére jön létre, melybe 14 település jelezte alapító szándékát. Elsõdleges célja az érdekképviselet és a különféle térségi kezdeményezések felkarolása. Szentes számára az éves tagdíj kb.100 ezer forint. Horváth Ágnes